Borsa Brown: Gyalázat és szerelem (Gyalázat 3.)

"Az első percekben azt kértem, repüljenek el az órák, legyünk egy szempillantás alatt otthon, szálljanak ki a kocsimból, hagyjanak magamra... Sarasota határába érve azonban el sem tudom képzelni, hogy becsapja az ajtót, elmegy, és én sosem láthatom többé."

*

Dorothy ​Miller, a sokat elszenvedett amish lány visszakerül a saját közösségébe, Sarasotába, ám már semmi sem olyan, mint volt. Amikor a sok csapás után megkezdheti Rumspringáját, a szabad életet, még nagyobbat fordul vele a világ.

Gregory Hamilton kemény üzletemberként ragaszkodik a terveihez, ám a fellobbanó vágyait ő sem képes kordában tartani.

Samuel Zookot, az amish fiút olyan veszteségek érik, amiket nehezen dolgoz föl. Elveszíti az uralmat a saját élete fölött, miközben az amish maffiában betöltött szerepe egyre csak nő…

Három ember, akik rádöbbennek, hogy sokszor nem irányíthatják saját sorsukat, ugyanakkor mások életét pecsételhetik meg. Három ember, akik rájönnek, hogy józanul dönteni, észnél maradni nem mindig a jó irány. Mert igenis „részegedni kell a szerelemtől”…

A különleges, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásairól ismert Borsa Brown új sorozatában, a Gyalázat-trilógiában ezúttal is egy elzárt közösségbe, az amishok világába enged betekintést. A sorozat befejező kötetében kiderül, hová vezetett Dorothy, Gregory és Samuel különös, olykor fájdalmas, máskor szívmelengető utazása.

Basszus! Egy bitang erős befejező kötetet kaptam. Nem titok, hogy az eddigi történetei közül az amishok világában játszódó a kedvencem Borsa írásai közül. Tiltott, más világ, erős, különleges, hittel rendelkező szórakoztató és érzelmes olvasmány. Igaz, hogy valamivel rövidebb, mint az első két rész, mégis méltó lezárása a trilógiának. Imádtam. Azt hiszem ez a trilógia lesz örökre a kedvenc BB sztorim. És az biztos, hogy nagyon sokszor újra fogom még olvasni.

Amikor oda jutottam, hogy akkor lássuk mit ad a harmadik rész, nem volt bennem semmilyen elvárás vagy éppen remény, hogy mit szeretnék kapni a kötettől, hiszen Borsa mindig megérzi azt, hogy mire van az olvasóinak szüksége. És ez a Gyalázat és szerelemmel sincs másképp. Próbáltam lassan, de tényleg lassan haladni vele, de csúfos vereséget szenvedtem, mivel Borsa regényeit nem lehet lassan olvasni. Minden egyes oldalon történik valami, hol Dorothy, hol Gregory és hol Samuel életébe ad betekintést. Plusz van benne egy szál, egy szerelmi szál ami szerintem saját kötetért kiált. De tényleg. Nagyon szívesen olvasnám a harmadik szerelmi szál történetét is, sőt alig várom, hogy bejelentse az írónő, hogy lesz. De kicsit azt hiszem előre szaladtam. Szóval maga a történet nem is folytatódhatna ennél szebben. Nemcsak érzelmek hadával van dolgunk, de végre a szálak is egybe forrnak. Tökéletesen kiegészítve és összekötve a három kötetet. Ha egybe olvastam volna tuti, hogy megszakadt volna a szívem, ugyanakkor túl is csordult volna. Na nem mintha most nem ez lenne a helyzet. A kötet első fele még tele van talánnyal, kérdésekkel és tehetetlenséggel. Aztán a második egységben válaszok és újabb talányok kerülnek színtérbe. 

A harmadik részegység pedig minden szenvedés és bizonytalanság méltó lezárása. Mindenféle spoiler nélkül mondhatom azt, hogy Borsa eddigi legprecízebb, legkidolgozottabb és legromantikusabb regénye lett. Az érzékiségnek is teret ad, de megmarad bizonyos keretek között. Nemcsak idilli, de olykor fájdalmas és szívszorító is.

Egyszerre emelt fel és döngölt a földbe. Ha kellett belém mártotta a kést, de olykor ki is húzta és betapasztotta a sebet. Nem egy könnyű olvasmány, hiszen érzelmi kavalkád az egész, erős a lelki ereje és nem egyszer éreztem azt, hogy annyira fájdalmasan szépen írja le a mondanivalóját az írónő, hogy az már szinte lehetetlen. 

Egyszerre ártatlan, de közben ádáz is. Ahol ad ott utána megszorongat, hogy azért ne bízzuk el magunkat. Már a kötet eleje óta Gregory drukker vagyok, nemcsak a rejtett fájdalmak és a személyisége nyert meg magának, de az egész lénye is. Egyszerre varázsolt el és lökött a kárhozatba. Dorothy ártatlansága és naivsága mindig megmosolyogtat, kislány még de már a felnőtté válás kapujában áll. Samuel, szinte már egy vigyázó bátyus, aki ugyanúgy megérdemli a boldogságot.

 Az amishok világa nem egyszerű, s mindennek megvan a rendje és Borsa éppen azt mutatja meg ezzel a trilógiával, hogy mi van akkor ha ez a rend felborul és a szív mást diktál. Izgalmak, érzelmek, megnyerő stílussal és lefegyverző eszköztárral. 

A sztori alapja nem titok, akik olvasták már az előző részeket azok számíthattak arra, hogy a harmadik kötet a választások és megoldások kötete lesz, de arra még én sem gondoltam, hogy bizony a második kötet eseményei is szerves részei lesznek és ha akkor fájdalmas volt, most még inkább az lesz. Kérdések tömkelege merült fel bennem.

Adott egy korlátok között felnőtt lány, aki megtapasztalja a világi életét. Vajon elég erős a hite ahhoz, hogy visszatérjen a sajátjai közé, vagy közbeszól egy magasztosabb érzés? Vajon elég lesz Gregory szerelme ahhoz, hogy fenekestül felforgassa Pinecraft életét? Vajon Samuel képes lesz józanul gondolkodni és meglátni a felszín alatt az igazságot? És ezekhez mi köze van Joshuának? Hogy kerül ő a képbe? Vajon Sarasota felnő az elődjéhez és büszkévé teszi Gregoryt? Ezek és még megannyi kérdések várják a választ. 

Aki a kezébe veszi garantáltan nem fog csalódni. Lehet, hogy az amish világ elzárt, de azért annyira nem, hogy ne lennének ugyanolyan gondjaik, érzéseik és félelmeik, mint nekünk egyszerű embereknek. Maga a történet megadja minden felmerülő kérdésünkre a választ és még annál is többre. A lezárása nem szokványos, ugyanakkor nagyon illik hozzá. Remélem egy napon még folytatódik a történet és újra elmerülhetünk majd ebben a világban, még annyi minden lenne, amiről lehetne bővebben írni és nem szégyenlem, de az utolsó fejezetek elgyengítették a lelkemet. Ez a kötet nemcsak egy amish sztori vége, hanem maga az életre nevelés és a közösségek elfogadásának története. Szerettem, mert tanított, újat mutatott és megmutatta, hogy olykor ki kell lépnünk a keretek közül, hogy boldogok és teljesen legyünk. Mind Gregory, Samuel és Dorothy hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, Joshuáról nem is beszélve. Jogosan jelenthetem ki azt is e kötettel kapcsolatban, hogy nem minden az, mint aminek látszik és sokszor mélyre kell ásni, hogy meglássuk a dolgok valódi értéket és értékelni tudjuk azt.

"A szerelem akkor igazi, ha sírig tart, de nekem be kell majd érnem a rumspringámmal. Én nem leszek soha angol, ő meg nem lesz amish. Reménytelen szerelem. Mégis abban hiszek, hogy pár boldog napból is táplálkozhat élete végéig az ember. Bízom abban, hogy amit a következő napokban megélek, az elkísér bele a nagy végtelenbe, és örökre velem marad. A csóknak a mennyországa, a szemének a tengerkékje, a hangjának a karcossága... Mindent próbálok majd eltenni mélyen, hogy olykor elővehessem."

"Hol egy gyenge virágszálnak vélem magam, akit kegyetlenül leszakítottak, hol egy erős búzakalásznak, akit ostoroz a szél és az eső, de ő ellenáll. Erő és gyengeség úgy tud bennem egyszerre tanyát verni, hogy ez a két ellentétes dolog már-már barátnak tetszik."

"Ó! Dehogy! Bánkódjon a te Istened! Bánkódjanak a tieid! Mert máról az enyém vagy! Végérvényesen! Bűnözni fogsz velem éjjel-nappal. Vadul tobzódsz majd a kéjben, a nevetésben, a boldog pillanatokban... Velem!"

"Miért veszik el a nők így az ember eszét? Úgy viselkedünk, mintha akaratunk sem lenne, és ehhez semmi más nem kell, csak egy csinos pofi."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!