Vi Keeland: Hívatlan vendég

" - Képtelen vagyok rá! - Lecövekeltem a márvány lépcsősor kellős közepén, pont félúton."

*

Hudson Rothschildot egy esküvőn ismertem meg; a város egyik legmenőbb helyszínére szólt a váratlanul érkezett meghívó. Hudson volt az egyik násznagy, és biztos, hogy a legdögösebb pasi, akit valaha láttam. Felkért táncolni, és működött a kémia. Nagyon egymásra találtunk, és iszonyatosan jól éreztem magam a társaságában. 

Azonban amikor Hudson rájött, hogy nem az vagyok, akinek mondtam magam, egy csapásra véget ért a móka. Ugyanis nem én voltam a meghívott, hanem a volt lakótársam, aki lelépett az éjszaka közepén, és nagylelkűen otthagyta nekem az érvénytelen lakbércsekkjeit. Azt gondoltam, tartozik annyival, hogy a nevében részt vehetek egy puccos bulin. 

Amint lelepleztek, nem tudtam elég gyorsan elszelelni. Ahogy az ajtó felé rohantam, felkaptam néhány üveg drága pezsgőt az asztalokról, miközben a jóképű, dühös násznagy a nyomomban volt. Odakint beugrottam egy taxiba. Ahogy elindult, a szívem vadul vert, de megúsztam a kalandot. Legalábbis azt hittem, mígnem rájöttem, hogy a mobilomat otthagytam az asztalon. Vajon ki találta meg? 

A New York Times bestsellerszerző, Vi Keeland a tőle megszokott pikantériával és fergeteges humorral meséli el egy nem mindennapi románc történetét, ahol az őrületes megismerkedés csak a jéghegy csúcsa. 

A regény #1 Wall Street Journal és USA Today bestseller lett, és felkerült az Amazon legkelendőbb könyveinek listájára.

Nagyon szeretem az írónő könyveit, és amióta személyesen is találkoztam vele úgy érzem, vétek lenne akár csak egy kötetét is kihagyni, hiszen mindig felüdülés olvasni tőle, maximálisan kikapcsol és képtelenség nem szeretni azt, amit papírra vet. A Hívatlan vendéget már csak amiatt is érdemes elolvasni, hiszen Nick Bateman van a borítón, és titkon mindig is szerettem volna egy olyan könyvet tudni a polcomon, amin ő van.

Vi Keeland legújabb regénye hozza a már szokott formáját, s az írónő olvasói ezúttal sem fognak csalódni. Most is egy humoros, romantikus, olvasmányos regényt kaptunk, tele boldog pillanatokkal, csipkelődésekkel, és azzal a bájjal, ami az írónőt is jellemzi. Ha kezedbe veszed Vi regényeit biztos vagyok benne, hogy már az első néhány oldal után mosolyra görbül a szád, és nem is bírod abbahagyni a vigyorgást. Számomra igazi örömforrás, ha olvashatok tőle. Mindig eufórikus hangulatba kerülök, és valami hihetetlenül gyorsan átrágom magam a cselekményen, s mire feleszmélek, már vége is. A Hívatlan vendéggel is pontosan ez történt. Kaptam egy egészen parádés kezdést, ami már jó előre meg is alapozta a kötet hangulatát, s még ha kicsit meg is lepett az biztos, hogy nagyon jól éreztem magam olvasás közben, és bármikor újrakezdeném. Magának a kötetnek a hangulata valahol a szexi és a humoros között helyezkedik el, de emellett persze könnyed is, néhol ámulatba ejtő, de egy bizonyos ponton szomorú és szívet szaggató is. Vi felemel minket a magaslatokba, jól megnevettet és elszórakoztat, hogy aztán a legváratlanabb pillanatban vessen a mélybe és csavarja össze a szívünket. Érzékenyebb lelkűeknek ajánlom a zsepit is, főleg a vége miatt. 

Hihetetlen, hogy mennyire mesterien szőtte az írónő a szálakat, és még az utolsó fejezetekben is meg tudott lepni. De azt hiszem egy kicsit előre rohantam. Szóval, a kötet mint már említettem elég parádésan kezdődik, adott egy esküvő, egy meghívó, és egy őrült nőszemély, aki amúgy nem az, csak Fisher beleviszi a rosszba, és a lebukás veszélye, ami meg is határozza a kötet konfliktusát, az alapot, amit aztán el lehet kezdeni felépíteni. 

Az írónő mindenféle teketória nélkül vág bele a sűrűjébe, és szépen, dinamikusan visz minket előre a cselekményben. Bevallom az elején nagyon nevettem, aztán kicsit kínosan éreztem magam, de képes volt érzelmeket kiváltani belőlem, és megmutatni Stella és Hudson szerelmének történetét, ami annyira különleges, hogy filmet kiállt maga után. Simán el tudom képzelni, hogy este leülök és megnézem, annyira interaktív és annyira közvetlen. 

Nemcsak Stella személye lengi körbe, hanem Hudsoné is, aki elsőre egy igazi seggfejnek tűnik, de mit is várjon az ember, ha valaki csak úgy hívatlanul betoppan egy tök idegen pár esküvőjére? Na ugye?! A kötetet váltott szemszögből olvashatjuk, aminek kifejezetten örültem, hiszen ezek a történetek emiatt a kettős szög miatt sokkal jobban átjönnek, és imádom olvasni a másik fél gondolatait is. Amíg Stella bohókás, addig Hudson határozott és egy igazi kemény üzletember hatását kelti. 

Tetszett nagyon a kettejük között kialakuló adok-kapok, és az, ahogy hergelték egymást, na meg az sem elfelejtendő tényező, hogy mennyire is kicsi a világ, s mennyire is kínos tud lenni, ha olyan valakivel fut össze az ember, akivel amúgy nem akarna. A kötet megmutatja, hogy igenis vannak véletlenek, és minden okkal történik, semmi sem csak van és kész, hanem mindennek megvan a maga helye az események láncolatában. 

Emellett amit még nagyon szerettem a kötetben, az a szexuális feszültség, a dominancia és a kockázatvállalás. Rámutat arra, hogy néha igenis a kezünkbe kell venni a sorsunkat és kockáztatni kell, meg kell próbálni elérni az álmainkat, még akkor is, ha néha nehéznek tűnik és nem látjuk az alagút végén a fényt. Vi Keeland regényei arról híresek, hogy nem kell nagy dolgokat várnunk tőlük, mégis mindig mutatnak valamit, ami miatt az egyszerűsége erénnyé válik, és nem lesz klisés a történet. Ami a szerelmi szálat illeti, számomra tökéletes volt. Nem volt benne az a tipikus szirup, amit nem szeretek, hanem életszerű volt, és nem akarta elhitetni velem, hogy minden rózsaszín és csudajó. Megmutatta, hogy a szerelem a legmeglepőbb helyen is felbukkanhat, és mindent fenekestül fel is forgathat, ahogy azt a Hívatlan vendég alatt is tette. Ha létezik tökéletes könyves pasi, akkor az Hudson a figyelmességével, a humorával és azzal a szexi aurával, ami végig uralkodik rajta a kötet olvasása közben. Nagyon élveztem elmerülni a Hívatlan vendég cselekményében, és úgy érzem Vi Keeland rajongói ezúttal sem fognak csalódni, ha kézbe veszik ezt a kötetet.

"Ez a nő egy szelet csokoládéval akarja ellensúlyozni azt, hogy hívatlanul megjelent egy fejenként hétszáz dollárt kóstáló esküvőn? Meg kell hagyni, elég egyedi."

"Csak képzelődöm, vagy az irodai hangulat valóban megváltozott, mióta Stella itt dolgozik? Két monoklival lettem gazdagabb, és több a munkám, mint valaha, mégis úgy éreztem, hogy a szokásosnál is kiegyensúlyozottabb vagyok."

"Boldogságrendszer. Egy kis combvillantás nekem elég. Miért kell a nőknek mindent túlbonyolítani?"

" - Azt mondta, hogy a napló tulajdonképpen egyfajta valóságshow. De ha engem kérdez, inkább romantikus fantázia, semmint valóság."

  🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)