Christina Lauren: Nem mézes hetek

"A vihar előtti csöndben - amely ebben az esetben a menyasszonyi lakosztály áldott nyugalmát jelenti, mielőtt beindul az esküvői szertartás őrülete - ikernővérem kritikusan pillant frissen lakkozott gyöngyházrózsaszín körmére, és így szól:"

*

Két ​esküdt ellenség Hawaiin 

Olive Torres már megszokta, hogy ő az ikerpár peches fele. Mintha átok sújtaná: olyan balszerencsés, hogy az szinte már komikus. Bezzeg az ikertestvére, Ami mindent bezsákol. Ami igazi bajnok… még a lakodalma is szinte ingyen van a különböző akcióknak és nyereményeknek köszönhetően. Olive-ot csak egy dolog zavarja a pechszériájánál is jobban: Ami esküvőjén az egész napot a vőféllyel kell együtt töltenie, aki nem más, mint Olive ősellensége, Ethan Thomas. Olive megacélozza magát a pokoli nap előtt, elhatározza, bátor képet vág hozzá, és az egészet átvészeli. De a komplett násznép ételmérgezést kap, Olive és Ethan kivételével, így aztán átmenetileg muszáj nekik fegyverszünetet kötniük, hogy Hawaiira utazhassanak. Végül is tíz felhőtlen nap megéri, hogy az ember belebújjon a friss házasok bőrébe, nem igaz? De furcsa módon Olive mintha nem is bánná, hogy bele kell helyezkednie a szerepbe. Mintha minél inkább tettetné, hogy ő a legszerencsésebb nő a világon, annál inkább úgy érezné, hogy tényleg ez az igazság.

Hogy én mennyire imádtam ezt a könyvet! Vicces volt, csajos, kalandokban gazdag, igazi csemege a romantika rajongóinak. Tipikusan olyan kötet, amit darál az ember, mert annyira jó, s habár nem kapsz életbölcsességeket, nem ad messzemenő filozófiai válaszokat, mégis szórakoztat és kikapcsol. Első kötetem volt a szerzőpárostól, de biztosan nem az utolsó. Ha egy igazi limonádé könyvre vágytok egy kis enemies to lovers szállal, akkor nagyon ajánlom. Garantáltan le fog venni a lábadról. Nem hiába szeretik annyian és a Nem mézes heteket minden szingli kezébe nyomnám, hogy ezt olvasnod kell!!

Egy időben a csapból is a Nem mézes hetek folyt, aztán szépen lassan lecsengett körülötte ez a nagy hype, de miután bejelentette a 21. század kiadó, hogy bizony ők elhozzák nekünk ezt a kötetet magyarul, újra mindenhol ott volt. Nem bánom, mert megérte a hype, és hatalmas kedvencem lett. Már-már komfortolvasmánnyá avanzsált. Nemcsak tökéletes kikapcsolódást nyújt, hanem megnevettet és szórakoztat is. Igazi energiabomba ez a kötet, ami oldalról-oldalra egyre jobb és jobb lesz. Már maga az alapszituáció sem hétköznapi, a karakterek is megérnek egy misét, s ezt ötvözve vesz le minket a lábunkról az író páros. Adott egy ikerpár, Ami és Olive, akik ennél nem is lehetnének különbözőek. Ami a szerencsésebb, az, akinek látszólag minden összejön, aki sikert sikerre halmoz, akinek sínen van az élete, míg Olive az, akinek ennél kicsit borúsabb az élte, aki szarkasztikus, s aki már az első oldalakon megmutatja, hogy nem kell őt félteni, mert nemcsak érdekes karakter, hanem tökéletes mesélő is. Imádtam a gondolatait, azt hogy mindenre volt egy válasza, s nem félt kimutatni az érzelmeit, és egyben gondoskodó, szeretetteljes és kedvelhető karakter is. Egyből a szívembe zártam, s igaz, hogy szeleburdi, de tökéletes alapja a Nem mézes heteknek. Nélküle nem lenne ugyanolyan ez a regény, miatta lesz bohókás, élményekben gazdag és egyszerűen imádnivaló.

Nehéz napok vannak a hátam mögött, de ez a kötet a maga laza, könnyed stílusával kirángatott a viharfelhő alól, és engedte, hogy sütkérezzek a napfényben, és feltöltött energiával, reménnyel. Már csak azért is megérte kézbe venni, hiszen a kötet egyik helyszíne Hawaii, ami mindig is bakancslistás volt nekem, és imádtam ezeket a részeket. Feltáróak, lebilincselőek, szórakoztatóak és humorosak. Olive annyira szerencsétlen, hogy az már hihetetlen, mégis nagyon megkedveltem. 

Néha olyan szövegeket letolt, hogy csak néztem, de szerintem mi nagyon jó barátnők lennénk. A maga szerencsétlen valójával tökéletesen kiegészítené az én kelekótya személyemet. A történet maga igazi chick lit élmény. Nem kell tőle sokat várni, mégis olvastatja magát, és azzal a leheletkönnyű légtérrel teljesen levesz a lábadról. Nem egyszer éreztem azt olvasás közben, hogy fülig ér a szám, nevethetnékem van, és csak úgy elönti a testemet a boldogsághormon, amit ennek a kötetnek az olvasása váltott ki belőle. Imádom a szarkazmust, s a Nem mézes hetekbe bőven jutott belőle. 

A cselekmény ehhez mérten pörgős, nem egy hűde nagy was ist das, kiszámítható, mégis van benne egy varázs, ami nem enged, és teljesen magával ragad. Sodródsz az árral, és nem akarod, hogy vége legyen. Nem akarsz leszállni az óriáskerékről, hanem mennél vele még egy kört. Nagyon elgondolkodtam a kötet befejezése után, hogy elkezdem még egyszer, annyira tetszett és annyira azt éreztem, hogy már akkor hiányozni fognak a karakterek, ha elolvasom az utolsó mondatot, és bezárom a kötetet.

Olive mellett az ősellenség sem maradhat ki az értékelésemből, Ethan, aki már az elején szimpi volt, megmutatja, hogy mindenki tévedhet, és bárki képes a változásra. Bevallom egy kicsit másra számítottam az ellenség szó láttán, de nem vagyok elégedetlen, csak azt éreztem, hogy túl gyorsan lett az ellenségből szerető, amivel nincs baj, hiszen a kötet is gyors lefolyású, így az érzelmek is nagyobb horderővel bontakoznak ki, és kevesebb tér jut a macska-egér játékra.

Ami még nagyon tetszett a kötetben, az az hogy legyen akármilyen kedve az embernek, az biztos, hogy nem lehet nevetés nélkül megúszni a Nem mézes heteket. Vagy azért nevetünk, mert tényleg vicces a szituáció, vagy éppen annyira kínos, hogy inkább nevetünk, mint hogy sírnánk. Olyan, mintha egy filmet néznénk, egy jó kis romantikus komédiát, ami alig várja, hogy megmutassa mit is tud, ami el akar varázsolni, és arra késztet, hogy engedd el a külvilág zaját.

Igazi habos történet ez, tele reménnyel, eszméletlen helyzetekkel, kínos szituációkkal, titkokkal és szerethető karakterekkel. Olive és Ethan ennél nem is lehetnének tökéletesebbek. Olive a maga bénázásával tökéletesen kiegészíti Ethan szexi kisugárzását, és azt a kisfiúst bájt, amit sugároz magából. Nem mondom, hogy nem estem kicsit bele Ethanbe, mert kb. lehetetlenség nem megkedvelni, de közben Olive személyisége is óriási hatással volt rám.

Egy szó, mint száz. Olvassátok el, ismerjétek meg ti is ezt a képtelen helyzetet, engedjétek, hogy Christina Lauren elkalauzoljon titeket Hawaii-ra, azon belül is Mauira, és bakancslistás tételekkel bombázzon titeket. Szinte már én is úgy éreztem, hogy ott vagyok a tengerparton, a programokon, együtt szeljük át a szigetet, és fogadjuk be az ingereket és a napsugár jótékony hatásait. Mind Ethan, s mind Olive megérdemlik, hogy téged is meggyőzzenek, igenis lehet egy Nem mézes hetek szórakoztató, szexi, élettel teli és kalandos.

Összességében, mint ahogy arra már rájöhettetek, imádtam és alig várom, hogy a barátaim kezébe nyomjam azzal a címszóval, hogy ezt olvasniuk kell. A könnyed, romantikus irodalom kedvelőinek igazi telitalálat lesz. Mind a cselekmény, s mind a karakterek izgalmasak. Nemcsak Olive és Ethan kapnak szerepet, hanem Olive családja is, akiket imádok, és annyira jó volt, hogy nem engedte el az író páros Ami kezét sem a lagzi végeztével, hanem tovább szőtte, bonyolította és le is rántotta a leplet a titkokról. Habár erotikus regényként van feltűntetve, nem igazán az. Fülledt, romantikus, vágytól túlfűtött jelenetből alig kapunk, s inkább a képzeletre hagyja a leírást, mégis a szexuális feszültség és az utállak, de közben mégsem hangulata alapjaiban határozza meg a történetet. S ha már a kötetet a végletekig felmagasztaltam, muszáj a borítóról is néhány szót ejtenem. Nem vagyok odáig a sárga színért, viszont annyira üde, annyira Hawaii-t idézi, hogy tökéletesnél is tökéletesebb választás volt. Felkelti a figyelmet, sugározza magából a pozitív hangulatot és kétség kívül odavonzza a tekintetet. Úgy hiszem ennél találóbb nem is lehetne. A polcom éke lesz, és alig várom, hogy anyu is elolvassa, és együtt kibeszélhessük ezt a könnyed, de annál inkább szórakoztatóbb olvasmányt. Biztos vagyok benne, hogy az idei Top 10-es listámban benne lesz! Nemcsak tökéletes nyári olvasmány, de a tél bús gondolatait is elkergeti, és fényt enged az életünkbe. Egyszerűen kihagyhatatlan!

" - Akár jössz, akár nem - mondja Ethan, belevágva a sebesen lefelé induló gondolati spirálba -, én mindenesetre elutazom Mauira. - Közelebb hajol. - És kurvára ez lesz életem legklasszabb bulija."

"Kemény, gyors puszit nyom az arcomra, én pedig uralkodom magamon, hogy ne ránduljak meg úgy, mintha egy döglött gyíkkal csaptak volna képen."

" - Én magam vagyok a fekete macska - emlékeztetem. - Meg a törött tükör."

"Kedves Olive Torres: ez itt Ethan. Nem szexi."

"De azt hiszem, röviden tényleg az a baj Dane-nel, hogy undorító. És a húgom sajnálatos módon, szereti, én meg lefeküdtem a bátyjával; majd nem egészen öt perccel ezelőtt megnyugtatóan rákacsintottam Dane-re, jelezve, hogy elmúlt a veszély. Meghozom a döntést: összeszedem magam, felnőtt nő módjára viselkedem, és megbirkózom a helyzettel."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)