Sasha Laurens: Youngblood - Vérifjoncok

"Nekidőltem a pultnak a Snack Shack falatozóban, és kibámultam az El Dorado Hills-i Countryklub medencéjére."

*

A ​KÖZÉPISKOLA SZÍVÁS. FŐLEG, HA HALHATATLAN VAGY. 

Kat Finn és az anyja csak tengődnek az emberek között. Hemát, egy drága szintetikus vérpótlékot kell inniuk a túlélés érdekében, ugyanis szinte az egész emberiséget megfertőzte egy vámpírok számára halálos vírus. Kat sorsa azonban nagyot fordul, amikor felvételt nyer a neves Harcote Középiskolába, ahol kizárólag vámpírok tanulnak. 

Taylor Sanger a jómódú vámpírvilágban nőtt fel, de belefáradt annak visszás, konzervatív felfogásába, hiszen ő nyíltan felvállalja leszbikus voltát. Már csak két évet kell kibírnia a Harcote-ban, aztán végre szabad lesz. Új szobatársa azonban nem más, mint Kat Finn, akivel régen legjobb barátnők voltak, és ez nem ért jó véget… A dolgokat tetézi, hogy rájönnek: a Harcote olyan súlyos titkokat rejt, amelyek a Vámpírtársadalom leghatalmasabb alakjaihoz és a mindannyiuk számára nélkülözhetetlen szintetikus vérhez kötődnek. A Vámpírnaplók és a dark academia stílus rajongóinak: két queer, tini vérszívó egy elit, kizárólag vámpíroknak fenntartott bentlakásos iskolában szembeszáll az egész Vámpírtársadalommal, amikor lelepleznek egy ijesztő összeesküvést a campuson. 

"Oda akartam menni hozzá és megcsókolni. Tudtam, hogy nem tehetem meg, soha nem tehetem, és ezért megakartam szűnni létezni."

Nézegettem Goodreadsen ezt a könyvet, és nagyon sok negatív értékelésbe futottam bele, amit amúgy nem értek, mert egyáltalán nem rossz könyv. Sőt... Vámpíros berkekben újdonság egy kis queer romantikával megspékelve, ami rádöbbentett arra, hogy több queer könyvet kellene olvasnom, mert igazi gyöngyszemek vannak közöttük. Sasha Laurens Youngblood c. kötete nem az első magyarul megjelent könyve, viszont amikor megláttam a borítót és elolvastam a fülszöveget tudtam, hogy ennek kell lennie az első olvasmányomnak az írónőtől.

A történet szerint adott egy vírus, ami képes vér útján megfertőzni a vámpírokat, ami a halálukhoz vezet. Ez adja a történet fő magvát, az alapot és a bonyodalmat is. Eköré épülnek a főbb pontok, és ide is futnak ki az események. Látszólag csak egy gimis, vámpíros történet, de jóval több van ennél benne. Persze az írónő használja a gimis történetekre jellemző sablonokat és sztereotípiákat is, viszont ezeket úgy teszi, hogy jól beleilleszkedjenek a történetbe, és szépen elvegyüljenek Kat és Taylor világával. Kat az elején egy eléggé bizalomhiányos, szeretetéhes lány, aki nem tudja, hogy mit akar, hogy kicsoda is ő, és mit szeretne az élettől. Aztán bekerül a Harcote Középiskolába és minden fel nem tett kérdésére választ kap. Megismeri a vámpírok igazi természetét, a korlátlan Hemát, a barátságokat, régi ismerős arcokat fedez fel, megtudja, hogy ki is a vérőse, és kinek köszönhető a VFD, a vírus ami tizedeli a vámpírokat. A Youngblood egy 21. századi külsőbe csomagolt vámpíros történet. A régi korok vámpírjait ötvözi a modern vámpírokkal, akik ugyanúgy használják az instát vagy a tiktokot, mint te. Majd ehhez ad egy csipet dark academiát, és meg is született a Vérifjoncok. Az írónő stílusa szerintem kifejezetten élvezhető, és tényleg nem értem, hogy miért kapott ennyi negatívat ez a regény. Nem egy Alkonyat, de ne is legyen az, mert az Alkonyat bűn a vámpírrajongókra nézve. Bocsi Edward fanok!

Maga a történet és annak felépítése nagyon jó. Míg a karakterek érdekesek és hozzák a rájuk kiosztott szerepet, addig a történet végig halad valamerre és ahol kell, ott újabb információkat adagol az írónő. Jó volt, és igaz, hogy lassabban indult be, mint amit szerettem volna tőle, de így sem érzem azt, hogy rossz lett volna. Modern felfogású vámpíros történetnek szerintem pazar, és végre nem ugyanazt a sablont követi, mint az eddigi vámpíros könyvek.

Vannak olyan elemek, amik már akkor megfognak maguknak, amikor csak elhangzanak. Ilyenek a dark academia jegyek, a második esély, a vámpírok és bizony most már a queer vonal is. Ezeket ötvözte az írónő, és ha nem lenne teljesen rossz az iskola megalakulásának az indoka, akkor én is szívesen járnék ide, sőt teszem azt lennek Youngblood, akinek igenis vannak meglátásai és kételyei a jövőre nézve.

Alapvetően Kat és Taylor narrálnak végig minket, de mellettük Evangeline, Lucy és Galen is lehetőséget kap a szereplésre. A sulis helyszín miatt nekem The Vampire Diaries és The Legacies beütése volt, amit nem bánok, mert ezeket nagyon szeretem, és egyes helyeken nosztalgikus érzéseket váltott ki belőlem a kötet. Tele van elnyomott véleményekkel, a múlt fenyegetésével, titkokkal, érzelmekkel és önismereti túrával, aminek a végén választ kapsz a fel nem tett kérdéseidre.

A Youngblood Kat története, az ő felébredéséé. Egyfajta megvilágosodás, önmagára találás. Tele van kérdésekkel, amikhez szerencsére válasz is társul. Maga a kötet olvasmányos, s míg az eleje lassabban építkezik addig a többi része gyorsabb lefolyású, ugyanakkor azt érzem, hogy a végének kellett volna még egy kis idő, hogy úgy igazán ki tudjon forrni és kellőképpen pontot tenni a VFD végére.

Ami a legjobban tetszett a Youngbloodban az az, hogy új volt, friss, tele ötletekkel, amiket szépen meg is valósított az írónő. Könnyed a stílusa, queer a szerelmi szál, ami valljuk be nem jellemző a vámpíros történetekre, emiatt igazi felüdülés volt elveszni a sorok között. A váltott nézőpont is baromi sokat hozzátesz a cselekményhez és megmutatja, hogy a félrekommunikálás trope az egyik, ha nem a legrosszabb könyves trope.

A könyvben kialakuló kapcsolatok az élő-lélegző pillérei a regénynek, amik nélkül ingatag lábon állna, és ami nélkül nem mondhatnám el, hogy megérte kézbe venni és elolvasni Sasha Laurens regényét. Minden karakternek megvan a maga szerepe, a betöltött helye a cselekményben és mindig következetesek voltak, hozták az elvárt színvonalat és azt, hogy tudhattuk mi lesz a következő lépésük. Nagyon jól össze vannak rakva, és még így is, hogy következetesek voltak olyan pillanatok, amikor megmutatták, hogy nem szabad beskatulyázni őket, mert meg fognak lepni, gondolok itt Galenre elsősorban, aki számomra a kötet legnagyobb meglepetése. A Kat és Taylor között zajló beszélgetések a regény fő attrakciói. Nagyon jól szórakoztam rajtuk, és érdekes volt látni, ahogy Kat szépen lassan ráébred arra, hogy mi is az, amit szeret és mi az, amit csak az elvárások miatt tesz. Mondanám, hogy enyhe szerelmi háromszög, de akkor már inkább négy, ami kicsit kaotikus, mégis nagyon jellemző a Vérifjoncokra. Összességében nekem tetszett, jó kikapcsolódást nyújtott és bármikor levenném a polcról a Twilight helyett. Egy jó kis barátokból ellenségek, majd szeretők típusú könyvnek nem tudok ellenállni, főleg akkor nem, ha vámpíros is, na meg dark academia és fantasy egyben!! Olvassátok és szeressétek ti is Sasha Laurens Youngbloodját, mert több figyelmet érdemelne!

"Hangja érdesebben csengett, mint egy pillanattal korábban. Rádöbbentem, hogy közelebb áll, mint egész este, arca az enyém mellett lebegett. Tudtam, mi következik. Hagytam neki. Ujjaival felemelte az állam, aztán a szája az enyémen volt, és csókolt."

"A srácok fütyültek és kurjongattak, nem is húzták az időt, csapatostól vetették magukat az embernőkre. De a lányoknak is szörnyű, éhes tekintet ült a szemében, lézerélességű fókusz, és ők sem maradtak le sokkal, már húzták is a fiúkat a kanapék felé."

"Szeme találkozott az enyémmel, tekintete fénylett pilláinak sötét legyezője mellett. Valahogy túlságosan élettel teli volt az éjszakához. Egyszeriben úgy nézett ki, mint a lány, akit valaha ismertem; úgy éreztem, megtaláltam önmagam egy hiányzó darabját."

"Mintha betévedtem volna az Ifjú Istennők vagy Felfedezetlen Hercegnők összejövetelére, akik közül mindenki a saját külön paradicsomi szigetéről érkezett, nem pedig hozzám hasonlóan a Sacramentói Nemzetközi Repülőtérről."

"Mosolyogni látni őt drogoknál is nagyobb lökést adott nekem,"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)