"Megszelídülhet egy vérbeli szívtipró?"
*
„Alexander Cross vagyok, egy veszedelmes és vakmerő csábító, a határtalan gyönyörök legfőbb rajongója. Az erotikus hódításaimat hobbinak tekintem, a kapcsolataimból kizárok minden lehetséges érzelmi kötődést, életem elsődleges célja újabb és újabb nő meghódítása. Szándékaimat sosem titkoltam, éppen ezért nem is értem, mit esznek rajtam olyan nagyon a nők? Tényleg ennyit jelentene a külső? Az előkelőség? A gazdagság? A szép szavak? A szemtelenség valóban lefegyverző lenne? Vagy talán csak a rossz, a bűn, a gonoszság izgalma csalogatja őket?”
De mi történik, ha egy ilyen férfi beleun az addigi egyhangú, felszínes és érzelemmentes életébe és önmaga elszámoltatása közepette véletlenül elüti azt a nőt, aki életében először másképp tekint rá?
Amikor Alex belenéz szépséges áldozata kék szemeibe, minden megváltozik, függővé válik. Megtapasztalja, milyen szeretni, gondoskodni és szeretve lenni. Idővel ráébred azonban, hogy Lexie nem az a nő, akinek hitte, múltja tele van szenvedéssel, titkokkal és fájdalmas rejtélyekkel, ám addigra már késő: elnyeli őt a mély, őszinte érzelem, amit a lány iránt táplál.
Vajon a múlt sötét titkai engedik a fiatal szerelmeseket új életet kezdeni?
" - Ugye te nem valami boszorkány vagy, aki bűbájt használva kábítja el az ilyen férfiakat?"
Alexander Cross a kedvenc Anne L. Green pasim. Mindig is ő volt, és azt hiszem mindig is ő lesz. Az első egyik book boyfriendem is ő volt, és azt hiszem ez a szerelem örökké fog tartani. Amikor megtudtam, hogy az írónő kibővíti és újraírja a történetét, tudtam hogy nekem ezt bizony olvasni kell. Talán még jobban imádtam, mint első olvasásra, és teljesen olyan, mintha az első kiadás óta nem telt el volna tizen plusz év, hiszen minden a lelki szemeim előtt pörgött le.
Még, amikor először olvastam már akkor vártam, hogy Matt után Alex is megtalálja a számításait, és azt a nőt, akit a sors neki teremtett. Nem tudom elmondani, hogy egy ennyire szeretett történetet micsoda élmény újraélni, újra belevetni magam a veszélybe, és Alexander Cross világába. Emlékszem, hogy anno mennyire örültem, hogy nem kellett sokat várnom arra, hogy sor kerüljön Alexre, és ha akkor repesett emiatt a szívem, akkor most kiesik a helyéről, annyira boldog vagyok. Vannak azok a könyvek, amiket az idő múlásával sem tudsz elengedni, és nekem az Eltitkolt múlt, na meg Alexander Cross ilyen. Azért szeretem az írónő írásait, mert olyan köntösbe tudja bújtatni a tömény, csöpögős romantikát, ami nem túl giccses és nyálas, van benne kellő akció és egyszerűen csak izgalmas. Mindig megfűszerezi valami plusszal, amivel szinte mindig sikerül levennie a lábamról. Ahogy sok-sok éve, úgy most is teljesen Alex rabja lettem, és felettébb örülök, hogy a gyűjteményem része lehet az eredeti kiadás mellett ez a csodás, éldekorált különleges kiadás is!
Imádom, ahogy kezdődik. Sok jót ígér, habár azért eléggé lehangolt állapotban találjuk Alexet, de ez, mint szokott lenni megszűnik. A véletlenek azok a helyzetek, amiből mindig valami jó fog kisülni, hiszen véletlenek nem léteznek. Hiszek az ok-okozatiságban. Nem véletlen, hogy azok vagyunk, akik. Ha az kell ahhoz, hogy elüssünk valakit és boldogok legyünk, akkor azt úgyse tudjuk megakadályozni. Sokszor a tagadás, elutasítás az, ami feltüzeli, illetve felkelti a férfiak figyelmét.
Ha ez a kettő megvan, akkor biztos a siker a boldogsághoz, még ha nem is egyenes út vezet hozzá, persze már ami a könyveket illeti. Azért ha lehet ne üss el senkit se azért, hogy aztán beléd szeressen. :D Ha valamit túl gyorsan kapunk meg nem biztos, hogy értékelni tudjuk, de ha küzdenünk kell, akkor nagyobb rá az esély, hogy nem fogjuk csak úgy eldobni. Biztos vagyok benne, hogy ha Lexie könnyen adta volna magát, akkor Alexet sem sikerült volna lehengerelnie, és talán nem is küzdött volna érte ilyen intenzíven. Sokszor talán az a legjobb mindkét fél számára, ha egy kicsit elérhetetlenek vagyunk.
Egy olyan férfit, mint Alex, aki falja a nőket nehéz levenni a lábáról, főleg ha a múltja miatt nem igazán tud már megbízni a nőkben. Lexie-t is a múltja tartja vissza attól, hogy megnyíljon, ezért is olyan elérhetetlen. Csodálatos példa az Eltitkolt múlt arra, hogy két meghasadt szív, igen súlyos múlttal is képes egymásra találni, és sokszor a viszontagságok azok, amik a legjobban formálnak. Ezek azok, amik egyengetik az utunkat, és terelnek a helyes irányba, a boldogság felé.
Ezt a könyvet csak ajánlani tudom mindenkinek, nőnek és férfinak egyaránt. A kor nem számít, de 16 év alatt azért ne nagyon olvassátok. Sorsdöntő fordulatokban, akciódús jelenetekben, árulásban, apa-fia viszonyban, őrült szereplőkben (Murphy, Jessica) gazdag írás. Mind Alexnek, s mind Lexie-nek szüksége volt a másikra, még akkor is, ha Lexie nem akarta ezt tudomásul venni, és nem akarta beengedni a szívébe azt a férfit, aki minden bizonnyal oda tartozik, és onnan ki sem lehetne robbantani.
Meglepő volt számomra, hogy egy olyan szoknyavadász, mint Alex képes a szerelemre, az érzelmekre és tudomásul veszi, ha a másikat nem érdekli a pénz, hanem csakis ő. A végén örültem, hogy végre valahára rendeződött Alex és James (Mr. Cross) között a kapcsolat. Lexie-nek volt talán a legnehezebb dolga. Pokolian nehéz lehetett újra kezdenie mindent a nulláról, de nem adta fel és sikerült neki. Emiatt igazi példakép a nők előtt, hiszen ha valamit a fejünkbe veszünk azt onnan kirobbantani nem lehet.
Lexie-t a múltja miatti zárkózottság fogta eddig vissza abban, hogy barátokra leljen, de Alexnek sikerült ledöntenie a falakat. Nagyon türelmes volt és ez irtózatosan tetszett, imponált. Ilyen egy igazi férfi, még akkor is ha kívülről azt mutatja, hogy ő milyen nagy macsó. Nem szabad elfelejteni, hogy legbelül mindenki érez, még ha azt nem is mutatja meg a külvilágnak. Aiden volt még az, akit nagyon megszerettem, nem hiába a másik kedvenc Anne L. Green történetem Aiden Crossé, és az Elvarratlan szálak. Igazi kis csupaszív fiú. Minden anya ilyen fiút kíván magának, de tényleg. Igazi kis tünemény, aki emellett bitang erős is. Érdekes, hogy míg első olvasásra a pikánsabb, forróbb jelenetek nem voltak a kedvenceim, addig most épp hogy ezek lettek azok, amik miatt többek között nem tudtam letenni a kötetet, és minél többet be akartam falni belőle. Bár lehet, hogy ehhez Alexander Cross is közrejátszott, mert hát ki tudna nemet mondani neki? Az tuti, hogy én nem!! Nagyon meg vagyok elégedve ezzel a bővített újrakiadással, és ha szabad ilyet mondani, akkor még jobban is tetszett, mint az első szárnyalása ennek a kötetnek. Az különösen tetszett, hogy a már jól ismert Matt és Amy is szerepet kapott. Olyan jó volt, hogy egy kis belátást kaptunk abba, hogy mi is történik A remény hajnala után.
" -Ne hülyéskedj, lyukat fúr az oldalába a kíváncsiság, hogy megismerhesse azt a nőt, aki egy napnál tovább magára vonta figyelmét a nagy Alex Cross-nak - közölte kaján vigyorral."
"Egyedül maradtam a titkaimmal."
"A vonzalom és a szerelem néha furcsa játékot űz, és olyan nőhöz sodor, aki képes kihozni belőlem a legjobbat."
" - Boldoggá akarlak tenni, és neked nincs más dolgod, mint engedni, hogy szeresselek. Már tudom, hogy a sok fájdalom, kín és szenvedés nem volt hiábavaló. Meg kellett tanulnom értékelni az olyan egyszerű dolgot, mint a szeretet."
" - Egy nő, ha szerelmes, sok ostobaságra képes, de a férfiak szerencsére szeretik a szerelmes ostoba nőket - kacagott jóízűen. - Imádják, ha bolondságot teszünk értük."
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése