"Mezítláb van, a gyermek a karjában visít."
*
Azt hittem, Peter Pan egy legenda, hogy Sohaország csak tündérmese. Egy mese, amit anyámtól hallottam, aki régen elvesztette a józan eszét.
De tagadhatatlan volt, hogy Peter Pan óriási árnyékot vetett, amikor ott állt nálunk.
Foglyul ejtett, és magával vitt Sohaországba, nekem pedig valahogy sikerült beilleszkednem Pan és az Elveszett Fiúk világába.
És többé vissza sem néztem.
És most belebonyolódtam egy háborúba az ő oldalán, amit sehogy sem tudtunk elkerülni. Pedig már azt hittük, legyőztük az ellenséget.
Reménykedtünk, hogy innentől már minden csupa boldog befejezés lesz..
De volt egy ellenség, akire nem számítottunk.
Egy tündér, akinek nincs vesztenivalója, de mindent elnyerhet.
Sohaországot akarja, és mindent elkövet, hogy megszerezze, azt is, hogy tönkretesz mindenkit, aki az útjába áll, legyen az akár a saját vére.
Megjegyzés: A Tündérhercegek a Pán Péter történet újraképzelt változata. A szereplők felnőttek ehhez a kegyetlenebb, keményebb változathoz. Ha szereted az enemies-to-lovers, szexi, könyörtelen, sötétebb vonzalmakat, akkor imádni fogod ezt a sorozatot. Számíthatsz a gyűlöletből csókolózós, veszekedős, egymást húzó, „ha hozzá nyúlsz, neked annyi” hangulatokra. A Tündérhercegek az utolsó Az Elveszett Gonosz Fiúk regénysorozatában.
" - Darling, álmodban sem gondoltad volna, hogy egyszer négy férfi fog megdugni egyszerre?
- Ez ott van a bakancslistámon."
Amikor elkezdtem olvasni nem tudatosult bennem, hogy ez az utolsó Elveszett Gonosz Fiúk kötet, és csak a végén realizáltam, hogy vége az egyik kedvenc Peter Pan retellingemnek, ami kellőképp erotikus és pikáns ahhoz, hogy felkerüljön a kedvenceim közé. Ez a negyedik rész is sötét, ádáz, erősen 18 +-os, és nagyon szexi. Tökéletesen illik abba a világba, amit megálmodott az írónő, és tökéletesen hozza tőle az elvártakat.
Szerettem még egyszer utoljára visszatérni ebbe a világba, és úgy érzem, hogy az írónő sikeresen pontot tett a kérdéseinkre, a nyitott szálakra és végre Pan is a teljes valójában tündökölhet. Nikki St. Crowe a fantasy elemeket ötvözte a sötétebb és valamivel modernebb hangulattal, ami végig tükrözi a sorozatot. Nem sok minden történik már ebben a részben, hiszen érződik a lezárás hangulata, és az, hogy az írónő már nem akar nagy tetteket végrehajtani, csupán elvarrni a szálakat, és mindazt, amire eddig nem kaptunk választ. Már az eleje is izgalmas, de a kötet közepe az, ahol igazán összeérnek a szálak, és megmutatják igazi erejüket. A kötet középpontjában, ahogy azt a cím is mutatja a Tündérhercegek állnak, és az ő elfoglalt helyük ebben a világban, a kapcsolatuk Peter Pannel, és a Tündérek udvarával, ahonnan száműzték őket. Örülök, hogy végre többet megtudhattunk róluk, mert nem titok, hogy nekem ők az abszolút kedvenceim. Titokzatosak, sötétek, és mindig ott vannak, ha szükség van rájuk. A fiúk és Winnie kapcsolata áll a történet középpontjában, és az a láncolat, ami felruházta Winnit az Árnyékkal. Izgalmas, kalandos, egyedi és teljesen más megközelítésben mutatja a klasszikus tündéreket, az Elveszett Fiúkat, illetve Csingilinget, aki a kötet főgonosza.
Meglepődtem egyfelől Csing szerepén, de közben meg számítottam is rá, hiszen az írónő már a sorozat elején megmutatta, hogy nem feltétlenül az a rosszfiú, akire számítunk, hanem az, akinek a megjelenése a legnagyobb meglepetést okozza. Ezzel együtt az is szembeötlő, hogy nem a klasszikus vonalat képviseli, hanem egy olyan szálat, ami tele van meglepetésekkel.
Az írónő sorozatában a tündérek veszélyesek, kegyetlenek, kiszámíthatatlanok, és morálisan szürke területet képviselnek. Ezek a jellemzők nemcsak Bash, Vane és Kas karakterére illik, hanem Rokra is, aki ennél nem is állhatna távolabb a tündérek fogalmától, mégis üde színfoltja a regénynek. Nekem az egyik kedvenc mellékkarakterem lett, és nem bántam volna, ha egy kicsit többet szerepel.
A legsötétebb Peter Pan retelling, amihez eddig szerencsém volt, és a leginkább morálisan megkérdőjelezhető is, de pont ez a történet egyik erőssége, hiszen a karakterei ennél már nem is lehetnének kegyetlenek, és nem is lehetne ennél sötétebb ez a világ, ahol a vágyak, a testiség és Pan identitása teszi teljessé az Elveszett Gonosz Fiúkat.
A végső összecsapás nemcsak a lapok között történik, hanem a karakterekben is. Hatalom, árnyék és sötétség, ezek azok a sarkalatos pontok, amik végig uralják a cselekményt. Összességében én nagyon szerettem ezt a részt is, sajnálom, hogy ilyen hamar vége lett, de örülök, hogy a részese lehettem ennek a világnak, a karaktereknek, és mindannak, ami teljessé teszi a sorozatot!
"Aztán a tekintete eléri az arcomat. Jó napokon az arcom ajtókat és combokat nyit."
" - Térdelj le előttem!"
" - Tele vagy az Elveszett Fiúk gecijével, mint mindig."
"Olyan férfi, aki azt hiszi, hogy minden az övé, és ha nem, akkor elveszi."
"Úgy tűnik, mi, Darlingok, vonzódunk a kétes erkölcsű, kemény hasizmú és becsapósan jóképű seggfejekhez."
" - Nem érdemlünk meg téged, Darling."
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése