Jasmine Mas: Blood of Hercules - Herkules vére (Villains of Lore 1.)

" - Ki vagy? - suttogta a fülembe egy női hang."

*

Csak egy lány vagyok. És a véletlen úgy hozta, hogy egyben Herkules is. 

Egy titánoktól hemzsegő világban próbálok életben maradni, ahol a spártaiak, a tizenkét királyi családból származó, istenekkel felérő hatalommal és szemérmetlenül nagy gazdagsággal rendelkező halhatatlanok uralkodnak mindenki felett. Félénk, dadogó nevelt gyermekként, akinek egy fillérje sincs, meghúzom magam, eltakarom a sebhelyeimet és kitűnően tanulok az iskolában. Legalábbis igyekszem. De aztán bekövetkezik. 

A vérem elárulja, hogy az uralkodó elithez tartozom. Azok közé. Spártai vagyok. 

Rákényszerítenek, hogy beiratkozzak a Spártai Katonai Akadémiára. Minden idők legkegyetlenebb próbáján kell átesnem, hogy megállapíthassák, megvan-e bennem minden, ami a halhatatlansághoz kell. Van azonban néhány bökkenő, Akhilleusz és Patro a rémisztő mentoraim, Kharón, a halál révésze és Augustus, a háború fia a félelemkeltő professzoraim. És meg mernék esküdni, hogy valaki még a nyomomban van, bárhova is megyek, vagy lehet, hogy csak cserbenhagy a józan eszem. Az a rossz érzés gyötör, hogy mindkettő igaz. Cselszövők vesznek körül, és megfojtanak a gyűlöletükkel, a rögeszméjükkel és a sötét birtoklási vágyukkal. De sajnálhatják, mert nem tudják, kivel kezdtek ki.

"Ki hitte volna, hogy a gonosznak ilyen széles válla és keskeny csípője van?"

Miért csak most olvastam a Herkules vérét? Költői kérdés, ne válaszoljon senki. NAGYON jó volt, és nemcsak a történet, hanem a fordítás is. Kamper Gergely neve az Árnyvadász rajongók számára nem újdonság, és a Herkules vére alatt sem okozott csalódást! Egy olyan világba csöppentem, ami ötvözte a Percy Jackson, a Negyedik szárny és a Zodiákus Akadémia hangulatát, azzal a kitétellel, hogy a görög mitológiai szál brutál erős, kapunk egy disztópikus világot, és olyan karaktereket, hogy hűha!!

Én nem tudom, hogy eddig hol bujkált Jasmine Mas, de örülök, hogy előkerült. Szeretem a görög mitológiát, de ennyire élvezetes, erőszakos, durva és véres történetet még nem olvastam. Nemcsak a világa brutális, hanem a karakterei is. Van egyfajta varázsa ennek a történetnek, hiszen ha egyszer megragad, nem ereszt. Brutális erővel csap le, és ember legyen a talpán, aki talpon marad. Nemcsak a világ felépítése érdekes, hanem Alexis karaktere is, akit már egész kiskorától kezdve kénytelen megismerni az erőszak, a fájdalom és a bántalmazás eszközeit. Olyan hősnő ő, aki a kötet alatt végig szenved, akit nem kímél a sors, aki elé akadályt akadályra halmoz, és akinek egy perc nyugta nem lehet. Az iskolában megy a bullying, aztán az életére törnek a spártaiak, és belekényszerítik egy mocskos játékba, ami a határait feszegeti, ahol életveszélyben van az élete, és ahol nincs esélye a megnyugvásra, pihenésre meg végképp nem. Alexis karaktere a sok viszontagság ellenére is zseniális, vagy talán pont ezért. Sorra adja neki az élet a pofonokat, de nem engedi, hogy ezek a pofonok leterítsék, és még ha nem is tűnik annak elsőre, de egy baromi erős női karakter, aki akkor is talpon marad, ha körülötte csak úgy hullanak a többiek. Derült égből villámcsapásként csöppent a dolgok sűrűjébe, de megmutatja, hogy milyen fából faragták, és nemcsak a kegyetlen hétköznapokat éli túl, hanem a spártaiak kegyetlen próbatételeit is. Erős, veszedelmes, mégis van benne egyfajta esetlenség, ami miatt sokan alábecsülik, pedig van benne tűz és nem is fél használni. Okos, aki akkor is megy tovább, ha már nincs merre, és megmutatja, hogy milyen fából is faragták őt. Végig izgultam érte, de úgy igazán a végén lepett meg, és esett le miatta az állam. Egyszerűen csak wow!!

Egy olyan akadémiába csöppenünk, ahol a feladatok és próbatételek viccet nem ismernek. Bármelyiknél elbukhatsz, a sor végén végezheted, vagy csak nem vagy szimpatikus a brutális és kegyetlen tanáraidnak, akik erkölcsileg romlottak és veszélyesek. De a többi férfi karakter sem piskóta, hiszen hiába dögösek, emellett baromi félelmetesek is, de pont ettől csábítóak és szexik. Első rész, de basszus én már most imádom. Imádom a kegyetlen pasikat, a még kegyetlenebb világot és a görög mitológiai szálat. Chefs kiss az egész!!

Maga a cselekmény végig pörög, nincs olyan, hogy ne történne valami, és tele van mocsokkal és brutalitással. Viszont az eleje nekem lassan indult be, és voltak is aggályaim, de a próba után levegőhöz jutni nem volt időm annyi minden történt, és nem tudtam letenni a kezemből a könyvet, létezni nélküle meg egyszerűen fájt. Teljesen a függője lettem, és még több kell!!

Olyan trope-kat kaptam, amire nem voltam felkészülve, mármint értem én, hogy fordított hárem, de kérem szépen hol a többi? Épphogy elkezdődött, és már vége? Ez nagyon nem fair. Aztán ott van a ki tette ezt veled?, és nekem teljes mértékben befellegzett. A he falls firstről nem is beszélve, főleg, hogy 4, hangsúlyozom négy pasi akarja Alexist. Mind a négyen kegyetlen fenevadak, mégis damn, girl!!

A görög mitológia rajongóinak igazi csemege a Herkules vére, és oké, sokáig nem értjük a címet, de aztán igen, és minden egyes kis részlet a helyére kattan, és akkor üt nagyot az írónő és a zseniális történetvezetés. Engem már ott megvett magának kilóra, hogy dark fantasy, kegyetlen akadémia, próbák, szexi és brutális férfi karakterek, birtokló tanár, aki eleinte utál, aztán mégse. 2090, disztópikus világ és bumm elvisznek a spártaiak. Excuse me?!

Hát ezt nem láttam jönni, de hatalmas rajongója lettem a történetnek, a világnak, a pasiknak, a görög mitológiai szálnak, a cselekménynek, a próbáknak, a lényeknek, szia Nüx, és úgy konkrétan mindennek. Nagyon egyben van a történet, függőséget okoz és brutális erővel csap le. Tudom, hogy még csak most kezdődött el 2026, de ennél jobb első olvasmányom nem is lehetett volna. Nem tudom, hogy kit imádtam jobban a g*ci tanárt, Augustust, Kharónt, aki baromi félelmetes, Akhilleuszt, aki meg sem szólal és szó szerint szájkosara van, vagy Pharónt, aki csak szimplán egy fasz. Lehet, hogy nyer és durva a Herkules vére, mégis baromi jó, és szó szerint leesik tőle az állad. Tényleg nem tudok már mit mondani, ha szereted a dark fantasyket, na meg a görög mitológiát, akkor bűn lenne kihagyni Jasmine Mas kegyetlenül jó regényét, a Blood of Herculest, azaz a Herkules vérét!! Van egyfajta Gladiátor beütése, a szó legjobb értelmében, és azt érzem így, hogy a kötet végére értem, hogy a java még csak most jön, és a Blood of Hercules semmi a Bond of Hercules kötethet képest, ami a Villains of Lore sorozat második része. Nagyon várom, és remélem 2026 első felében már olvashatjuk. :) 

"Mi a kivételezés ellentéte? Nem a zaklatás? Vannak itt HR-esek? Ezt azonnal jelentenem kell!"

"Nem akartam magamnak halálos ellenséget. 

Én csak tizennyolcadik századi zenét akartam hallgatni, miközben obskúros matekfeladatokat oldok meg. Vagy esetleg vadvirágos mezőn heverni nyáron, és egy meleg tóban úszkálni. Feleségül menni Carl Gausshoz, és gyerekeket szülni neki a túlvilágon."

"Amor fati, memento mori…..Amor fati, memento mori…..Amor fati, memento mori!"

" - Ha lenne szembefordítható hüvelykujjam, ne tudd meg, hogy miket művelnék! - mondta Nüx. - Olyan húzásaim lennének a szexben, olyan pozíciókat próbálnék ki…."

"Néma csönd volt a könyvtárban, mert csak egy maroknyi diákot engedtek be az után az eset után, amikor Dorean rajtakapta Jake Dalmert, amint valaki kiveri neki az egyik asztal alatt, és erre tökön lőtte. Közvetlen közelről. Habozás nélkül."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)