Lis Ohtears: Zúzmara

"Rime gyűlölte a falut és a benne élőket.

*

Rime mindig is kitaszítottként élt a falujában, de egy nap rejtélyes hintó érkezik érte, hogy örökre elvigye őt. 

Beköltözik a hegyen álló palotába, melynek ódon falai már régóta rémmesék forrásai. Csakhogy nem ő az egyetlen lakó. 

Megismeri Blaze-t, a fiatal fiút, aki mindenáron a barátjává szeretne válni. Viszont Rime hűvös természete ütközik a fiú nyitottságával. Amikor feltűnik egy ismeretlen lány és a segítségüket kéri, dönteniük kell… 

Egyikük sem sejti micsoda veszélyek lesnek rájuk és, hogy több húzódik a háttérben, mint azt bárki is gondolná.

Először is szeretném megköszönni az írónőnek, hogy olvashattam a regényét. Régóta kívánságlistás volt a kötet, hiszen érdekesnek tűnt a fülszövege és a borító is nagyon különleges. Mindig is szerettem azokat a borítókat, amik kilógnak a sorból, jó értelemben és amik rávonzzák a tekintetet a kötetre. A Zúzmara is ilyen, hiszen egy művész által megalkotott csoda került rá. Kicsit sötét, kicsit különc, de pont ez a szép benne.

Maga a kötet egy könnyed olvasmány, kalandokban gazdag, gyors lefolyású fantasy történet. A kötet középpontjában Rime és Blaze állnak. Rime a Jég népének gyermeke, míg Blaze a Tűzé. Mindketten fájdalmas múlttal teli és titkokkal tűzdelt életet élnek egy palotában, ahol a mestereikkel töltik mindennapjaikat és megtanulják a tudásuknak megfelelően uralni az erejüket. Az írónő egy olyan világot épített fel a lapok alatt, ahol nemcsak emberi tulajdonságokat rejtett el, hanem hétköznapi problémákat és kérdéseket is. A megvalósítása közepes, néhol bőven elfért volna a bővítés, a mélyebbre hatolás, de magában a történetben látok fantáziát, egészen egyedi és nem utolsó sorban könnyen olvasható. A kezdeti nehézségek ellenére is sikerült egy szépen lezárt kötetet alkotnia az írónőnek, ahol az érzelmeket keverte a félelemmel és a bezárkózás gondolatával. A kötet nemcsak elvarázsolt minket egy kitalált helyszínre, hanem olyan problémákra is rávilágított, mint a kirekesztettség, a magunkba zárkózás és az érzelmek elfojtása. Igaz, hogy egy fantasy regénnyel van dolgunk, de ez nem gátolta meg az írónőt abban sem, hogy mélyre ásson és fejezetről fejezetre egyre több érzelmet és rejtélyt adjon hozzá a cselekményhez, ami magában nem volt olyan rossz, lehetne jobb is, viszont ígéretes kezdetnek tűnik. 

Én személy szerint az egyes szálakat jobban kifejtettem volna, elhatároltam volna őket egymástól, nem ugráltam volna olyan sokszor a különböző látásmódok között. A karaktereknek erősebb hátteret adtam volna és kézzelfoghatóbb tulajdonságokkal ruháztam volna fel őket. Viszont ennek ellenére is tetszett, hogy nemcsak egy karakter nézetei, gondolatai és félelmei kerültek a lelki szemeim elé, hanem nagyobb szögben, nagyon spektrumban láthattam az eseményeket. 

Maga a cselekmény egyszerre volt akciódús, kalandos, sokszor sötét, kegyetlen, de ha arra volt szükség érzelmes és nosztalgikus is tudott lenni. A kötet eleje még csak építi az események hálózatát, megismerteti velünk a karaktereket, a helyszínt, a világot és az alapot, ami megadja a kötet hangulatát. Majd aztán ahogy haladunk előre szépen lassan egyre több mindenre világít rá, egyre gyorsabb tempót diktál és egyre több információt tár elénk. 

A kötet vége felé hol lelassul, hol begyorsul a cselekmény, ha arra van szükség meglep, de sugallatokat is ébreszt és a legjobb tudása szerint zárja le a történetet, varrja el a szálakat. Emellett a kötet arra is keresi a választ, hogy vajon minden e a külső, az első benyomás, vagy hagyni kell hogy kibontakozzon az illető és meglássuk mi rejlik a fagyos külső alatt. Rime és Blaze akár a pólus két ellentétes oldala, tűz és víz, mégis van bennük valami közös, ami miatt már megéri kézbevenni a kötetet és elmerülni a lapjaiban.

Ami magát a kitalált világot illeti, látszik benne a munka, az akarás, mégis hiányzott nekem valami, ami miatt azt tudom mondani, hogy így volt jó, ahogy. Viszont tetszett, hogy nem a megszokott tündér, vámpír, vérfarkas vonalat követi, hanem a 4 természeti elem közül ragadott ki kettőt és ezt helyezte az események középpontjába. A karakterek hol jobban kibontakoznak, hol bezárkóznak, hol küzdenek, s hol visszaemlékeznek a múltra, de van bennük fantázia, van bennük munka és látszik, hogy képesek a fejlődésre, képesek a megújulásra. Összességében egy erősen közepes regényt kaptam, ami hol kicsit erősebb, hol kicsit gyengébb, de mint minden első könyv, ez sem lehet tökéletes, hiszen mindig van hova fejlődni, de kiindulási alapnak szerintem pont jó. Se nem túl erős, se nem az az olvashatatlanul béna kötet, ami után kaparod a falat, hogy miért kellett megírni. Leginkább a fantasy szerelmeseinek ajánlom, akik nem szeretnének napokig egy könyvet olvasni és akik nem riadnak vissza attól, hogy valami újat próbáljanak ki.

" - Édes, drága kislányom - suttogta a nő. - Én szépségem. - mosolygott és közelebb hajolva puszit nyomott Rime homlokára. - Te különleges vagy . kezdte. - A különleges emberekből nagyon kevés létezik - sóhajtott. - A többi ember nem szereti, ha valaki más, mint ők. Félnek tőlük."

"Létezik a Jég és a Tűz birodalma, ahol démonok élnek."

" - Senki sem született egyedüllétre, Rime. Mindenkinek kell, hogy legyen valakije, aki mellette áll - mondta a fiú és megfogta a lány ép kezét."

" - Beszéld csak be magadnak! Hitesd el magaddal, hogy egy szörny! Mert így könnyebb, ugye? Könnyebb, mint beismerni, hogy tévedtél. Sőt az egész falutok tévedett. - Szavai hűvösen csengtek."

🛒 Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető!