C. S. Pacat: Captive Prince - A rab herceg (A rab herceg 1.)

" - Hallottuk, hogy az önök hercege saját háremet tart - szólt Lady Jokaste. - Ezek a rabszolgák bármely hagyománytisztelő uralkodónak kedvére valóak lennének, de megkértem Adrastust, hogy készítsen elő valami meglepetést ráadásként."

*

„Ez ​itt Vere. Kéjsóvár és dekadens. A mézédes méreg földje.” Damen népének hős harcosa, és Akielos trónjának jogos örököse. Ám amikor féltestvére magához ragadja a hatalmat, Damen fogságba esik, megfosztják az identitásától, és elküldik ágyas rabszolgának az ellenséges ország hercegéhez. 

Új gazdája, Laurent herceg gyönyörű, manipulatív és halálos – a verei királyi udvar legrosszabb oldalát testesíti meg. 

Az ottani életveszélyes politikai cselszövések közepette azonban semmi sem az, aminek látszik. Így amikor Damen a verei trónért folytatott harc kereszttüzében találja magát, kénytelen összefogni Laurent-nal, hogy életben maradjon, és megmentse a hazáját. Damen számára csak egy szabály létezik: soha, de soha nem szabad felfednie a személyazonosságát. 

Hiszen pont arra az emberre van szüksége, akinek a legtöbb oka van rá, hogy mindenkinél jobban gyűlölje őt… Ármány, intrika és bizarr társadalmak. 

Utoljára a Trónok harcában láttuk ilyen plasztikusan beteg lelkek aljasságát, a gátlástalan hatalomvágyat és torz személyiségek tobzódását, ahol tort ül a gonosz. Hagyd, hogy elképesszen!

Nem sok mindent tudtam a regényről mielőtt belevágtam volna. Annyi információm volt, hogy egy M/M kötetről van szó, fantasy és egy eléggé "érdekes" társadalomban játszódik. Bookstagram berkekben igen népszerű, s nem véletlen. Már az első néhány oldal bebizonyítja, hogy A rab herceg egy letehetetlen, gyorsan pörgő, nagyon olvasmányos regény, tele furcsaságokkal és egy nem mindennapi cselekménnyel.

Bevallom őszintén nem hittem volna, hogy ennyire fogom majd szeretni. Arra meg végképp nem számítottam, hogy többet fogok mosolyogni, vagy épp elképedni rajta, mint eddig valaha. Elkezdtem, és nem bírtam betelni vele. Konkrétan csüngtem minden egyes szaván! Annyira újszerű volt az élmény, mégis azt éreztem végig, hogy azta, én még ehhez hasonlót nem olvastam, annyira beteg, hogy arra nincsenek szavak, mégis emellett azt is éreztem, hogy ez kellett most nekem. Egy délután alatt szó szerint befaltam az egészet, mert képtelen voltam letenni, nem tudtam mást csinálni, s ha úgy alakult, hogy mégis mással foglalatoskodtam, akkor is csak az járt a fejemben, hogy mi jöhet még, és a már eddig olvasott jelenetek filmként peregtek le a lelki szemeim előtt. Hihetetlen élményben volt részem, és annyira jó érzés, amikor a nagy hype elér hozzád is, és azt tudod mondani, hogy igen, ez megérte, egyik kedvencem lett. És tényleg kedvenc lett! A cselekmény valami hihetetlenül egyedi, a világfelépítéstől szó szerint leesik az állad, és húzod magad után egészen a kötet végéig, de ott sem tudod felszedni a földről, mert már egyből nyúlnál a második részért. Ez tipikusan az a trilógia, amit egybe akarsz elolvasni, mert megöl a kíváncsiság, és igazi szenvedés a várakozás. 

Maga a történetvezetés a kötet legerősebb pontja. Adott Damen és Laurent, a két főszereplő, akik különbözőbbek már nem is lehetnének. Damen Akielos szülötte, s trónörököse, igen ám, de Vere-be kerül, mint rabszolga. Laurent a Vere-i trón örököse, egy rideg, elsőre ellenszenves ifjú, aki túl komoly, s akit nehéz úgy igazán kiismerni. Damen egy ádáz, nehezen kezelhető harcos, aki nehezen szokik hozzá az új életéhez, s az áruláshoz, ami idáig vezetett. Azt említettem, hogy ez a két ország nincs jó viszonyban? S Vere-ben rabszolgák, illetve házikedvencek is vannak? De nem ám állatok, hanem emberek. 

A kötet innen válik nagyon érdekessé, s a figyelmet is képes a kötet végéig fenntartani. Mindemellett Dament titkok övezik az útján, amit jobb, ha megtart magának. Maga a világ felépítése igencsak különös, főleg Vere-ben, ahol az egynemű kapcsolatokban hisznek, s úton útfélen rabszolgákba botlik az ember, a nyilvános szex mindennapos dolog, és senki sem botránkozik meg az erőszak látványától. Ez a világ elsőre teljesen lesokkolt, de ahogy haladtam előre úgy tudtam meg egyre többet, és úgy láttam át a kapcsolati és hierarchikus rendszert is. 

Ha nem tudnám, hogy ez az írónő első regénye, azt hinném, hogy már sok-sok kötet van a háta mögött, s A rab herceg egy újabb lenyűgöző alkotása. Minden elismerésem az övé, hiszen elsőre egy ilyen volumenű regényt nem semmi letenni az asztalra. Nemcsak ármányokkal, de cselszövésekkel és udvari politikával átszőtt történet is ez, ahol a vágyak és a szexuális kielégítés szokványos, mindennapos dolog. A nemi erőszakról nem is beszélve. Egyrészt sokkol is a kötet, másrészt magához láncol, és nemcsak Damen lesz rabszolga egy teljesen új vidéken, hanem te is a könyv rabjává válsz. 

Ami a leginkább megdöbbentett az első rész alatt az az, hogy nincsenek érzelmek, se szerelmi szál, igazi slow burn a javából és csak a fanartok alapján lehet arra következtetni, hogy talán, esetleg a következő két részben lesz ehhez is szerencsénk, de aki azt a tipikus M/M romance-ot várja, mint pl. a Him, az csalódni fog, mert itt nem erről szól a dolog, legalábbis még nem, de nagy reményeket fűzök hozzá, hogy érzelmekben és igazán pikáns, tüzes jelenetekben is részünk lehet a továbbiakban. 

Ezt egyensúlyozva viszont van benne kegyetlenkedés, ridegség, harc a túlélésért, cselszövések, gátlástalanság és árulás. Leginkább azoknak ajánlom, akik szeretik a kicsit sötétebb, bizarabb regényeket, és nem riadnak vissza attól sem, ha nincs romantika már az első oldalon. Ha egy gyengéd, édes M/M románcra vágysz, akkor nem ez a neked való kötet. Összességében egy nagyon erős kezdést kaptam, ami túl hamar ért véget, és legszívesebben már most olvasnám a következő részt. Damen és Laurent karaktere végig uralja a regényt, azt viszont nagyon sajnálom, hogy csak Damen gondolatai kaptak helyet. Úgy olvastam volna Laurent szemszögéből is, aki mint az megjósolható volt, a kedvenc karakterem lett. Ki ne szeretné a pökhendi, rideg, távolságtartó trónörököst, aki azt hiszi övé az egész világ, és bármit megtehet? Na ugye! Igaz, hogy jóval előbb véget ért a kötet, mint én azt szerettem volna, de pluszként kaptunk egy novellát a végén, amit nagyon ajánlok végigolvasni, és egy röpke fejezet erejéig a második részbe is betekintést nyerhetünk. Úgy érzem, hogy A rab herceg egy rövid, de annál erősebb első kötet, ami már most beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

" - Téged - mérte végig Talik. - A Hercegnek talán férfiakra van gusztusa, nem az ilyen kifestett vere-i fiúkra, akik felsikkantanak, ha megcsíped őket."

"Laurent-ban csak arisztokratikus hűvösség volt, s ha a megjelenésének makulátlansága vonzotta is a tekinteteket, a Damen hátán lévő hegek bizonyították, hogy nézni lehet a Herceget, de megérinteni nem."

" - A fél gárda sorban áll, hogy meghágja. Az ember azt hitte volna, hogy jobban fogsz neki örülni!"

"Könnyű úgy szeretni egy aranyhajú herceget, ha nem látják, amikor kegyetlen. Laurent egyenes háttal és könnyedén ült a nyeregben. Kifogástalanul festett a paripán, ha éppen nem gyilkolta meg a lovát."

  🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)