L. J. Shen: A szélhámos (Bostoni bikák 4.)

"Nem sokkal a fogantatásom előtt eljegyeztek valakivel."

*

Emmabelle Penrose úgy élte az életét, hogy soha nem volt szüksége férfira. Ez a terve csodásan is működött egészen öt perccel ezelőttig, amikor rájött, hogy gyereket akar. 

Devon Whitehall 190 centi magas, prémium DNS-sel, biztos anyagi háttérrel és brit nemesi címmel rendelkezik. És ami a legjobb, az egyetlen dolog, amit a férfi elkerülne és amitől Emmabelle a leginkább tart: a házasság. Egyértelműnek tűnik tehát, mit kell tennie, amikor Devon felajánlja a szolgálatait, azaz a spermáját, és a gyermek jövőjéről való gondoskodást. 

Ám ami egy ártatlan, modern családi egyezségnek indul, az hamarosan átvált hazugságok szövedékévé, kibontakozik a sötét múlt, és feltárulnak a titkok. 

L. J. Shen Amazon, USA Today és Washington Post bestsellerszerző regényében Boston hírhedt femme fatale-ja végre emberére akad a finom modorú angol képében. Méltó befejezése a Bostoni bikák-sorozatnak.

El sem hiszem, hogy egy újabb L. J. Shen sorozatot fejeztem be, aminek egytől egyig imádtam az összes kötetét. Nagyon sokat vártam A szélhámostól és Devontól, de még annál is többet adott, mint amire fel voltam készülve. Az a helyzet, hogy Shen nem tud rosszat írni. Imádom azt a dinamikát és erős vonalat, amit diktál. Azt meg főleg, hogy egyre inkább azt érezteti, hogy hiába hasonlóak a regényeinek a váza, az eleje és a vége közötti tartalom az, ami miatt mindegyik története más. Devon és Emmabelle pedig bemutatja, hogy hiába ismered a Boston Belles világát, semmit sem tudsz, és a durva részek csak ezután következnek. A szélhámos összetört, a padlóról kellett felkaparnom magam, de nem bánom, mert méltó lezárása a Bostoni bikák sorozatnak.

Devon és Emmabelle megmutatja mi is az a trauma, mi az elzárkózás, és milyen az, ha a múlt árnya a jelenben is gátol, és nem hagyja, hogy teljes életet élj. Légy te is részese Devon és Belle elsöprő szerelmének, és hagyd, hogy ez a szexi brit férfi téged is megolvasszon, és megmutassa mi is a szerelem, és ezzel együtt azt is, milyen az, ha valaki küzd és tesz azért, hogy kiszabaduljon a múlt börtönéből. Az eddigi L. J. Shen kötetek közül ez az egyik legfájdalmasabb. Nagyon mélyen érintett, és így, hogy befejeztem is még erősen a hatása alatt állok. Egy percig nem kételkedtem abban, hogy vajon ez a negyedik rész is olyan megkapó lesz e, mint a többi, mert tudtam, hogy igen, de arra nem számítottam, hogy ennyire fájdalmas, mégis valahol gyönyörű lezárást kapok. A szélhámos tele van bűnnel, sötétséggel, de az érzelmek mindvégig futótűzként perzselik fel előttünk a sötétséget, még akkor is, ha néha úgy tűnik, hogy teljesen kialszik a láng, és elnyel a múlt árnya. Két megtört és megsanyargatott lélek története ez, amiben semmi sem móka és kacagás, mégis sikerül a sötétből kilépve valami maradót alkotni.

Bevallom már Cillian kötete alatt is nagyon érdekelt Devon, és nemcsak azért, mert szexi brit akcentusa van, és áradt belőle egy fellengős aura, amit meg kellett törni és rákényszeríti arra, hogy igenis lépjen ki a komfortzónájából, és ne az az unalmas fakabát maradjon, mint aki eddig. Hatalmas pozitív csalódás is a karaktere, mivel jóval több van benne, mint amit mutat magából, és nem egyszer zuhantam meg miatta és a gyerekkora miatt. Fel nem foghatom emberek, hogy viselkedhetnek így. Devon múltja fájt, és kitépte a szívemet, összetörte a lelkemet. 

A nemesi vonal és az ezzel járó kalamajka mindenképp jót tett A szélhámosnak már csak azért is, mert végre nem egy bűnös lélek kapott feloldozást, hanem egy megtört kisfiú, akire a múlt még mindig fenyegetve néz, de esélyt ad a feloldozásra Emmabelle és az ő hatalmas szája által. Imádtam a párosukat, az egyik kedvenc Boston Belles párom lettek, akik végig küzdöttek és vért izzadtak a boldogságért. Le a kalappal az írónő előtt, hogy ezt így ebben a formában képes volt megalkotni. El sem tudom képzelni, hogy ha olvasni nehéz volt, milyen lehetett papírra vetni. 

S ha már Belle. Nem titkolom, de imádtam őt, mint női karakter. Erős, független nő, de ez csak a látszat. Ami a mélyben lapul az az, ami igazán megmutatja, hogy van szíve és jóval több mindenen ment keresztül, mint ami normális lenne. Neki sem valami fényes a múltja, és basszus L. J. Shen nagyon erős témához nyúlt vele kapcsolatban, fájt olvasni róla, és vele együtt valahol én is összetörtem. Nemcsak Devon miatt, de Belle miatt is fáj a szívem. Az írónő apránként adagolja Belle múltját, hagyja, hogy valamilyen szinten leülepedjen az, ami történt vele, és csak utána ad még több információt, aminek a segítségével könnyűszerrel kikövetkeztethetjük, hogy mi is az a múltbeli cselekmény, ami örökre nyomott hagyott benne.

A karakterek mellett úgy érzem a történet és a cselekmény vonala viszi a prímet. A cselekmény egyszerre veszélyes, pörgős, hadakozós, szenvedélyes, ugyanakkor szexi, szabadszájú, bosszantó (főleg Belle viselkedése miatt), és gyomorforgató is egyes részeknél. A zaklatás, a bántalmazás, az erőszak és megfélemlítés eszközeivel navigál végig minket Shen a köteten. Lesokkolt, és hitetlenkedve olvastam ezeket a sorokat. Emellett bevezet minket a brit arisztokrácia életébe, abba a látszatba, amit fenntartanak ezek az emberek a rang és a vagyon érdekében.

Nem egy fejezet kapcsán voltam rosszul a képmutatástól és attól a rettegéstől és fájdalomtól, amit ezek a jelenetek kísérnek. Devon egy igazi "angol úriember", aki ugyanúgy magán viseli a múlt sebeit, mint a jelen kétségbeejtő helyzeteit. De ennek ellenére is képes harcolni és a végsőkig elmenni azért, amit igazán szeret, és ami vagy ebben az esetben aki a legfontosabb neki. A macska-egér játéktól kapartam a falat, és azt éreztem, hogy cicázik velünk az írónő. Ugyanakkor teljesen elolvadtam Devontól, és bárcsak sose lenne vége ennek a kötetnek, sorozatnak és világnak.

A terhességes téma nem a kedvencem, mégis ez a kötet alapja. Belle-nek ketyeg a biológiai órája, és igazából ezzel indul be úgy igazán a cselekmény. Innen kezd bonyolódni, és innentől jönnek szembe velünk az újabb és újabb pofonok, na meg a problémák, amiket még kell oldani. A kihívások, a fenyegetések és a veszély is felüti a fejét. Egyes részeknél kapkodtam a fejem, és próbáltam rendezni magamban a gondolataimat, és a dühömet. De az az igazság, hogy néha túl fájdalmas volt befogadni mindazt, amit A szélhámos adott. 

Nem annyira durván, de ez a kötet age gape romance is, nem a leggázosabb, de attól még az, viszont én imádtam. Devon látszólag már lenyugodott, Belle pedig jó úton halad efelé vagy mégsem?! Nála sosem lehet tudni. Igazi vadóc nőszemély, aki nem fél semmitől, és aki mindent a kezében tart, ugyanakkor olykor ő is esendő, és kell az erős kéz, ami megtartja a legnagyobb viharban és felfordulásban is. Ez a kéz A szélhámos esetében Devon, aki végig tisztességes, és igazi úriember, még akkor is, ha Belle lehetetlenül viselkedik, és szabotálja saját magát is.

A Boston Belles egyik legkiemelkedőbb és legkíméletlenebb alkotása lett ez a negyedik kötet. Az egyik legkeményebb és legsötétebb része a sorozatnak. Ádáz, szenvedéssel és ármánnyal teli. Két olyan karakter szerelméről szól, akik nem hisznek sem a szerelemben, sem pedig a házasság egyházában. Látszólag különböznek egymástól, mégis összekulcsolja őket a múlt szenvedése, és az ezekkel járó traumák és bizalmatlanság. Őket rakja egy dobozba L. J. Shen és hagyja, hogy a saját ütemükben, a saját megvilágosodásuk által keveredjenek ki belőle, és mutassák meg a másiknak, hogy még nem késő feladni és elfutni. Devon akár egy bástya végig kitart, még akkor is, ha elfut a királynő és minden gyalogot eltaszít az útjából. Belle menekül, majd amikor megtalálja Devont rájön, hogy a kitartás a legnagyobb erény, és nem minden férfi szemét, és lehet alapozni a szerelemre, az érzelmek valóságára. Itt annyit muszáj megjegyeznem, hogy lehetett volna benne kevesebb szenvedés, és nem ártott volna, ha valaki a helyes irányba taszigálja Belle-t, főleg akkor, amikor a rossz sarkon fordult be, és fejjel előre szalad bele abba a bizonyos erdőbe. A szélhámos feléleszti a legjegesebb szíveket is, és bebizonyítja, hogy érzelmekkel és a múlt leküzdésével bárkire várhat kecsegtető jövő, mindegy milyen az előélete és milyen borzalmakat kellett átélnie.

"Ez a kis seggfej volt a legjóképűbb pasi, akit valaha láttam, a Marvel-filmeken kívül."

" - A remény olyan, mint a lufi. Minél jobban kapaszkodsz bele, annál rosszabb lesz, amikor elrepül."

"Ő volt a legfinomabb bűn szinonimája, én pedig közismerten esendő vagyok, aki nem tud ellenállni a kísértésnek."

" - (...) Az az igazság, hogy egy nőbe kétszer szeretsz bele. Először, amikor azt akarod, hogy gyereket szüljön neked, és másodszor, amikor ez megtörténik, és rájössz, hogy nem tudsz nélküle élni."

" - Szerintem... - játszott szeretetteljesen a hajammal - dögösebb, mint az ördög, úgy beszél, mint egy netflixes herceg, és bolondul érted. Jóváhagyom a megállapodást."

"Amikor majd nekilátok megkeresni a gerincemet és Belle jó modorát, a férfiasságomra is szánnom kellene néhány percet."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)