Leigh Bardugo: Ninth House - A kilencedik ház (Alex Stern 1.)

 "Mire Alexnek sikerült kiszednie a vért jó gyapjúkabátjából, már túl meleg volt ahhoz, hogy viselje."

*

Miért épp ő? Mi a csapda? 

Galaxy „Alex” Stern a Yale Egyetem legfurcsább elsőévese. Hippi anyja nevelte fel Los Angelesben, a középiskolát sem fejezte be, drogdíler haverok között és alkalmi munkákból élt, húszévesen pedig egy rejtélyes gyilkossági ügy egyetlen túlélője lett. A kórházi ágyán kínálják fel neki a második esélyt, a felvételt a világ egyik legrangosabb egyetemére. De miért neki? És ki mozgatja a szálakat? 

Alex hamarosan különleges képessége miatt és a titokzatos jótevői megbízásából a Yale titkos társaságainak okkult tevékenységét felügyeli. A tiltott mágia alkalmazása viszont baljósabb és veszélyesebb, mint ahogy azt akár a legparanoiásabb elme is elképzelheti. 

FELÉLESZTIK A HOLTAKAT, ÉS NÉHA AZ ÉLŐK A PRÉDÁK…

A kilencedik ház egy nagyon megosztó regény, ami vagy tetszik valakinek vagy nem. Sokan az első néhány fejezeteken sem tudtak túljutni, viszont én egyáltalán nem éreztem azt, hogy nehezen emészthető, sőt... Imádtam, szerintem Bardugo egyik legjobb, legkiforrottabb története ez, ami a maga különlegességével, és sötét hangulatával varázsol el minket a rituálék, iskolai társaságok és a Yale életébe. Függőséget okoz, és az a veszély fenyeget olvasás közben, hogy nem bírsz semmi másra koncentrálni. Eddig is szerettem az írónő munkásságát, de úgy érzem, hogy a Ninth House alatt engedi el igazán magát, és mutatja meg, hogy mit is tud. Lenyűgöző, letehetetlen utazás, ami a maga dark academia stílusjegyeivel hamar kedvenccé avanzsálja magát.

Mielőtt elkezdtem volna olvasni, elég sokan mondták, hogy vigyázni kell ezzel a regénnyel, nem mindegy, hogy mikor kezdjük el, mivel kell hozzá egy bizonyos hangulat, kell hogy rád találjon a kötet, és ne csak random vedd le a polcról, hogy akkor ez lesz a következő olvasmányod. Nem gondoltam volna, hogy majd a Grishaverse után lesz még olyan Leigh Bardugo kötet, ami felér a Hat varjúhoz, de megmutatja az írónő, hogy az urban fantasy műfajában is képes egyedit alkotni. Imádtam, hogy már az első oldalakon lehetett érezni az írónő stílusát, azt ahogy egymás után szővi a betűket szavakká, majd a szavakat mondatokká. Megvan a maga sötétebb hangulata, de közben nem annyira borús. Leginkább úgy tudnám jellemezni, mint egy jó erős kávét, ami már az első korty után jól fejbe kólint, és felébreszt a reggeli kómából. Sötét, varázslattal teli, titokzatos, baromira izgalmas, nem egyszer olvasós kötet A kilencedik ház, s elsőre lehet, hogy megrémiszt a terjedelme, de pánikra semmi ok, aki egyszer belép a Yale Egyetem területére, és megtapasztalja a Leigh Bardugo varázst, az biztos, hogy nem akar szabadulni onnan. Nemcsak a világ felépítése, hanem a karakterek és a cselekmény is különleges. Nincs még egy olyan regény, mint a Ninth House. Nagyon örülök, hogy elolvashattam, mivel ezzel új kedvencem lett az írónőtől, és biztos vagyok benne, hogy nem fogom egyhamar elfelejteni a kötet tartalmát.

Ahogy elkezdtem egyből elfogott egy sötétebb hangulat, és imádtam, ahogy a mi világunkba szőtte bele a túlvilágot, a lelkeket, és eköré építette a kötet cselekményét is. Felettébb érdekes módon, szépen eloszlatva vezet be minket A kilencedik ház világába, ahol bármit el lehet érni a megfelelő módszerekkel, és ami tele van meglepetésekkel és titkokkal. Alex tökéletes narrátora a kötetnek, s rajta keresztül lehetünk részesei ennek a világnak, de az írónő emellett Alexre is nagyobb hangsúlyt helyez, és nemcsak a jelenben betöltött szerepét tárja elénk, hanem a múltat, és azt az utat is, ami a Yale-re vezette. 

Nem sokszor mondok ilyet, de A kilencedik ház egy olyan történet, ami levesz a lábadról, ami álmaidban is kísért, és ami ha kell, ha nem, ott motoszkál a fejedben, és hagyja, hogy te magad rakd ki a kirakós apró darabjait, és illeszd a részleteket a helyére. Bevallom, nem tudtam mire is számítsak, aztán egyre csak faltam az oldalakat, és vártam, hogy milyen újabb meghökkentő eseménnyel, információval fog meglepni az írónő. Hiszen azt hozzá kell tennem, hogy ez a kötet minden, csak nem kiszámítható. Izgalmas, sötét, néhol hátborzongató, s igaz, hogy a fantasy műfajába sorolható, azért horror elemek is érződnek rajta. Nem egy tündérmese, ami aztán boldog véggel zárul.

Maga a kötet lefolyása lassú, hagyja hogy a részletek kibontakozzanak, és csak azután indulnak be úgy igazán az események, de a lassabb fejezetek sem unalmasak, hiszen olyan információkkal látnak el, amik majd a későbbiekben jól fognak jönni. Ehhez képest egyszer sem éreztem azt, hogy hiányozna a gyorsaság, sőt... Örültem, hogy kaptam időt, hogy nem akart száguldani, és maga alá temetni a történet, hogy nem akarta azt, hogy már az első pillanattól kezdve összeálljon a kép, hiszen akkor tényleg unalmas lett volna.

Nem sok olyan kötet van, ami ennyire kidolgozott lenne, mint a Ninth House, de vannak olyan részek, amiket még mindig nem látok tisztán, és várom azt a pillanatot, hogy megjelenjen a második kötet, és rohanhassak rendelni, mert tudnom kell, mi lesz ezután, mi lesz azokkal a hézagokkal és a függővéggel, ami a kötet végére teljesen kicsinált. Válaszokra van szükségem, nemcsak kérdésekre. Azt szeretném, hogy újra legyen libabőrös a karom olvasás közben, és újra akarom élni a rettegést, a bizonytalanságot, és azokat a paranormális eseményeket, amiket Alex lát, hall és tapasztal.

S ha már szóba került, akkor ez az értékelés sem lenne teljes Galaxy "Alex" Stern nélkül, aki miatt olyan különleges ez a kötet. Imádtam, hogy az ő szemszögéből tárta elénk a történetet az írónő, azt ahogy nem fedte fel elsőre a lapjait, hanem hagyta, hogy jobban megismerjük, megszeressük, és csak utána borította ránk a bilit, és tárta fel az okot, ami miatt Alex a Yale-re került, s amiért bekerült a társaságba, Darlington pártfogása alá. Alex egy igazi kívülálló, aki gyerekkora óta látja a szellemeket, lelkeket vagy ahogy az írónő nevezi őket a regényben, a Szürkéket. Miatta lett igazán komor, már-már kilátástalan a kötet helyzete, mégis a nyomozás, a gyilkos szál, és a haláleset nemcsak a kötetet dobta fel, hanem a lány karakterét is.

Mellette Darlington fogott meg igazán, s habár nem sokat van jelen, én mégis úgy érzem, hogy nélküle Alex sem lenne az az Alex, aki. Darlington is különc a maga módján, neki is megvannak a maga hibái, és múltja, viszont cseppet sem éreztem azt, hogy unalmas lenne a karaktere. Igazi üde színfoltja A kilencedik háznak, és végig izgalommal követtem végig, hogy vajon mi lesz vele, vajon lesz még nagyobb szerepe, vagy csak elhúzta előttünk az írónő a mézesmadzagot, és ennyi volt? Az biztos, hogy kikövetkezhetetlen, hogy egyes fejezetek után mi fog történni. Bardugo mesterien szőtte a szálakat, és olyan csavarral oldotta meg a lezárást, hogy csak pislogtam. 

Ami a leginkább tetszett a kötetben az az volt, hogy mindig történt valami, még ha valami apróság is, akkor sem maradtam magamra, nem hagyta a történet, hogy elkalandozzon a figyelmem, és vártam, hogy mikor dob be egy újabb csavart, vártam, hogy mikor ejt újra és újra ámulatba. Mint azt már sejthetitek, tényleg nagyon megszerettem Alex Stern regényét, s nemcsak a szimbólumok, és különféle szertartások varázsoltak el, hanem az is, ahogy egy ma is létező, egyetemi városba helyezte el az eseményeket az írónő, és kétségem sem volt afelől, hogy igen, ez a sok furcsaság simán megtörténhet New Havenben, mert miért is ne?

Miért is ne létezhetne a Túlvilág, a Fátyol és maguk a Szürkék is? Miért ne létezhetne a kilenc ház? Annyi misztikum, és különlegesség szorult ebbe a kötetbe, ami minden létező és nem létező akadályt lerombol, és megmutatja, hogy a szellemek még mindig érdekesek, nem lerágott csont, és lehet velük karöltve olyan regényt írni, ami egyszerre megosztó, ugyanakkor azoknak, akiknek bejön, azoknak igazi csemege lesz. Összességében úgy érzem hogy nem kap elég figyelmet ez a YA regény, ami néhol inkább NA, viszont az biztos, hogy fantasy a javából, és megérdemelten lett zafír pöttyös. Tökéletesen beleillik ebbe a profilba, és igazából csak azt sajnálom, hogy nem olvastam hamarabb. Bardugo az egyik kedvenc írónőm, és A kilencedik házzal ismét bebizonyította milyen zseniális elme is. Ami pedig a kötet lezárását illeti, azt kell hogy mondjam, rendesen elképedtem, és nem tudom mit is kezdjek magammal. Nem semmi függővéggel zárul, rendesen űrt hagy maga után, amit egy ütős második résszel lehetne csak überelni. Nem tudom mi lesz most velem így második rész híján, de az biztos, hogy napokig nem fogok tudni új kötethez nyúlni. A kilencedik ház beeszi magát a bőröd alá, és addig nem hagy nyugton, amíg el nem mondja a történetét, és amíg ki nem szabadítja azt a bizonyos szellemet a palackból. Zseniális, igazi mestermű, ami a kötet végére adja ki a teljes képet, ami több szálon is fut egyszerre, s amit több embernek kéne olvasnia. Elfogultság nélkül Leigh Bardugo legjobb alkotása. Igazi kuriózum ez a kötet a maga sötét, veszedelmes, néhol véres mivoltával. Ha szeretitek a borzongást, a bizonytalanságot, és nem riadtok vissza az urban fantasy világától sem, akkor nagyon ajánlom ezt a történetet, hiszen tele van csavarokkal, kedvelhető karakterekkel, egy remek cselekménnyel, és olyan információkkal, amik alapjaiban határozzák meg a kötetet. Nem egy szokványos szellemes történet, hanem annál jóval több.

"A férfi, meglátva a csillogását, gondolkodás nélkül érte nyúlt. Ez részben udvarias, részben tanult viselkedés: ha ajándékot adnak, fogadd el. De benne volt a szarka ösztöne is: ami fényes, az csábító. Alex egy kicsit úgy érezte, mintha ő lenne a troll egy mesében."

"Los Angelesben a ruhádnak, a kocsidnak és a belőle lüktető zenének is tudatnia kellett a világgal, hogy ki vagy, itt viszont mintha valaki kireszelte volna az összes sorozatszámot, és letörölte volna az ujjlenyomatokat. Ki vagy te? - gondolta néha Alex, amikor ránézett egy újabb lányra, akinek a kabátja sötétkék volt, a sapkája gyapjú, az arca sápadt, mint a fogyó hold és a lófarka döglött állatként lógott a vállán. Ki vagy te?"

"Hagyd a holtakat a halottakra! Fordítsd a szemedet az élők felé! Alexnek azonban szövetségesekre volt szüksége, és Dawes kevésnek bizonyult."

" - Maguk gyerekek, a tűzzel játszanak, és meglepődnek, amikor leég a ház."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)