2024. január 24., szerda
Janice Hallett: Karácsonyi színjáték (A színjáték 1,5)
"Kedves Mindketten!"
*
Egy karácsonyi pantomim.
Egy halott Mikulás.
Mindenki gyanúsított.
Lockwoodba beköszöntött a karácsony. A Fairway Színtársulat buzgón próbálja Az égig érő paszuly című ünnepi pantomimot, amellyel a templom tetőfelújítására akarnak pénzt gyűjteni. De az amatőr színjátszók körében az ünnepi időszak ellenére nem teng túl a nyájas szellem. Sarah-Jane kapaszkodik a székébe, fenyegetve érzi elnöki pozícióját, a díszletet alkotó üvegszál paszulyról elterjed, hogy tele lehet azbeszttel, és valaki a fejébe vette, hogy tönkreteszi az előadást, még mielőtt felmegy a függöny.
És persze ott van még az is, hogy mi legyen a holttesttel. Ugyan kinek lehetett a bögyében az áldozat? Femi és Charlotte, a két ügyvéd végigmennek az e-maileken, betekintenek a rendőrségi aktákba. Holtbiztos, hogy a show megy tovább?
S habár ez a sorozat 1,5. része én mégis ezzel kezdtem, mert eléggé szokatlan ahhoz az írásmódja, hogy ne legyek benne biztos, nekem való e, de biztosan fogom olvasni a sorozat többi részét is, hiszen nagyon élveztem a Karácsonyi színjátékot. A kötet tagolása miatt nagyon gyorsan lehet vele haladni, eléggé szellős a szöveg ahhoz, hogy percek alatt benne találd magad a sűrűjében, s még ha az elején voltak is kételyeim, a végére teljes mértékben el is tűntek ezek. Egy nagyon összetartó, zárt színházi közösséget ismerhetünk meg, akik hol bohókásak, hol komolyak, de az biztos, hogy olyan szituációkba keverednek, amik miatt képtelenség nem mosolyogni olvasás közben. S habár krimi, mégsem az a nagyon komoly krimi. Maga a történet csavaros, a maga módján zseniális, és a különleges kivitelezésnek köszönhetően könnyen emészthető, illetve ad egyfajta különlegességet is neki. Megmutatja, hogy hogyan lehet üzenetváltások, emailezések és rendőrségi kihallgatások által összerakni a cselekményt. Egyfelől minden fejben dől el, másfelől meg előny, ha vizuálisak vagyunk, mert sok cselekményleírás, környezet bemutatás vagy éppen karakter jellemzés nem történik. Mindent a levelezések által látunk, és ezek között is kell kiigazodni, kibogozni mi is történt valójában. Természetesen van egy hullánk, aki inkább csontváz, viszont csak a kötet tetőpontján kerül elő, de addig is maximálisan kikapcsol a Karácsonyi színjáték.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
K. M. Moronova: The Fabric of Our Souls - Lelkünk vékony szövete
" - Vékony és elnyűtt a lelkünk szövete. Gyengédnek kell lennünk hozzá, és fáradhatatlanul szeretnünk kell." * Huszonhat éves va...
-
" - Mióta ismered Stiant?" * Miközben egy napfényes délutánon az iskolájához közeli hegyoldalon Sasha Dahlgren elf katonák elől ...
-
"Az éles fájdalom a fejembe hasít, és hiába nyitom tágra a szememet, nem látok semmit, csak a mindent elborító fényességet." * A...
-
"Mindannyian szörnyek vagyunk." * Készen állsz a játékra? Akkor is, ha meg kell bíznod valakiben, aki egyszer már összetörte a...




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése