Cassandra Clare: Chain of Gold - Aranylánc (Az utolsó órák 1.)

"Lucie Herondale tízéves volt, amikor először találkozott a fiúval az erdőben."

*

Az ​árnyvadászok élete az Edward korabeli Londonban! 

Üdv itt, az elektromos lámpák és a hosszúra nyúlt árnyékok idejében! Vannak, akik a művészetek szépségét ünneplik, vannak, akik az örömöket hajszolják vadul, és persze vannak, akik démonokkal küzdenek. Éveken át béke honolt az árnyvadászvilágban, James és Lucie Herondale, Will és Tessa gyermekei idillben nőttek fel, szerető családjuk és barátaik körében, történeteket hallgatva a jó diadaláról a rossz fölött, s arról, hogy a szerelem mindent legyőz. De minden megváltozik, amikor a Blackthorn és a Carstairs család megérkezik Londonba… és velük együtt egy ismeretlen démon is. 

James Herondale a nagy szerelemre vár, s úgy véli, hogy megtalálta a gyönyörű és titokzatos Grace Blackthorn személyében. Cordelia Carstairs nagyon szeretne hős lenni, megmenteni a családját a romlástól, titokban tartva a James iránti szerelmét. Ám amikor katasztrófa sújtja az árnyvadászokat, James, Cordelia és a barátaik vad kalandokba keverednek, hihetetlenül sötét erőkkel találkoznak, és kiderül számukra a hősi lét valódi, kegyetlen ára… mint ahogy a szerelemé is.

Cassandra Clare az urban fantasy koronázatlan királynője újból megmutatta, hogy lehet újat alkotni egy már megszokott világfelépítéssel is. Azt hittem, hogy a Gonosz fortélyokkal semmi sem veheti fel a versenyt, de Az utolsó órák sorozat ott liheg a nyomában, és minden egyes fejezettel ámulatba ejt. Sejtettem, hogy szeretni fogom az Aranyláncot, de azt nem, hogy ennyire. Igazi kedvenc lett, és erősen hajlok arra, hogy elkezdjem angolul a második részt. Függővé tett, és alig várom a következő adagomat!! Cassie egy zseni, aki nem tud rosszat írni!!

Oh, drága Cordeliám, hol is kezdjem? Nehéz szavakba önteni azt, amit érzek a kötettel kapcsolatban. Tudjátok van a szívecske szemű emoji, na valahogy én is így nézhettem ki olvasás közben. Egyszerre volt öröm kézbe venni egy újabb CC kötetet, és egyszerre töltött el rajongással. Ez a trilógia egy teljesen új időszámítást nyit meg az Árnyvadász könyvek történelmében, és lehetetlenség nem szerelembe esni vele. Igen, teljesen szerelmes lettem a történetbe, a karakterekbe, és az Edwardkori Londonba. Egy igazán sötét, érzelmekben és kalandokban gazdag kötetet kaptam, ahol minden egyes oldalon történik valami, ahol minden egyes fejezet maga a művészet, és ahol minden egyes oldallal egyre inkább azt érezteti veled a kötet, hogy a java még hátravan, és nem ajánlatos hátra dőlni. Hihetetlenül megszerettem, napokig nem voltam képes mást csinálni, mint olvasni és olvasni. Függővé tett, és az utolsó sorok után úgy éreztem, hogy ez nekem bizony nem volt elég, és még többet akarok. Nemcsak rég nem látott szereplők bukkannak fel, hanem új arcok is, akik legalább annyira szerethetőek és erősek, mint a szüleik. Nemcsak a Herondale ház, hanem a Lightwood, a Fairchild és a Carstairs ház is megmutatja magát, és a fiatal tagjai kiteljesednek az Aranylánc alatt. Megmutatják milyen fából is faragták őket, a végsőkig kitartóak és leleményesek.

Nemcsak a leírások, és a korabeli sajátosságok miatt szerethető ez a kötet, hanem az érzelmek sokasága miatt is. Élettel tölti meg a történetet, és nem fél egyre sötétebb és sötétebb lenni. Igazi mestermű, ami minden képzeletedet felülmúlja. Egy olyan kalandra invitál, amit sosem fogsz elfelejteni, és ami örökre veled marad. Frappáns, lenyűgöző, hozza a szokott formáját, lehengerlő és az utolsó sorokig lebilincselő. Kevés rá az 5 csillag, mert az Aranylánc ennél jóval többet érdemel.

Testvériség, bajtársiasság, szerelmek és titkok. Egy érzelmileg igencsak megterhelő olvasmány, mégis van a fájdalomban is valami szépség. Nem egyszer üvöltöttem volna a karakterekkel (főleg Grace miatt), és nem egyszer akartam belépni a cselekménybe, és a részesévé válni. Nagyon addiktív, és egy percig nem érezteti azt veled, hogy te ne lennél a része. Igazi hullámvasút, ami után már nem lesz semmi sem ugyanolyan. Igaz, hogy történetileg közelebb áll a Pokoli szerkezetek trilógiához, én mégis azt mondanám, hogy annál erősebb, és nagyon látszik, mennyit is fejlődött az írónő a két sorozat megírása között.

A karakterek majdnem egytől-egyig a szívem csücskei, főleg Cordelia, James, Lucie, Matthew, Anna és Jesse is. Cordelia azért, mert erős, nagyon is együtt tudtam vele érezni, igazi példakép, aki sohasem adja fel, és alig várom, hogy többet tudjak meg róla. James ezennel a kedvenc Herondale pasim, akibe akarva-akaratlanul is beleszerettem, de azért jó néhányszor veszekedtem volna vele. A Suttogószobás jelenet pedig csak hab a tortán. Nagyon drukkolok neki és Cordeliának, s nekik hála új kedvenc OTP-m is lett. 

Emellett nem tudok szó nélkül maradni, ami Jamest és az adottságát illeti, és tudom, hogy ez még csak a kezdet, de nem lehetne, hogy a következő rész mellé megkapjuk egy saját Jamest is??? Lucie egy igazi tünemény, s habár kevesebb szerep jut neki, mint a bátyjának, azt kell, hogy mondjam, nem marad észrevétlen. Ő is különleges a maga módján, és ő is a hátán hordozza a történetet. A Jesse-hez fűződő szála baromi érdekes, és kíváncsian várom, mit talál ki nekik az írónő, mert akármilyen furán is hangzik szerintem ütős páros lennének.

Úgy érzem, hogy Matthew és Anna kapcsán nem kaptunk sokat, ami remélem a jövőben változni fog, mert nincs még egy olyan Cassie karakter, mint Anna. Nemcsak szabályszegő, de valamilyen szinten vadóc is, aki felrúgja a kor normáit, és azt csinál, amit akar. Emellett ő is erős, és van benne valami, ami nem hagy nyugodni, de nem tudom, hogy pontosan mi. Ott motoszkál a felszínen, de még nem jött elő. Matthew-n hatalmas a nyomás, s általa keserédes is a történet. Mindenféle spoiler nélkül írom, hogy kicsit megszakadt a szívem, de nem csak miatta, hanem a többiek miatt is. Darabokban hever, s mégsem érzem azt, hogy mindez hiábavaló lett volna. Cassie megtépázta a szívem, de remélem, hogy össze is illeszti a darabokat a trilógia végére.

Ami magát a cselekményt illeti, letehetetlen és ámulatba ejtő. Gyönyörű, de egyben fájdalmas is. 700 oldalon keresztül vannak velünk a karakterek, de ez nem elég, mert még többet és többet akarok. Imádtam, és igaz, hogy jól jött volna egy családfa, hogy be tudjak mindenkit illeszteni a megfelelő helyre, a megfelelő családba, a megfelelő pozícióba, de ezt leszámítva sokkal többet adott, mint amire számítottam. Nagyon elfogult vagyok a Gonosz fortélyokkal kapcsolatban, de az tény, hogy az Aranylánc Cassie egyik legerősebb kezdése, és ha ilyen a kezdés, milyen lehet a többi rész?

A démonok jelenléte, a sötétség és a szellemvilág mind-mind megfűszerezik a sorokat, és nemcsak a történetet teszik még izgalmasabbá, hanem a bonyodalmat és a megoldást is. Cassie nem szórakozik, és egyből belevág a közepébe, közben nosztalgikus állapotba taszít, és hiába olvasol annyit belőle, amennyit csak tudsz, függővé tesz. Az Aranylánc egy olyan drog, amelyről nem akarsz leszokni, ami nemcsak boldogsággal tölt el, hanem önfeledt pillanatokkal is. Otthonra találsz általa, és azt az érzést kelti, hogy tartozol valahova. Az Árnyvadász világ tárt karokkal vár, és a legnehezebb időszakon is átsegít.

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy ódákat zengek Cassandra Clare munkásságáról, de az az igazság, hogy ahhoz, hogy valaki igazán jó legyen fejlődni kell, és az írónő minden egyes új regényével felül szárnyallja az elődeit, és megmutatja mennyi minden lakozik még benne. Emellett nehéz spoilerek nélkül bármit is írni, nehéz nem átélni az eseményeket, és nehéz végig pártatlannak maradni. Az Aranylánc nemcsak mesél, hanem el is varázsol. Nemcsak a külseje fog meg, hanem a belseje is. A sorozat egyre bonyolultabb és bonyolultabb lesz, mégsem átláthatatlan a történeti háló, mégsem érezteti azt az emberrel, hogy innen már nincs tovább, mert igenis van, és ezt az írónő be is bizonyítja. Bárki is volt eddig az urban fantasy királya/királynője; Cassandra Clare Az utolsó órák sorozatával letaszította a trónról, mert ez az az Árnyvadász történet, amit mindenkinek olvasnia kell! Annyira összetett, szépen kidolgozott és lehengerlő, hogy vétek lenne kihagyni. S ha nem is rajongtok annyira a sorozatért, ha nem akartok minden egyes könyvet elolvasni ebből a világból, viszont érdekel, hogy miért is van ekkora rajongás körülötte, akkor ezzel kezdjétek, és igen, van benne minimális spoiler, de ez nem vesz el az élményből. (Azért a Pokoli szerkezeteket illik előtte elolvasni.) Nemcsak érzelmileg ad sokat, hanem lelkileg is. Mestermű, ami egyre csak jobb és jobb lesz. Már most hiányzik Codelia, James, Lucie, Matthew, Anna és Jesse is, és alig várom, hogy megtudjam, hogy is folytatódik a történet és SPOILER!!!!!! James levegye azt a rohadt karkötőt!!!!! SPOILER VÉGE

"Rádöbbent: örül, hogy Cordelia Londonban van. Nemcsak Lucie kedvéért, hanem saját maga miatt is. Milyen különös - gondolta. Szinte megfeledkezett róla, milyen biztos fényt tud adni a jelenléte, amikor elsötétül a világ."

" - Mennem kell. Van egy üvegház a Kensington Gardensben, ami szétverésre vár. Hölgyeim, zárják kulcsra a melléképületeiket! Megjött James Herondale, akit semmibe vettek a szerelemben!"

" - Kell nekik egy múzsa - jelentette ki Anna. - Valaki, aki inspirálja őket. Valaki, aki tudja a titkaikat. Szeretnél múzsa lenni?

  - Nem - mondta Cordelia. - Én hős akarok lenni!"

" - Hadd áruljak el neked valamit, Jesse Blackthorn. Az anyádnak talán megvan rá az oka, hogy nehezteljen az árnyvadászokra, de ha a röhejes démonjai kárt tesznek a bátyámban, nem fogok neki irgalmazni. A saját hülye kalapjával fogom halálra verni."

"Világosbarna bőre ragyogott a boszorkányfényben, a kulcscsontján és a nyakán pedig verejték csillogott. Tincsei kiszabadultak a hajtűk fogságából, s úgy omlottak a hátára, akár az őszi levelek. A Cortanával együtt mintha egy tűzzel és vérrel írt verset alkottak volna."

" - Az vagy, akivé a döntéseid és a cselekedeteid tesznek. Nem egy teáskanálnyi démonvér."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)