Borsa Brown: A szárd szikla

"Az asztalnál ülök, és a hatalmas, kiterített térképet figyelem. A ceruza végét rágcsálom, és arra gondolok, bárhova bökök is, igazságtalanság lesz a részemről."

*

 

Vágyak ​egy sziget kapujában 

Virginia Angels, a fiatal amerikai lány, egy szerelmi csalódás után Szardíniára utazik. Semmit sem tud a szigetről, de hamar felfedezi a szépségét, az ízeit, az embereket, miközben lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekbe keveredik. A véletlenek folyton egy idegen, ám felettébb karakán férfi útjába sodorják, aki nemcsak ostorozza a lányt, hanem felkelti az élet utáni vágyat is benne. Virginia rádöbben, hogy a „szárd szikla” nem csupán köveket takar, hanem egy erős és határozott férfit is. 

A röpke nyaralás azonban megváltozik, amikor kiderül, hogy ki a titokzatos férfi. Rejtett egyezségük az őrület és az ésszerűség határán mozogva taszítja őket egy olyan élethelyzetbe, amellyel nehezen barátkoznak meg. Vágyak, cselszövés, fájdalmak és szenvedély egy szigeten, amely szerelembe ejti az embert, és örökre megpecsételi a sorsát. 

Borsa Brown, az erotikus-romantikus regények népszerű írónője ezúttal egy könnyed, szórakoztató, ám emberi lelket boncolgató, perzselő érzelmekkel megtűzdelt nyári történetbe repíti az olvasót.

Valószínűleg a nyár könyvét tartom a kezembe, mert minden van benne, ami egy jó kis tengerparti nyaraláshoz elengedhetetlen. Nyár, napsütés, kalandok és egy cseppnyi szexiség. Már az írónő csoportjában, olvasva a kedvcsináló idézeteket, tudtam hogy én ezt a Sziklát idén nyáron el szeretném olvasni. Nagyon felcsigázott az írónő és nem is volt véletlen. Mindenhova ahova csak mentem A szárd szikla köszönt vissza rám, majd amikor kézhez kaptam a regényt bele is vetettem magam a kalandba.

Hasonlóan a többi Borsa regényhez itt is alapos szerepet kap az egzotikum, egy nép és kultúra megismerése és befogadása. Nagy hangsúlyt helyezett arra az írónő, hogy tényleg megismerhessük Szardíniát, a sajátosságait, a világát és azt, miként is élnek itt az emberek. Alapos, mindenre kiterjedő kutatómunka áll a kötet hátterében, ami már azért is plusz, mert nem holmi Wikipédia információkat kapunk, hanem valós, kézzel fogható és nagyon is emberi tényeket, amik által csak még közelebbinek érezzük magunkhoz a szárdokat és a történetet is. Ahogy maga a regény elkezdődik, már az felér egy kisebb bravúrral, de nekem személy szerint így még hitelesebb és még szerethetőbb a regény, hogy nemcsak arra koncentrált az írónő, hogy elrepítsen minket a szigetre, hanem arra is, hogy kész tények elé állítson minket. A bravúros kezdés után egy még eseménydúsabb és még kézzel foghatóbb folytatás következik. A regény főszereplője Virginia Angels, egy new yorki állatorvosi asszisztens, aki kiszakadva a hétköznapokból és menekülve a problémái elől Szardínia szigetére utazik 3 hónapra, ergo a teljes nyarat ott tölti, egyedül, távol a családtól egy ismeretlen szigeten. Ez az alapelgondolás nagyon megtetszett, én is éreztem, ahogy a szemembe sütött a nap ahogy a tenger hullámai elérték az arcom és ahogy a lágy szellő simogatta a fürtjeimet. 

Borsa nagyon ért ahhoz, hogyan is vegye le az olvasóit a lábáról, s habár ezúttal egy szórakoztatóbb regényt hozott el nekünk, nagyon is szerethető és tökéletes kikapcsolódás nyújt, olvassuk tengerparton a homokba, tóparton vagy éppen a hűvös szobában. Egy szó, mint száz nemcsak a kötet mondanivalója fogja meg az olvasóit, de a karakterek is. 

Hiszen ki ne akarná tudni, ki az a titokzatos S. S., aki kiadta a házát Virginnek, ki az aki annyiba sem veszi, hogy ne csak egy email cím és egy név legyen? Nagyon szórakoztató, humoros, de olykor vad és kemény is. Ez a Szikla, a szárd Szikla, ami lehengerel és nem ereszt. Olvasás közben nemcsak azt érzed, hogy te is hazataláltál, hanem érzed a szárd ízeket, az életet ott és azt kívánod bárcsak te is ott lehetnél és te is átélhetnéd a kalandokat, megismerhetnéd a kultúrát és legszívesebben már az első fejezetek után foglalnád a repjegyed a szigetre. 

Ami magát a romantikus vonalat illeti, nem az a szokványos BB, mint amit megszokhattunk, de ebben is van azért jócskán vonzalom, lassan égő románc és feszültség, legyen az a helyzet miatti, vagy éppen szexuális. Megmondom őszintén, a kötet kb. utolsó harmadáig nem voltam benne biztos, lesz e benne romantika, vagy éppen szerelem, de aztán minden kérdésemre választ adott az írónő a kötet utolsó harmadában. 

Míg a regény első fele csak bevezet, megmutatja a helyszínt és felvázolja az alapot, addig a közepe teljesen elvarázsol, néhol megnevetett vagy épp bosszant, de az biztos, egy percre sem bírod majd letenni, hiszen az elevenedbe talál és a legbelső vágyaidat váltja valóra. Mindenki gondolt már arra, hogy elfut, vissza sem néz és valahol újrakezdi vagy épp csak elmegy egy időre kipihenni magát. 

Aztán a kötet utolsó egysége felráz és megoldást kínál a problémákra és a bizonytalanságra. Ami a karaktereket illeti, Virgin hol buta kis fruska, hol érett nő, de az biztos, egy perc nyugalom nincs vele, mindig történik valami, még akkor is, ha csak pár percig. Aztán ott a Szikla, a nagy kérdőjel, akit nem tudtam először hova tenni, majd egyre közelebb és közelebb került a szívemhez és megmutatta a valódi önmagát. Bevallom eleinte nem volt szimpatikus, sőt... De aztán győzött az írónő és igaz, Gregoryt meg Umbertót nem ütötte ki a nyeregből, de megmutatta, helye van a ranglistán.Ha egy igazi, könnyed de annál szórakoztatóbb nyári olvasmányra vágytok, ahol nemcsak a szexualitásé és a vágyaké a főszerep, szívből ajánlom A szárd sziklát. Nem fogtok csalódni benne. Elrepít Szardínia szigetére, s aki egyszer oda beteszi a lábát, egykönnyen nem szabadul. Igazi, életerős, kalandos regény tele ismeretlen helyzetekkel, egy jó nagy adag makacssággal és még ennél is nagyobb adag spontaneitással és kalandvággyal. Engedd, hogy elvarázsoljon a sziget, s engedj a kísértésnek, amit A szárd szikla jelent.

"Igen, piszok nagy szerencsém van, hogy ért egy csalódás, amelynek hatására nyakamba vettem a világot. Szerencsém volt, hogy az a ceruza erre a szigetre bökött! Szerencsém volt, hogy ebben a városban kötöttem ki, Gianluca szomszédságában... Abban a házban..."

" - A sziget nem egy városból áll. Megannyi színe van. A szivárványnak sem csak az egyik csíkját nézi meg, nem igaz?"

"Eddig bírom sírás nélkül. Ott állok a játszótéren Brendával a mászóka tetején, és apám ismét a napilapot olvassa, és hagyja, hadd essek le, ha úgy alakul."

" - Egy ember semmit, de semmit sem zárhat ki az életéből. A születéstől a halálig, a szép dolgoktól a borzalmakig, minden ennek a világnak a része. Ez itt Szardínia. Lássa is, ne csak nézze. Kóstolja... - Nagyon nyelek, mert a számra néz. - Fogadja magába, Virgin..."

" - Apa. Szardínia csoda szép. Mindig azt mondod, hogy New York színes és lüktet. Valójában tudod, mi a színes, apa? A föld, a tenger... A tenger, ami jó időben, kora reggel halványzöld, majd átmegy halványkékbe és sötétkékbe. Viharkor szinte már fekete, miközben fölötte piroslik az ég. Ez az, ami színes, apa! És én beleszerettem."

Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!