Rachael Anderson: The Fall of Lord Drayson - Lord Drayson bukása (Tanglewood 1.)

 "Lucy Beresford kisasszonyt, az elhunyt lelkész lányát szerető szülei arra nevelték, hogy mindig igazat mondjon."

*

Amikor Colin Cavendish, Drayson újdonsült grófja tájékoztatja Lucy Beresfordot, hogy az édesanyjával együtt el kell hagyniuk a házat, amit az elmúlt két évben az otthonuknak tekintettek, Lucy rettentően felháborodik. 

Nincs se pénzük, se rokonaik, nincs senki, akihez segítségért fordulhatnának, és nincs hova menniük. Hogy meri a gróf minden lelkiismeretfurdalás nélkül felrúgni az apja Beresfordéknak tett ígéretét? A végzet Lucy kezére játszik, amikor egy lovasbaleset után eszméletlen állapotban talál a grófra az út közepén. 

Amikor a férfi magához tér és nem emlékszik rá, hogy ki is ő valójában, Lucy megragadja az alkalmat, hogy leckét adjon alázatosságból a grófnak: elhiteti vele, hogy ő csupán egy egyszerű szolga, méghozzá Lucy szolgálatában. 

És ezzel kezdetét veszi az elbűvölő mese egy nagyképű lordról és egy lobbanékony fiatal lányról, akik úgy belekavarodnak az események hálójába, hogy az is kérdésessé válik, kikeverednek-e belőle valaha.

Rachael Anderson első magyarul megjelent regénye azonnal elnyerte a szívemet és nagyon örülök, hogy a magyar olvasók is megismerhetik az írónőt és a történeteit. A Lord Drayson bukása egy felettébb aranyos tündérmese, ami igaz kicsit kiszámítható, de nagyon szerethető és a karakterek is igazi egyéniségek. Erős nyitánya ez a Tanglewood sorozatnak és ha a többi rész is ennyire édes, humoros és szórakoztató lesz, akkor nagyon fogom szeretni őket.

Először a Blogturné klubnál találkoztam a könyvvel és egyből felkeltette az érdeklődésemet. Csábít a fülszöveg, megfog a borító és nem is volt kérdés, hogy szeretném e olvasni. Igazi könnyed kis olvasmány tele édes jelenetekkel, humorral és egy jó nagy adag bájjal, ami végigkíséri a regényt az utolsó sorokig. Már a kötet elején lehet érezni, hogy ez bizony egy nagyon könnyed történet lesz és hűen önmagához tartotta az elvárt szintet és minden egyes oldallal egyre többet és többet adott magából. Maga a kötet nem kezdődik idillien, de ahogy haladunk úgy mutatja meg az igazi valóját és úgy veszi le az olvasóit is a lábukról. A Lord Drayson bukásában megismerhetjük Lucy és Colin szerelmének történetét, ami már az elején egy hatalmas csavarral indít, mégis humoros és egészen elbűvölő körítést ad a történetnek. Imádtam olvasni és minden egyes percért hálás vagyok, hiszen a lelkemnek pont erre a cuki történetre volt szüksége. Igaz, néhány helyen nagyon tündérmesés, de épp emiatt is annyira szerethető, s bátran merem állítani azt, hogy aki alapjáraton nincs oda a történelmi romantikus regényekért, az is tud benne olyan elemeket felfedezni, ami miatt érdekessé és igazi kikapcsolódássá válik számára a regény. Ahogy elkezdtem voltak kételyeim, de ez rögtön el is illant. 

Azt viszont be kell vallanom, hogy az elején Lord Drayson nagyon nem volt szimpatikus, legszívesebben rávágtam volna az ajtót, de aztán a csavart követően egyre inkább megkedveltem és drukkoltam neki. Ezzel szemben Lucy már a kezdetektől nagy kedvencemmé avanzsált és ez ki is tartott az utolsó oldalakig. Maguk a mellékkarakterek is nagyon szerethetőek, bájosak, igazi egyéniségek, akik hol kedvesek, hol pedig megmutatják, hogy sokszor sokkal több minden lapul a felszín alatt, mint azt az ember elsőre gondolná. 

Ami magát a cselekményt illeti hol szórakoztató, s hol pedig valami fontosra hívja fel a figyelmet. Nemcsak egy szeleburdi történet ez, hanem annál jóval több. Igen, aranyos meg nagyon könnyed, guilty pleasure olvasmány, de a gyászt is érinti és az újrakezdés lehetőségét is, ami szerintem azért is fontos, mert a szeretteink is azt akarnák, hogy boldogok legyünk és újra teljes életet élhessünk az elvesztésük után is. 

Az különösen tetszett a történetben, hogy nemcsak egy szerelemnek lehettünk a szem - és fültanúi, hanem kettőnek is és, ha nem csal a szimatom, akkor burkoltan, de egy harmadiknak az eleje is el van rejtve a sorok között. Habár nem vagyok oda a sablonos történetekért, ezt mégis imádtam minden egyes hibájával együtt. Nem egy slow burn romance, mégis van benne valami, ami megfog és nem ereszt. 

Eredeti, mert egy nagyon kedves kis sztorival van dolgunk és eredeti, mert édes és felettébb szórakoztató módon tárja elénk az írónő Lucy és Colin nem szokványos megismerkedésének történetét. Nem egyszer csalt mosolyt az arcomra a párosuk, s ha nem is egy vágyaktól túltengő kötet attól még a maga nemében megvan a vágyódás és a szerelem iránti igény. Legjobban úgy tudnám jellemezni a kötetet, mint egy igencsak bájos és kedves kis történet tele érzelmekkel és érdekes karakterekkel. Ha szereted Jane Austent és a 19. században játszódó, korhű romantikus történeteket egy csipetnyi csavarral, akkor a Tanglewood sorozat első része neked való. Tökéletes kikapcsolódás egy hosszúra nyújt nap után, ami nem vár tőled világmegváltó gondolatokat, mégis ellazít és boldogsággal tölti meg a szíved legeldugottabb zugát is. Hatalmas kedvenccé vált, meggyőzött a kedvességével és izgatottan várom a következő kötetet, ami a már megismert Mr. Ludlow történetét meséli el. Nagyon várom, hogy megtudhassam mit is tartogat számára az írónő. 

" - Ha esetleg elfelejtette volna, én egy lelkész lánya vagyok - emlékeztette Lucy. - Az apám arra tanított, hogy higgyek abban, hogy mindenki számára van remény."

" - Vigyázzon, mit vet, Beresford kisasszony! Hamarosan eljön az aratás napja."

" - Hacsak nem tervezi, hogy a "ló" titulusát még hozzáadja a feladataim listájához és engem fog be a szekér elé, az esetben, igen."

"Abban a pillanatban, hogy a lány bevallja, mit tett, vagy ő maga elmondja, hogy tudja, ki ő valójában, minden véget érne. Nem lenne több lovaglólecke, sem több pillantás, tréfás megjegyzés, vagy érintés. A lány maradna, ő elmenne, és semmi nem lenne már többé ugyanaz."

 🛒 Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető!