Emma Chase: Egy ágyban a herceggel (Uralkodj magadon 1.)

"A legelső emlékem semmiben sem különbözik mások első emlékeitől. Hároméves voltam, és az első napomat töltöttem az oviban."

*

Nicholas Arthur Frederick Edward Pembrook Wessco királyságának trónörököse, úgy is mondhatnánk, méltóságos őszexisége, elképesztően vonzó, ellenállhatatlanul jóképű és szégyentelenül öntelt – de hát ki ne lenne az, ha folyton hajbókolnak előtte? De egyszer csak egy hóeséses manhattani éjszakán a herceg találkozik egy fekete hajú szépséggel, akinek esze ágában sincs meghajolni előtte. Helyette inkább belevág egy tál pitét a herceg képébe. Nicholas a fejébe veszi, hogy kideríti, vajon a lány is olyan ízletes-e, amilyen a pitéje. Trónörökösként hozzászokott, hogy megkap mindent, amit csak akar. Egy herceggel randizni nem éppen olyan, amilyennek a pincérnőként dolgozó Olivia Hammond elképzelte. Adott egy folyton ítélkező királynő, egy lelkesen helytelenítő másodörökös, egy csapat könyörtelen lesifotós és a nyilvánosság fürkésző tekintete. Bár ló húzta hintón tartanak a Roll Royces-ok felé, és újabban senkit nem nyakaznak már le, a királyi család tagjai még messze vannak attól, hogy maguk közé fogadjanak egy közembert. De Oliviának mindez talán megéri Nicholasért. Nicholas úgy nőtt fel, hogy az egész világ őt figyelte, és most a házasságával készülnek ugyanezt tenni. Itt az ideje, hogy eldöntse, ki is ő valójában, és ami még ennél is fontosabb, mit szeretne az életben: királyként uralkodni… vagy egyszerű férfiként örökké birtokolni Olivia szerelmét.

Úristen! Hogy én eddig miből maradtam ki. Emma Chase egy zseni. Hatalmas hiba volt a részemről, hogy eddig nem olvastam tőle semmit, de azt hiszen ez ezentúl másképp lesz. Az Uralkodj magadon! sorozat már az első kötetével lenyűgözött. Imádom a sztoriját, a karaktereit, az egész cselekményt és azt a tündérmese feelinget, ami a lapokból árad. Fantasztikus, megvalósítható és minden lány álmát teljesíti az írónő egyetlen egy kötettel. Hiszen ki ne akart volna kislányként hercegnő vagy éppen királynő lenni? Előhozta belőlem a gyermeki énemet, s ujjongva vetettem bele magam a történetbe.

Nagyon gyorsan belelendültem a történetbe, már az első oldalon magával ragadott és csak nagy nehezen eresztett el. Azt hiszem igazi függő lettem. Árad az elegancia, a felsőbbrendűség és a tekintély a lapokból, s ez nemcsak magával ragad, de el is repít egészen a a kötet végéig. Nagyon tetszett, ahogy két teljesen különböző származású, lakóhelyű és más hagyományokból érkező világot keresztez, s ezt helyezi a kötet középpontjába. Nem gondoltam volna az elején, hogy én ennyire függeni fogok a kötettől, de ez történt. Hatalmas mosollyal az arcomon olvastam. Igaz, hogy először eléggé szkeptikus voltam, de aztán egyre inkább meggyőzött, s ezáltal egyfajta boldogság és jókedv is megtöltötte a szívemet. Nyilván vannak nehéz és fájdalmas pontjai is a regénynek, de ezek mind hozzásegítenek a kötet lezárásához. Nagyon tetszik, hogy kiszámíthatatlan, nem lehet előre megmondani, hogy mi is lesz a következő lépés, vagy hogy milyen fordulatot fognak venni az események. S bármennyire is vasból van a szívem, Emma Chase-nek sikerült megolvasztani és vidámságot, reményt belecsempésznie. Ha ő nincs, még mindig borúsan látnám a világot. Fényt adott, vezetett az utamon egy teljesebb, felszabadultabb élet felé. Úgy érzem, hogy ezzel a kötetével valamit szabadjára engedett bennem, egy gátat oldott fel, s ezért nem lehetek elég hálás neki. A kötet után úgy érzem, hogy minden rózsaszín és igenis vannak még csodák, előre el nem tervezett találkozások, amikor a sors az egyetlen irányító. 

A karaktereket nagyon élethűen ábrázolja, a lelki szemeim előtt zajlott le a cselekmény. Nem volt egy olyan pillanat, amikor ne vártam volna izgatottan, hogy mi lesz ezután. Valamilyen szinten persze lehetetlennek gondolja az ember, hogy hasonló megtörténhet, de semmi sem lehetetlen, s erre nem is tudnék jobb példát felhozni, mint Meghan Markle és Harry herceg szerelmét. Tündérmesei, mégis valós, akárcsak Nicholas herceg és Olivia egymásra találása. Azt hiszen pont jókor került a kezembe és pont a megfelelő időben világította be az utat, ami a boldogsághoz vezet. Igaz, hogy tele van útvesztővel és sok munkával ez az út, de kellő ráfordítással semmi sem lehetetlen. 

Maga a cselekmény grandiózus, izgalmas, pikáns, erotikus, vad, megmosolyogtató vagy éppen elgondolkodtató és tényekre rávilágítós. A hétköznapi dolgokból ugyanúgy varázslatosat szül, mint a varázslatosból hétköznapit. Teljes kontrasztot alkot. Nem leng ki. A nyelvezete is csak elősegíti a könnyebb érthetőséget és a gördülékeny olvasást. Ami a fordítást illeti nem vagyok teljesen megelégedve vele. Néhol magyartalan volt és rossz volt egy egy szóra, vagy kifejezésre ránézni. Egyenesen bántotta a szememet, de még ez sem ejtett csorbát azon, amit a kötet ad, amit általa átélhetünk. 

Abban egészen biztos vagyok, hogy az Egy ágyban a herceggel egy meghatározó olvasmány, s nemcsak abból a szempontból, hogy letehetetlen, hanem abból is, hogy mennyire is jó döntés volt ezt a sorozatot megismertetni a magyar olvasókkal is. A karakterek zseniálisak, szerethetőek, szinte már élnek és lélegeznek, de ugyanakkor valamilyen szinten elképzelhetetlenek is, hogy valóban létezhetnek a való világban. Csupa ellentmondás, mégis tökéletesen kiegészítik egymást, s egy kerek egészet alkotnak. 

Nicholas már a kötet elején is szimpatikus volt, de ahogy egyre jobban beengedett a felszín alá csak azután lett igazi kedvenc. Nemcsak bátor, de ostoba is. Néha legszívesebben megcsaptam volna, hogy észhez térjen. Olivia nagyon vakmerő, kedves, alázatos lány, aki miatt már megéri olvasni a kötetet. A helyszínek egytől egyig különlegesek. Főleg az uralkodó palotájában játszódóak lettek a kedvenceim. Olyan pluszt adtak, amire sok regény nem képes. Szórakoztatott, de ugyanakkor el is varázsolt. Kedvencem lett az biztos. 

A sok csillogás mellett egy olyan világot is megismerhetünk, amit más esetben nem igazán tudnánk. Ha nagyon kellene hasonlítanom valamihez, akkor azt mondanám, hogy kicsit Neveletlen hercegnő feelingje volt, de annál ezerszer jobb lett. Az összes hibájával együtt igazi élmény. A bálok, a sajtó és a szerelem megléte csak még színesebbé, még tiltottabbá tette, s ezzel együtt nemcsak titokzatossággal de a kulisszák mögötti betekintéssel is kecsegtet. Maga a sztori hihetetlen, mégis kézzel fogható, tényekkel alátámasztott, ezenfelül szórakoztató, megmutatja, hogy mindegy hogy ki honnan, milyen közegből származik az élet nem áll meg, a legváratlanabb pillanatokban állít próba elé, s teljesen mindegy, hogy ki vagy a problémák és a gondok senkit sem kerülnek el. Legyenek azok személyes jellegűek vagy egy egész országot érintőek. Ugyanez igaz a szerelemre is. Sosem tudhatod, hogy mikor és hol fog kopogtatni az ajtódon. Felkészültnek kell lenned és teret engedni neki, hiszen sosem tudhatod, hogy mi fog kisülni belőle. Lehet az éppen világmegváltós vagy éppen átlagos, de Emma Chase rámutat arra, hogy sose lehetünk biztosak semmiben, lehet nekünk is szerencsénk lesz és nem egy igazi herceg fog betoppanni az életünkbe, hanem egy hétköznapi srác, de akkor is bánhat úgy velünk, mint ahogy a hercegnőkkel szokás.

" - Persze, hogy nem vagy az. De fiatal vagy és gyönyörű, én pedig helyes és gazdag. Itt az lenne az egyetlen ésszerű kérdés, hogy tulajdonképpen miért nem dugunk már most?"

"Hiszen mit is adhatna az ember egy hercegnek? Egy férfinak, akinek egy egész ország áll a rendelkezésére, a világ pedig a lábai előtt hever. 

Valamit, amit csak egy New York-i lány tudhat."

" - Teológiát hallgatok az egyetemen, és sokat beszélünk a mennyről és a pokolról. Az egyik elmélet szerint, akkor vagyunk a mennyben, ha érezzük Isten jelenlétét, amikor a jóság felénk sugárzik. A pokol pedig az, amikor Isten elfordul tőlünk és magunkra hagy, amikor tudod, hogy soha többé nem fogod azt a melegséget és szeretetet újra érezni. - Elmélyült a hangja. - Nicholas pont ilyen. Amíg rád ragyog, az egész világ ragyog körülötted. És mivel az ő elvárásai magasabbak, mint Istené, ha csalódik, ami elkerülhetetlen, akkor ő maga lesz a pokol."

" - A helyzet az, szerelmem, hogy a kocsi az enyém, a ház is az enyém, sőt az egész kurva ország az enyém. Sehova sem tudsz menni, mert én azt fogom nekik parancsolni, hogy ne vigyenek sehova."

" - Akkor is - tűnődött Henry, amint az ajtó felé mentünk - szívesen bekukkantanék Értelem és Érzelem kisasszony hosszú szoknyája alá. Titebottum névvel biztosan valami jó dolog rejlik alatta."

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 40%-os kedvezménnyel!