"A titkok arra vannak, hogy megőrizzék őket."
*
Egy tolvajlány, aki egész életében a szabadság szelét kergette. Egy halhatatlan, aki soha nem ismerhette azt. És egy szerződés, ami összeszövi kettejük sorsát.
Melodi Otela élete a bátorságra és gyors döntésekre épült – mindig is a szabadság és a kalandok izgalmát hajszolta. Ám amikor egy merész rablás során megszerez egy szerződést, amely összeköti egy halhatatlannal, minden megváltozik. Hirtelen hatalom kerül a kezébe egy olyan lény felett, aki képes mindent elsöprő viharokat életre hívni csupán egyetlen mozdulatával.
Mox, a viharok Novarája, évszázadok óta mások akaratának rabja, és csak egy dolgot akar: megszabadulni a szerződéstől, amely láncra verte. Szerencséjére új tulajdonosa nem uralkodni akar rajta, hanem egy veszélyes szövetséget ajánl – együtt indulnak el, hogy megtalálják a szerződés megtörésének kulcsát.
Míg Melodi számára a kaland édes ízt hoz az életébe, Mox kénytelen keserű múltjában kutatni a válaszok után. A szabadságért folytatott harc azonban nem csupán bátorságot és tudást követel, hanem bizalmat is. De hogyan bízhatnának egymásban egy olyan világban, ahol a bizalom gyengeséget, a hazugság pedig hatalmat jelent?
"Érthette bárhogyan… De egy dolog nem változott: Mox éppen annyira volt az övé, mint ő Moxé."
Az Ősi erők gyermekei sorozat után nagyon vártam, hogy mivel rukkol elő legközelebb Eperke, mivel nagyon szeretem azt, ahogy ír, a történeteit, és mindig felüdülés kézbe venni egy-egy M. L. Eperke kötetet. Amélia után Melodit ismerhetjük meg, aki egy nagyon ígéretes sorozat nyitányának a főszereplője. Menta ezennel átadta a lantot Melódiának, aki több mint érett a feladatra, hogy megmutassa milyen világot is alkotott Eperke, és mik azok a pontjai, amik oly különlegessé teszik.

Hatalmas mosollyal az arcomon kezdtem bele a történetbe. Nagyon vártam már azt a pillanatot, hogy a kezembe vehessem az Aranyba zárt könnyeket. Azon szerencsés olvasók közé tartozom, akik még a megjelenés előtt olvashatták ezt a varázslatos történetet. Nagy high fantasy rajongó vagyok, Eperke írásai pedig hatalmas kedvenceim, így nem is volt kérdés, hogy bele fogom e vetni magam ebbe az új kalandba. Már a legelején elvarázsolódtam, hiszen egy nagyon részletes térkép fogad minket, ami végig segített abban, hogy fel tudjuk mérni mikor hol járunk, és ez milyen veszélyekkel jár. Imádtam bebarangolni azt a kis részét Pidnek, amit ebben az első részben megismerhettük. Az Aranyba zárt könnyek egy nagyon izgalmas és kalandos high fantasy, ahol elkerülhetetlen, hogy ne szeress bele a világfelépítésbe, a karakterekbe és Moxba, aki nekem az új kedvenc könyves pasim lett. Nem lehetne, hogy nekem is legyen egy 499 éves Moxom? Kedves Eperke, el lehetne intézni? Nagyon erős a világfelépítés, viszont engem Mox győzött meg, az ő személye, a karakterének a lénye, viszont hazudnék, ha azt mondanám, hogy Melodi és a kaland nem ette bele magát a bensőmbe, és nem késztetett arra, hogy minél előbb befaljam az egészet.
Egy nagyon különleges világot alkotott meg Eperke, a legelejétől építgeti nekünk, és ahogy Melodi, úgy mi is egyre inkább a dolgok sűrűjében találjuk magunkat. Minden egy tolvajlánnyal kezdődik, de ennél jóval többel zárul az Aranyba zárt könnyek. Már az elején is nagyon izgalmas, de úgy igazán akkor pörögnek fel az események, miután Melodi "megismeri" Moxot. Innen indul a kaland, a veszély és a cselekmény java.
Eleinte sok olyan fogalom van, ami ismeretlen előttünk, de senki se ijedjen meg, mert a végére már olyan profik leszünk ebben a high fantasy világban, hogy meg sem fog kottyanni nekünk az olyan fogalmak, mint Novarak, Mongok vagy a gazdagok világa, ami tele van kegyetlenséggel és kihasználással.
Ami a romantikát illeti slow burn, szóval olyan sok mindenre senki se számítson, viszont ez a jó féle slow burn, amiért lehet epekedni, ami lassabb mederben folyik, és kell neki idő, hogy beérjen. Nagyon megszerettem külön-külön is a két főszereplőt, viszont együtt is nagyon jók. Néha bizonytalanságban tartanak minket, de ez kellett az Aranyba zárt könnyeknek!
Teljesen odáig voltam Melodi és Mox kapcsolatáért. Azért, ahogy a kezdeti "fennakadás" után viselkedtek egymással, ahogy keresték a kiskapukat. Mox védelmező énje levett a lábamról, és élveztem kettejükkel bebarangolni Pidbor világát. Arról nem is beszélve, hogy az illusztrációk milyen szépen kiegészítik az ikonikus jeleneteket, és van mi miatt csorgassuk a nyálunkat.
Igaz, hogy ez még csak a sorozat első kötete, viszont így is nagyon erős, és már most megfogott, megmutatta az erejét, és azt, hogy egy high fantasy világban is milyen jól meg tudja M. L. Eperke állni a helyét. Izgalmas a cselekmény, érdekes a világ, nem követi a sablonokat, mégis vannak benne ismerős elemek, és csak úgy ontja magából az M. L. Eperke regényeire oly jellemzőm természetességet.

Az elejétől a végéig mindig történik valami. Ha kell akkor Melodi bajba sodorja magát, olyat lop el, amit nem kellett volna, vagy csak egyszerűen megmutatja, hogy tud galibát-galibára halmozni. Belecsöppen egy számára teljesen ismeretlen világba, de megmutatja, hogy meg tudja állni benne a helyét, és ha igazán erős, változásokat is képes elérni. Nemcsak egy egyszerű tolvajlány, hanem egy olyan hősnő, akiben lehet bízni, akinek köszönhetően nem unatkozunk egy percig sem, és aki gondoskodik a jó hangulatról. Mellette ott van Mox, akivel igazi grumpy x sunshine párost alkotnak. Míg Moxnak idő kell, hogy megnyíljon előttünk, addig Melodi már a kezdetek-kezdetén kitárja a lelkét előttünk, és a legsebezhetőbb pillanataiban sem rejtőzik el. Megmutatja Moxnak, hogy nemcsak parancsok és kegyetlenkedés van a világon, hanem olyan emberi értékek is, mint a kedvesség, a bajtársiasság, és a másik felé való nyílt közeledés. Ha szeretted Az Ősi erők gyermekeit, és érdekel, hogy ezúttal mibe vágta a fejszéjét M. L. Eperke, akkor ne hagyd ki a Halhatatlanok Melódiája első részét, ami garantáltan az új kedvenc high fantasyd lesz!

"Melodi azt hitte, ismerte a világ kegyetlenségét, de ez a szint még számára is teljesen új volt. Mindig tudta, hogy szörnyetegek léteznek, de most, ahogy szemben állt egy valódi szörnyeteggel, a valóság hirtelen élesebbnek és fenyegetőbbnek tűnt, mint valaha."
"Ahogy a lány sírása egyre halkult, Melodi belül összerándul, és közben arra gondolt, hogy ez vele is bármikor megtörténhet. Egy rossz döntés, egy apró hiba, és máris kipenderítenék innen, ahová amúgy is alig sikerült bejutnia. Mostantól százszor jobban oda fog figyelni. Nem engedhette meg magának, hogy ő is így végezze. Nem itt. Nem most."
"Melodi is elmosolyodott. Előtte állt egy valóságos Novara - az ő Novarája -, arra várva, hogy elkapja."
" - Melódia - suttogta Mox a fülébe."
"Mert ha Mox tényleg manipulálni akarta volna, nem is lett volna rá szüksége. Melodi valóban a kaland miatt keveredett ebbe az egészbe.
Csak éppen nem azért maradt."
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése