Laurie Elizabeth Flynn: Esztelen játékok

"Mi uralkodtunk. Előttünk terült el a birodalmunk; a füves campus és a bulik végeérhetetlen kuszasága."

*

Ambrosia ​Turner élete maga a tökély: New Yorkban él, jól fizető állása van, a barátai szeretik, a férje isteníti. És ami a legfontosabb: senki sem ismeri a múltját. 

Tizenkilenc éves korában New Jerseyből került a főiskolára, ahol mindjárt az első napokban rá kellett jönnie, hogy bár a gimnáziumban népszerűnek számított, itt esélye sincs az előkelő magániskolákban végzett, gyönyörű lányokkal szemben. Hamarosan magára vonja a karizmatikus és gátlástalan Sully figyelmét, és összebarátkoznak. Sully nagy élvezettel manipulál mindenkit, aki a közelébe kerül, és Ambrosia lelkesen asszisztál kegyetlen játszmáihoz. Egy alkalommal azonban túllőnek a célon, és az este borzalmas tragédiába torkollik. 

A két lány megússza következmények nélkül, Amb pedig mindent megtesz, hogy maga mögött hagyja a múltat. Az évfolyam-találkozó közeledtével azonban egy nap rejtélyes üzenet landol a postaládájában: Beszélnünk kell arról, amit aznap éjjel tettünk! Mert az ostoba játékoknak ára van… és ezt az árat nem mindenki tudja megfizetni.. 

Laurie Elizabeth Flynn egykori modell Ontarióban él a férjével és három gyermekével. Három ifjúsági regény megírása után az Esztelen játékok az első felnőtteknek szóló könyve. A regény jogait tizenegy országban vásárolták meg, az AMC pedig a megfilmesítését tervezi.

Hűha, rendesen kiléptem ezzel a könyvvel a komfortzónámból. Műfaját tekintve thriller, egy kis krimis beütéssel. Alapvetően nem szoktam ilyen regényeket olvasni, viszont fülszöveg alapján rendesen felkeltette a figyelmemet, és úgy gondoltam érdemes lesz esélyt adnom neki. Vegyes véleményekkel találkoztam eddig, de úgy gondolom, laikusként, hogy nagyon is érdekes olvasmány volt, ami végig fenn tudta tartani a figyelmemet.

Nagyon tetszett a kötetben, hogy az alapoktól indít, és nem lövi le a poént már az elején, hanem hagyja, hogy ülepedjen, és a megfelelő helyeken hinti el az újabb és újabb információmorzsákat, amik segítenek kirakni a kirakós darabjait. Habár thriller, nem éreztem annak. Volt benne egy kis nyomozás is, de a legnagyobb hangsúlyt az árulás, a kegyetlenkedés és a másik megszégyenítése kapta. Mindezt egyetemi közegben, hiszen alapvető tény, hogy a legkegyetlenebb lények a nők, főleg ha úgy érzik kevesebbek, mint a másik, és tartozni akarnak valahova. Akkor nincsenek határok, mindent megtesznek az elismerésért, és azért, hogy mások szemében legyenek valakik. Az írónő tökéletesen építi fel az egyetemi közeget, a skatulyákat, és azokat a nehézségeket, amik nap mint nap kísérik a diákok életét. Sok film született már erről, és még fog is, de nem lehet eleget beszélni a mentális betegségekről és a másik elnyomásáról, megszégyenítéséről. Egy viszonylag komoly hangvételű regénnyel van dolgunk, ahol a múlt és a jelen pillanatai szépen lassan összeforrnak, és fényt derítenek egy szörnyű tragédiára, ami odafigyeléssel simán elkerülhető lett volna. Mint már említettem két idősíkon keresztül zajlanak az események, s minden egyes fejezet után egyre többet akar tudni az ember. 

Feszültséggel teli, izgalmas, néhol elborzasztó regény tele kegyetlenkedéssel és verbális ütésekkel. A kötet Ambrosia szemszögéből játszódik, rajta keresztül ismerhetjük meg a történet szálát, s ő is az, aki segít kibogozni nekünk, mi is történt azon az ominózus estén, mi vezetett el a tragikus eseményhez, ami mindenki életét felbolygatta, és bizonyos szinten meg is változtatta. 

Ambrosia, mint sok lány, elismerésre, és odafigyelésre vágyott, tartozni akart valahova, nem akart az a lány lenni, aki előtte volt. Azt hitte az egyetemi évek alatt majd minden megváltozik, de nem úgy, ahogy azt ő gondolta. Egyes fejezeteknél fájt olvasni mennyire nem figyelt oda a másikra, fájt ahogy átnézett a szobatársán, és ahogy mindig azt nézte, hogy lehetne több és jobb, mint ő. 

Féltékenység, és a más akarok lenni fogalomköre erősen érződik a kötet soraiból. Emellett a szexnek, az érzelmek elfojtásának, és a nemi erőszaknak is jelentős szerep jut az Esztelen játékok alatt. Nem Ambrosia az áldozat, mégis ő meséli el nekünk az egyetemi éveit, majd rajta keresztül láthatjuk azt is, hogy forr össze a múlt a jelennel, és hogy derül fény az igazságra. 

A kötet tökéletes példája annak, hogy mindig minden kiderül, semmi sem marad örökre homályban, de van a kötetben egyfajta megszállottság is, ami a romlás irányába sodorja az eseményeket, és ami egy újabb tragikus eseményhez is vezethet. Az írónő precízen, mindent szépen kidolgozva tár elénk egy olvasmányos, de annál inkább nehezebb témákat feldolgozó köteten keresztül. 

Összességében egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, és azt a konklúziót vontam le a kötetből, hogy több thrillert kellene olvasnom, mert mindenféle szépítés nélkül tárja elénk a kegyetlen valóságot, és az a sötétebb hangulat, ami árad a történetből tökéletes kikapcsolódást nyújthat egy borongósabb, bekuckozós őszi napon. Igen, kegyetlen a kötet, de végig azt éreztette velem, hogy ha segítség kell, merjek szólni és sosem engedte el a kezem. Végig navigál az eseményeken, ébren tart és nem ereszt. Igazán izgalmas regény egy nem éppen szokványos megközelítésben, ahol az egyetemeken nemcsak szerelmek szövődnek, hanem traumák, veszteségek és olykor az élet is keményen odavág. Mindenkinek ajánlanám, akinek egyszer is megfordult a fejében az, hogy mást bántson, és még egyetem előtt (vagy talán inkább még középiskolás korban) a lányok kezébe nyomnám, hogy igenis, minden egyes kimondott szónak értéke van, és sosem tudhatod, mikor lesz a tied az utolsó, ami életeknek vethet véget. Maga a kötet kegyetlen, de a végére megmutatja, hogy sosem lehet bízni senkiben, és sosem tudhatjuk mi fog elkerülni a szekrényből, ami képes fenekestül felforgatni az ember életét. A befejezésen kívül, ami számomra erőltetettnek tűnt, úgy érzem, hogy az írónőnek sikerült egy olyan regényt letenni az asztalra, amiről beszélni kell, s amit nem szabad csak úgy a szőnyeg alá söpörni.

"Nem tehetem meg nem történtté mindazt, amit tettünk. Amit tettem. Szörnyeteg lett belőlem, de a világ jól tudja, hogyan csináljon szörnyeteget a lányokból, akik arra vágynak, amit sosem érhetnek el."

"Zokon vettem, hogy Flora vált az életem középpontjává. Mintha Flora és Sully lenne a Nap és a Hold, én pedig engedelmesen keringenék körülöttük."

"Ha én akartam a hősnő lenni, le kellett taszítanom a királynőt a trónjáról."

Köszönöm szépen a recenziós példányt a Libri Kiadónak!

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)