2019. október 15., kedd

Jennifer L. Armentrout: The Return - Visszatérés (Titan 1.)


" Bár a fejemben is olyan mélységes csönd uralkodott volna, mint a hatalmas házban. Semmi nesz, még egy elhaló lélegzet, vagy suttogva kimondott szó sem törte meg a csendet. Gyönyörű volt."

*

A ​CSONTOS SEGGŰ VÉN MOIRÁK HALÁLRA RÖHÖGIK MAGUKAT…

Egy éve már, hogy Seth alkut kötött az istenekkel, és nekik adta az életét. Eddig minden tőlük kapott munka durva volt és véres – amivel neki nem is volt semmi gondja. Apollón azonban most valami egészen más feladattal bízza meg. Testőrt kell játszania, és a szabály: mindent a szemnek, semmit a kéznek. Csakhogy olyasvalaki számára, akinek egész életében gondjai voltak a szabályokkal, ezt nem is olyan könnyű betartani.
Josie el sem tudja képzelni, mit akarhat tőle ez az őrült, de nagyon szexi pasi. De nem sok jót ígér, hogy az otthonától távoli, épp csak elkezdett új életét Seth megérkezése a feje tetejére állítja, és egyenesen beledobja őt egy olümposzi méretű turmixgépbe. Josie-nak vagy teljesen elment az esze, vagy tényleg egy egyenesen a görög mitológiából megelevenedett szörnyeteg tör az életére. Persze könnyen lehet, hogy mindennél nagyobb veszélyeket rejt majd az aranysárga szemű, titokzatos Sethtel való izzóan szenvedélyes kapcsolata.

MERT A TÖRTÉNELEM, ÚGY TŰNIK, MEGINT MEGISMÉTLI ÖNMAGÁT…


Hűha, nem hittem volna, hogy még egy JLA regény úgy le fog venni a lábamról, mint az előző, hiszen ahogy befejeztem Perzselő csókot utána egy újabb könyvéhez nyúltam az írónőnek és már megint ott tartok, hogy szidom magamat, hogy miért vártam eddig, de komolyan miért?? Seth az eddigi legleg pasi, akiről olvashattam Jennifer tollából. Totál levett a lábamról és a sztori is zseniális.

Soha nem gondoltam volna, hogy ha keverjük az ókori görög mitológiát és Jennifer stílusát, írói képességeit, akkor ennyire friss, szórakoztató, szexi, ádáz, komoly és kalandos regény lesz a végeredmény. Kisiskolás koromban nagyon szerettem, amikor történelem órán az ókori Görögországról tanultunk, az istenekről és az Olümposzról. Bevallom, hogy a nagy luxen imádat alatt már kutattam az újabb csodát és végre megtaláltam. Ez a kötet telitalálat és igen elvileg csak egy spin-off regény, de annak sem akármilyen. Fordulatos, a cselekménye sokszínű, összetett. A fordulatok lehengerlőek, a karakterek egyediek, utánozhatatlanok és nagyon is izzik az a bizonyos levegő. Maga a regény kezdés még nem vett le a lábamról, de ahogy egyre többet és többet olvastam annál inkább megtetszett és szinte teljesen magába szippantott. Egy nem ismeretlen téma modern verziója jó nagy adag fantáziával és alkotói szabadsággal megspékelve. Imádtam, de tényleg. Lehet, hogy már baromi unalmas, de úgy látszik, hogy mostanában csak olyat tudok olvasni, amit imádok, amit mindenkinek olvasnia kéne vagy olyat, ami az adott lelkiállapotomnak megfelelő. Most arra volt szükségem, hogy valaki levegyen a lábáról és igen, Seth teljen mértékben levett és elvarázsolt. Jajj, de lennék Josie helyében. Ez a pali, istenem. Szexibb, mint Daemon Black és belevalóbb, mint Roth. A női olvasók rémálma. Magához édesget aztán meg egy váratlan pillanatban elhagy, mert vége a könyvnek.

Seth maga a toppok topja. Daemon és Roth elbújhat mellette. De komolyan. Szexi, humoros, mocskos a szája, magát marcangolja, meg kell menteni. Ki ne szeretné az ilyen szépfiúkat? Na ugye? Josie is nagyon kitett magáért. Élvezet volt olvasni, ahogy szépen lassan egyre jobban összefonódik a sorsa Seth-tel és hogy mennyire az a sorsa, hogy ők megküzdjenek az érzéseikkel és egymásra találjanak. Az érzelmi töltés mellett a történelmi és a fantasy szála is nagyon erős. Istenek, félistenek, titánok, apollüón, ikon, árnyak, Apollón, Hádész és még sorolhatnám. 

Van benne egy kis egyetemi élet is, de nem ez a meghatározó, hanem az alapszituáció megismerése és az alapkonfliktus és ennek kialakulása, alátámasztása, a szerelmi szál csak ráadás. Egy nagyon vágyott ráadás. Szenvedélyes, tiltott, ugyanakkor baromi izgató és piszkosul szexi. Nincs mese Seth nagyon tud valamit. Jajj mi lesz még itt a továbbiakban. Nagyon várom, hogy megtudjam. De most térjünk át a lényegre, a görög vonalra. 

Valami eszméletlen ahogy az írónő tálalta. Hiteles, ugyanakkor nem száraz tényeken alapul, van benne elég kitaláció is és nem az amit az ember már tud, hanem valami több. Olyan világot teremtett, amihez tudnak kötődni az emberek, hiszen az ókori görög istenekről már mindenki hallott, számos film és mese feldolgozta már. Jennifer is, de ő ezt a saját egyedi módján tette. Hozzáadta a képzeleterejét és szexivé varázsolta. A borítón szereplő srác senkit se tévesszen meg, tényleg ilyen szexi Seth, na meg néha idegesítő, de ez már csak plusz. Ami nagyon bejött az az, hogy váltott szemszögből láthatjuk az eseményeket. 

Nemcsak Josie, hanem Seth belső gondolatait, vívódásait is láthatjuk és átérezhetjük a helyzetét. Nagyon szeretem az írónő munkásságát, de pl. a Luxen alatt igen zavaró volt, hogy Daemon csak a saját köteteiben szólal meg és Rothnál is zavaró volt, hogy csak a bónuszfejezet alatt láthattunk bele a fejébe. Ezzel szemben kellő arányban A visszatérés lapjai alatt Seth is megszólal és wow. Nagyon jót tesz a regénynek. Lehet rá nyáladzani. Viccet félre téve tényleg jót tett a cselekménynek. Nem kell mindig a macsó, néha jó ha azt is látjuk, hogy mi zajlik a felszín alatt. 

Nagyon sok minden elnyerte a tetszésemet, de volt valami ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül. Nagyon nem nyert meg magának, hogy ennyire hamar lett vége, hogy kérdésekkel hagyott magamra és engedte el a kezem. De volt benne minden, mi szem-szájnak ingere. Érdekes helyzetek, harc, még több harc, veszélyes pillanatok, energialöket, furfangos fordulatok, vad megoldások, erotikus jelenetek, perzselő hangulat és Seth.

Emellett a regény felépítése különleges. Minden egyes fejezet egy ókori mintával indít. Szép díszítés és annyira illik a sztorihoz. Nagyon különlegessé teszi, s nemcsak a fejezeteket kezdi vagy Josie vagy Seth, hanem fejezeteken belül is cserélődik a mesélő szerepe. Mind a két oldalt ugyanolyan jól megismerhetjük és emiatt annyira nehéz elszakadni tőle. Visszagondolva nagyon nagy lépés a kötet lezárása, hiszen míg az első fejezetek teli vannak talánnyal, addigra a végére már egész sok mindenre választ kapunk. Nemcsak kikapcsolódást nyújt, de meg is ráz. Nem egy váratlan fordulat van benne, ami után úgy éreztem, hogy erre bizony nem voltam felkészülve. De épp ezek a kis sokkhatások kellenek ahhoz, hogy úgy igazán át tudjuk élni a cselekményt. Nagyon várom már, hogy mi lesz a következő részben, mert a lezárás után még csak most fog úgy igazán elkezdődni a sztori és ez még csak a bevezető volt, egy nem is akármilyen. Lebilincselő, fantáziadús, egyedi regény telis tele görög utalásokkal. Már ezért bőven megérte elolvasni. 
" - Mi van? Hiszen te több problémát hurcolsz magaddal, mint a United Airlines! Nem, jobbat tudok. Több probléma van a fejedben, pszicho-fiú, mint Mezúzának, márpedig ami az ő fejében van, ahhoz képest egy bolond macskás nyanyáéban is megnyugtató csönd honol."

" - Gyerünk. Nyisd ki a szemed, Josie. Rajta, kicsim, nyisd ki a szemed!"

"Mondjuk, ez is olyasmi volt, ami nem kellene hogy érdekeljen. Mert nem engedhetem meg magamnak. Életemnek ezen a pontján teljesen hiábavaló lett volna bármit vagy bárkit szeretni."

"És ez persze azonnal megszülte a következő kérdést: hogy a fenébe fogom tanítani, ha a közelében azonnal két lábon járó erekció lesz belőlem? És ez a gondolat átvezetett a következőre, hogy vajon Aidennek hogyan sikerült mindezt megtennie Alexszel?"

"A csók még mélyebb lett, mintha a lelkét akartam volna megszerezni. Csak az a helyzet, hogy éppen én adtam át neki az én lelkem, ő volt, aki ellopta az én leheletem, és az én szívem zakatolt őrjítő sebességgel a mellkasomban."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...