2021. május 20., csütörtök

Karády Anna: A füredi lány (A füredi lány 1.)


"A huszonnyolcadik születésnapom után két nappal tűntem el Balatonfüredről."

*

Szerelem ​téren és időn át… 
Almássy Anna, a XXI. századi jogászlány akaratán kívül az Úr 1763. esztendejében találja magát. Kénytelen beilleszkedni a közösségbe, míg rá nem jön, miként juthat egyszer haza. 
Hamar megérti, a szabályok itt pofonegyszerűek: a vérhatalom jogán a földesúr élet és halál ura. A lány számára úgy tűnik, mintha a sötét középkorba zuhant volna vissza: pestis, máglya, pellengér, éhínség… 
Ám a rémisztőnek tűnő világban is létezik az az időtlen érzés, amelyet úgy hívunk, hogy szerelem. Anna egy napon találkozik nemes Oroszy Mihállyal – a fiatal földesúrral. Mindenben különböznek, mégis szenvedélyes vonzalom alakul ki közöttük. 
A mai értékek szerint nevelkedett lány és az előjogokkal született férfi eltérő világlátása drámai helyzeteket szül. Vajon a két világot összekötheti a szerelem? 
Karády Anna elsőkönyves szerző, balatonfüredi jogász, aki a város múltját és természeti kincseit kisiskolás kora óta kutatja. Az évek során szerzett ismereteinek a lenyomata ez a történelmi, romantikus debütregény, amely megmutatja, hogy a szerelmet sem az idő, sem a tér, sem a társadalmi különbségek nem képesek eltiporni.

Mit tennék, ha váratlanul 1763-ban találnám magam? Kiakadnék, nem is kicsit és mindenáron vissza akarnék menni a saját időmbe. Ugyanakkor próbálnék beolvadni az emberek közé, kerülni a feltűnést, s amilyen gyorsan csak lehet megtalálni a hazafelé vezető utat, és úgy tekinteni erre a kis kitérőre, mint egy érdekes kalandra. Ez volt az első gondolatom, amikor kézbe fogtam ezt a csoda kötetet, majd ahogy elkezdtem olvasni, úgy ragadott magához minden egyes elolvasott oldallal. Nemcsak a külső szemet kápráztató, hanem a belső is, hiszen értékkel ruházza fel a külcsínt.

Amikor először hallottam a kötetről egyből felkerült a kívánságlistámra, hiszen nagyon szeretem az egyedi történeteket, az Álomgyár kiadó pedig különösen ért a tehetségek felkutatásához. Az már csak plusz volt, hogy A füredi lány magyar gyökerekkel rendelkező történelmi romantikus regény. Nemcsak azért varázsolt el teljesen, mert megelevenítette előttem a történelem könyvekből ismert kort, hanem azért is, mert végig olyan érzésem volt, mintha az írónő ezt átélte volna, és úgy mesélné el a történetét. Nem volt egy percig sem száraz, a kellő mennyiségű információkat időben tálalta, ahol kellett mélyebben belement a cselekmény sűrűjébe, s ahol éppen arra volt szükség ott megmaradt a felszínen. Maga a kötet igazán különlegesen kezdődik, és nem véletlenül hasonlítják az Outlanderhez, hiszen itt is egy természeti képződmény segítségével jut el a hősnőnk a múltba, és itt is az időutazás kellékeit használja az írónő. Nagyon büszke vagyok, hogy végre nekünk magyaroknak is lett egy Diana Gabaldonunk, aki legalább annyira tehetséges, mint a sokak által ismert Outlander szerzője. Ugyanakkor megvan Karády Annának a saját hangja is, a saját kis kelléktára, amivel igazán elvarázsol minket olvasás közben. 

A kötet egyből beleugrik a sűrűjébe, és úgy kalauzol el minket a régmúlt időkbe. Nincsenek felesleges motívumok, felesleges szócséplés, mindent a maga idejében hoz elő, s tudása szerint hasznosítja az információkat és vezeti az eseményeket. Nagyon tetszett ez az egész menjünk vissza a múltba és alakítsunk ki ott egy életet szál, s még, ha nem is értek teljes mértékben egyet a főszereplő, Anna döntéseivel, akkor is tudok azonosulni vele, és meg tudom érteni mit miért tett, illetve mi vezet el a kötet végéhez. 

De nem szaladjunk ennyire előre. Mint azt már említettem, egyből belevágunk a közepébe, s ahogy haladunk egyre előrébb, úgy változik a regény cselekménye és hangulata is. Eleinte nagyon furcsa az alaphelyzet, de ahogy Anna is megszokja, úgy nekünk is természetessé válik a közeg, és csak úgy pörögnek az oldalak a kezeink között. Emiatt is érzem azt, hogy teljesen megfogott magának, rabul ejtett és az utolsó sorokig én is 1763-ban éltem Annával együtt. 

Nagyon addiktív és hihetetlenül cselekmény gazdag. Mindig történik valami, új dolgokat, új információmorzsákat és szokásokat csípünk el. Teljesen átértékelődik a mostani helyzetünk, és megdöbbenünk. A kötet nagy részében tágra nyílt szemmel, szinte faltam a sorokat, és csak nagyon nehezen tettem le. Nemcsak maga a cselekmény nyert meg magának a pörgőssége és olvasmányossága miatt, hanem a karakterek is, hiszen az írónő igazi egyéniségeket keltett életre, akik a kötettel együtt éreznek és lélegeznek. 

Emellett a szerelem, mint fogalom is hatalmas szerepet kap, s ahogy azt hirdeti is a regény, lerombol mindenféle akadályt, és megmutatja, hogy a szerelem előtt nem akadály sem az idő, sem pedig a társadalmi helyzet. Nagyon sokszor éreztem azt olvasás közben, hogy valódi érzéseket ad át az írónő, amit lehetett azt alaposan alátámasztott, s még a szárazabb részek is izgalmasak, van bennük egy plusz, ami arra sarkall, hogy ássd bele magad és hagyd, hogy elvessz 1763-ban. 

Ami a kötet felépítését illeti, hol gyorsabban, s hol lassabban épül a regény, de az biztos, hogy minden tartóelem és oszlop a helyén van, szilárd lábakon áll, s nem csoda, ha hetek alatt elkapkodták az emberek Karády Anna debütáló regényét, mivel ezt minden jóravaló magyar embernek olvasnia kéne. Nemcsak ámulatba ejtő, de el is gondolkodtat. Romantikus, de ugyanakkor feltárja előttünk a régmúltat, és segít jobban megismerni az akkor élt emberek életét, mindennapjait és azokat a megpróbáltatásokat, amiken keresztül kellett menniük. 

Mindazonáltal bájos is a kötet, hiszen Anna által mi is felfedezők vagyunk, számunkra is minden újdonság, s nekünk is hozzá kell szokni a közeghez, a helyszínhez, s a világ akkori helyzetéhez. Egy olyan korba repít minket az írónő, ahol a férfi az úr, ahol nemesek és jobbágyok vannak, ahol télen farkasok tizedelik a ház állatait, s ahol nem jó dolog másnak, vagy éppen furcsának lenni. Egy olyan korba röppent vissza, ahol mindent 2x meg kell gondolni, mielőtt kimondjuk, s ahol még csak gyerekcipőben sem jár a világ, a mai állapotokhoz képest. 

A kötet erőssége emellett nemcsak a teljesség és a részletekben gazdag cselekmény, hanem maguk a karakterek is, leginkább Anna, aki egy okos, művelt nő, aki két lábbal áll a földön, és aki elég okos ahhoz, hogy felismerje mikor kell hallgatni és alkalmazkodni az adott helyzethez. Bevallom az elején nem volt szimpatikus, de aztán egyre inkább megkedveltem, és le a kalappal előtte, hiszen én biztos nem fogadtam volna annyira jól, hogy visszamentem az időbe, mint ő. Szerettem olvasni, ahogy egyre inkább helytáll, és nem riad vissza sem a munkától, sem pedig attól, hogy feltalálja magát, és ne keltsen feltűnést. Aztán ott van Katica is, akiről szívesen olvasnék még. Majd megérkezünk a férfi főszereplőhöz, Oroszy Mihályhoz, aki nagyon sok meglepetést tartogat önmagában is. A szerelmük és egymásra találásuk nemcsak gyönyörű, de valahol végzetes is, hiszen ki tudja lesz e befolyása a jelenre, s ki tudja, hogy fog változni miattuk a jelen világ állása. Nagy fába vágta ezzel a fejszéjét az írónő, de úgy gondolom, hogy maximálisan kihozta a regényből a 100%-ot, és ahol kellett ott elkápráztatott és rabul ejtett. Anna és Mihály párosa teszi igazán felejthetetlen élménnyé a regényt, s az ő kitartásuk és alkalmazkodásuk miatt várom annyira A füredi földesurat. Ősz, mondd csak, hol vagy már?
" - Te valamit rejtegetsz! A parasztlányok nem tudnak úszni, pláne nem ilyen gyorsan. Ilyen mozgást még nem is láttam. A karjaidat a víz felett nyújtottad előre, majdnem gyorsabban úsztál, mint én!"

" - Nem mind arany, ami fénylik. Attól, hogy sárga, még lehet szar is - hangzott Zsuzsi személyre szabott jótanácsa."

" - Lehet, hogy elkerülte a figyelmét, de én egy nincstelen, földönfutó nő vagyok - mondtam gúnyosan mosolyogva. - Mire számított, nagyságos uram? Netán egy könyvtárra?"

"Vannak az életben pillanatok, amik jobban számítanak, mert mások, mint a többi: fordítanak a sorsunkon, és valami elkezdődik, vagy éppenséggel lezárul. Az a legkülönösebb bennük, hogy az ember pontosan tudja, mikor érkezett el egy ilyen ponthoz."



  🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...