2021. június 22., kedd

J. L. Armentrout: Stone Cold Touch - Dermesztő érintés (Komor elemek 2.)


"Tíz másodperccel azután, hogy Cleo tanárnő bevonult a bioszterembe, elindította a vetítőt és lekapcsolta a lámpát, Bambi úgy döntött: mégsem felel meg neki az a pozíció, ahogy addig a derekam köré tekeredett."

*

Minden ​érintésnek ára van. 
Layla Shaw megpróbálja újjáépíteni darabokra hullott életét – ez nem könnyű feladat egy tizenhét éves lánynak, aki szinte teljesen biztos abban, hogy ennél rosszabbra már nem fordulhatnak a dolgok. Lehetetlenül vonzó legjobb barátja, Zayne reménytelenül elérhetetlen a számára, hiszen Layla csókjának titokzatos ereje kiszívná a lelkét. 
Az őrzők klánja mindig is megvédte a lányt, ám egyszeriben kiderült róluk, hogy veszélyes titkokat rejtegetnek. És Layla szinte gondolni sem bír Rothra, a pokolian dögös démonhercegre, aki úgy megértette őt, ahogy senki más tudná. 
Ám a mélypont néha csupán a kezdet. Layla ereje ugyanis váratlanul változásnak indul, és kínzón csábító ízelítőt kap abból, ami mindig is tiltott volt a számára. 
Azután, amikor a lány a legkevésbé számít rá, Roth visszatér, és olyan híreket hoz, amik örökre megváltoztathatják Layla világát. 
A lány végre megkaphatja azt, amire mindig is vágyott, de mivel közben szó szerint elszabadul a pokol, és egyre csak gyűlnek az áldozatok, az ár talán magasabb, mint amit Layla hajlandó megfizetni…

Nem titok, hogy JLA az egyik kedvenc írónőm, és szinte falom a könyveit. Mind a Wait For You, s mind a fantasy köteteit egytől egyig imádom. Ez alól a Komor elemek sem kivétel. Amikor az első részt olvastam teljesen levett a lábamról, de nem folytattam egyből, mert éreztem, hogy sokat kell majd várni a harmadik részre, de nagyon szenvedtem a várakozással, mert imádom a sorozatot. Nemcsak Layla és Roth, hanem Zayne és a megálmodott világ is hatalmas kedvencem. 

Alapjáraton nem vagyok odáig a szerelmi háromszögekért, de ez alól kivétel ez a sorozat, hiszen energikus, feszültséggel teli és mámorító az egész, és képtelenség nem odáig lenni érte. Több, mint száz okot fel tudnék sorolni miért is imádom ennyire, viszont még így sem közelítené meg az élményt, amit a kötetek adnak. Kezdjük azzal, hogy hihetetlenül kidolgozott, az első pillanattól kezdve elvarázsol és a csavaroknak köszönhetően végig fenn is tartja a figyelmed. Nem egy egyszerű fantasy, ami csak úgy van, hanem egy olyan, ahol nem elég a felszínt kapargatni, hanem bizony alá kell bukni a mélybe és felhozni a kincset, ami majd mindent megváltoztat, de közben össze is zavar. Imádom, ahogy az írónő csavarja a szálakat, ahogy vezeti a cselekményt, és ahogy végig arra összpontosít, hogy mi olvasók jól érezzük magunkat, és fejezetről fejezetre essen le az állunk. Nemcsak a jó és a rossz harcát mutatja be a regény, hanem azt is, hogy egyik oldal sem csak fekete-fehér, és bizony ezek okozzák a legnagyobb meglepetéseket is olvasás közben. Maga a kötet eleje egyből berobban, és meg sem áll az utolsó mondatokig. 

Mindvégig Layla szemszögéből olvashatjuk az eseményeket, vele együtt élhetjük át a történéseket, és vele együtt ülünk fel az érzelmek hullámvasútjára is, és vele együtt vagyunk összezavarodva és vele együtt próbáljuk megfejteni a cselekményt. Layla egy nagyon kedvelhető karakter számomra, olyan aki ha kell erős, de ugyanúgy megvan benne a kislányos attitűd, ami miatt csak még közelebb kerül az olvasókhoz. 

Aztán ott van Roth és Zayne, és a legnagyobb Roth fanok is meginognak a második rész alatt, hiszen ha az mondom, hogy teljesen összezavart ez a kötet, még akkor sem közelíti meg a valóságot. Úgy fejeztem be az első részt, hogy Team Roth, igen ám, de jött JLA és mindent felbolygatott. Teljesen oda meg vissza lettem Zayne-től és ha fegyvert tartottak volna a fejemhez, sem tudtam volna választani közülük. 

Amíg Zayne nagyobb hangsúlyt kap ebben a részben, addig Roth háttérbe szorul, de nem tűnik el teljesen, mégis teljesen összezavarnak ezek a JLA pasik. Mégis hogy lehet ezt tenni az olvasókkal? Roth démon, Zayne gorgó, azaz egyszerű lenne a választás, de nekünk lányoknak mindig is az kellett, amit nem szabad, ami tiltott. De mi van, akkor ha sem Zayne, sem pedig Roth nem elérhető? Akkor kezdődnek a problémák, és akkor lesz csak még letehetetlenebb és izgalmasabb a sztori. 

Ahhoz kétség sem fért, hogy a végére igazi kedvenc lett a kötet, sóvárogtam minden egyes fejezet után, s most, hogy befejeztem, már fognám is a következőt, és kapcsolnám is ki a világot, hogy senki se zavarhasson. Mindezek mellett érzelmek tömkelegét éltem át, volt, hogy nagyon dühös voltam, volt hogy tótágast állt a gyomrom, s volt hogy teljesen összezavarodva néztem magam elé, és nem akartam mást, csak olvasni és olvasni. 

Egységét tekintve pontosan egy ilyen energikus, sok mindenre kiterjedő folytatásra vágytam, és minden szükségletemet ki is elégítette ez a kötet. Még a szerelmi háromszög is pikáns, szexi, vagy épp forró volt, de az biztos, hogy romba döntött. Mesterien megírta JLA Roth, Layla és Zayne történetének második felvonását. Jó nagy adag sötétséget, kuriózumot, rejtélyt, titkokat és érzelmeket adott hozzá, amik csak még olvasmányosabbá tették a cselekmény egészét. 

Nagyon szerettem a kötetben azt, hogy mindig történik valami, ha nem kézzel fogható dolog, akkor Layla belsőjében. Egyszerre imádtam és éreztem azt, hogy ez megint csak fantasztikus lett, mert újra megmutatta az írónő, hogy mennyire is egyedi és utánozhatatlan a repertoárja, és képes a sokadik kötetével is meglepetést okozni. Ami még különösen tetszett az az, hogy Layla baromi sokat fejlődött, s még ha teljesen nem is, de már nagyon jó úton jár afelé, hogy teljesen elfogadja magát annak aki, és emiatt ne szégyenkezzen, hanem bátran vállalja fel magát. 

S ha már Layla, akkor nézzük a kötet érzelmi részét, a szerelmi szálat. Roth kicsit háttérbe szorul, igen, de a kötet végén megmutatja magát, és OMG, teljesen elolvadtam tőle. Nekem is kell egy ilyen pasi! Zayne, meg... Hát én nem tudom mit gondolt az írónő, de nem szép dolog két ilyen tökéletes pasit beletenni a sorozatba. Zayne a kezdeti nehézségek ellenére nagyon nagyot nőtt a szememben, és tőle is teljesen kész voltam. Ki ne lenne odáig egy olyan szálért, ahol az áhítat tárgya végre más szemmel néz a lányra, és közeledik is felé? Na ugye? Garantált az olvadás veszély. Én nem tudom, hogy Layla, hogy bírta, de én biztos kihordtam két szívrohamot olvasás közben. Dögös volt, szexi és egyszerűen frenetikus. Tanítani kéne, amit JLA csinál. Kész, végem lett a kötet végére. S ezt az írónő tovább spékelte akciódús jelenetekkel, csavarokkal, meglepő fordulatokkal és érzelmek sokaságával. Összességében imádtam, bánom hogy ilyen sokáig váratott magára, ugyanakkor örülök is annak, hogy most kerítettem rá sort, amikor már kézzelfoghatóbb közelségben van a harmadik rész. Ha egy igazán izgalmas démonokkal és őrzőkkel teli, izgalmas regényre vágytok, ne keresgéljetek tovább, mert a Komor elemek pont ilyen, és hidd el, pont erre a sorozatra van szükséged!
" - Neked semmit sem jelent az emberi élet?
  - Démon vagyok - válaszolta. - Miért jelentene?"

" - Na, és veled mi a helyzet, Gerald? - hajolt előre Roth. - Anyuci vagy apuci volt démon? Vagy talán az egyik üknagyapó oda mártotta a pennáját, ahová nem kellett volna?"

"Rengeteg kockázattal járt volna belevágni ebbe, ám hevesen dobogó szívvel rádöbbentem, hogy akár démoni származású valaki, akár nem, az élet tele van kockázattal, és nekem elegem lett már ebből, hogy nem élek - hogy nem próbálkozom."

" - Hát, az igaz, de ugyan már, mi baj lehet? Barátok vagyunk, nem? Mint a démonborsó meg a démonhéja."

" - Hallasz engem? Van valami, amit mindenképpen tudnod kell - mondta Roth, érdes és fojtott hangon, ami mintha nagyon távolról szólt volna, mégis sürgetően. - Szeretlek, Layla. Hallod? Azóta szeretlek, hogy legelőször meghallottam a hangodat, és örökké szeretni foglak. Bármi is történjék. Szeretlek."





  🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...