Jukimura Makoto: Vinland ​Saga 3. (Vinland Saga 3.)

*

Askeladd zsákmány és dicsőség reményében csatlakozik a vikingek angliai hadjáratához, azonban Londonban Thorkell fogadja a hódítókat, aki átállt az angolok oldalára. Thorfinn megküzd vele, és kivívja Thorkell elismerését, aki egy ígérettel bocsátja útjára: még találkoznak a harcmezőn. Amikor a dán Svend király fia, Knut fogságba esik, Askeladd lehetőséget lát arra, hogy jól helyezkedjen, és veszélyes kettős játékba kezd, ami csakis mészárlással érhet véget…

"Védjétek meg őfelségét!"

Ebben a részben tűnik fel először, hogy a Vinland Saga nemcsak egy vikinges manga, ami tele van bosszúvággyal, vérontással és népek leigázásával, hanem történelmi visszatekintést is a vikingek korára. Már az első részben is írtam erről, de most tudatosul csak igazán, hogy Jukimura Makoto egyfajta edukációnak is szánta a sorozatot azok számára, aki a történelmet ebben a formában képesek befogadni.

Ez a harmadik rész valamivel véresebb és vérmesebb, mint a manga első két része, és kapunk egy új karaktert is, aki egy idióta. Nehéz legyőzni, biztos hogy el van gurulva a gyógyszere, de közben szórakoztató figura is, aki nem azért harcol, hogy kiálljon a népéért, és további földekhez juttassa, hanem magáért a harc érzéséért, és a győzelemért, mindegy, hogy ezáltal melyik oldalon áll. Ő lenne Thorkell. Megmondom őszintén én nagyon meglepődtem, amikor először szembesültem azzal, hogy Thorfinn mellett róla is szól a harmadik rész. Tiszta őrült, mégis úgy néz ki, mint akit nem lehet legyőzni.

Az alap még mindig Thorfinn, és az ő útja a bosszúhoz. A harc és a bosszú keveredik ebben a részben. Sokkal több a harccal teli és vérrel teli esemény, és jóval több vér is folyik. Mondhatjuk úgy is, hogy a Vinland Saga 3-ban csak mészárlás, halál és veszteségek tetézik egymást, és ezáltal valamivel komorabb is a hangulat. Maga a manga hosszabb, mint eddig, és több minden is történik benne. Olyan eseményeknek lehetünk a szemtanúi, amik sokat alakítanak a cselekmény egészén, és a vérontás mellett is megállják a helyüket.

Thorfinn  ebben az egységben már szinte teljesen elvesztette azt a gyermeki ártatlanságot, ami eddig jellemezte őt. ahogy telik az idő, úgy ő is egyre inkább felnő, és leveti magáról a gyermeki báj álarcát. A bosszú iránti megszállottsága továbbra is fennáll, és azt hiszem ez az egész sorozat egészére igaz lesz, vagy legalábbis addig, amíg el nem éri a célját, és meg nem bosszulja az édesapja halálát.

A cél, még mindig Askeladd legyőzése, és a bizonyítási vágy, hogy bizony képes volt erre, ám úgy érzem, hogy addig az út még nagyon hosszú, és jó néhány résznek el kell telnie, hogy Thorfinn egyáltalán közel legyen a célhoz. Jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk, de ahhoz kétség sem fér, hogy Thorfinn összetűzése Thorkellel ezt a folyamatot lelassította.

Ez a rész továbbmélyíti a fennálló konfliktusokat, és a portyázásokba is mélyebben tekinthetünk be. Érdekes volt látni, ahogy változtak az erőviszonyok, és azok az akadályok, amikbe a vikingek kerültek. A pusztító és portyázó, vagy éppen leigázó életmód nem való mindenkinek, megpróbáltatásokkal jár, és olykor a Valhalla is elkerüli a harcosokat. 

Úgy érzem, hogy habár Thorkell egy tipikus bohóc karakter, mégis ő az, aki ezt a harmadik részt összefogta, és megmutatta, hogy milyen erő is lakozik benne. Felüdülés volt a jelenléte, na meg az is, ahogy megnehezítette a vikingek életét. Nagyon sokat nevettem miatta, és nem egyszer éreztem azt, hogy habár véresen komoly kellene, hogy legyen a cselekmény miatta mégis szórakoztató.

A manga olyan kérdéseket vet fel, hogy vajon meg lehet e egy ilyen kegyetlen világban maradni embernek, ha a vérontás és a gyűlölet minden lapban ott izzik, és általa megy előre a történet? Összességében nekem ez a rész is tetszett, és alig várom, hogy a következő részt is olvashassam, hiszen Thorfinn útja még csak most kezdődött, és nagyon messze vagyunk még a végtől, na meg az áhított céltól.

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)