Anne L. Green: A sötétség fogságában (bővített)

"Egy sikátor árnyékában a falnak dőlve álltam és vártam."

*

A nők tényleg a zűrös pasikhoz vonzódnak?

Andrew Dark egy drogkartell vezetőjeként élvezi a hatalom és a pénz adta lehetőségeket, ám ebben a sötét világban mindennek megvan az ára. Hamar ráébred erre ő is, amikor egy alkalommal hiba csúszik a számításába. Elraboltatja az áruló embere húgát, a szókimondó és csinos Christine Stuartot. Fogva tartó és túsza között kínzó vágy ébred. Háttérbe szorulnak a józan, észszerű döntések.

Vajon Andrew Dark, a sármos rosszfiú tényleg csak egy gátlástalan bűnöző? A férfi múltjával van esélyük a felhőtlen szerelemre?

A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt Anne L. Greennek, a 2015. év elsőkönyves felfedezettjének romantikus-erotikus regénye nemcsak új köntösbe öltözött, de a korábbiaknál is több izgalommal és szövevényes fordulattal bővült.

Egyik nap azt álmodtam, hogy egy jachton vagyok és ez olyan nagy hatással volt rám, hogy utána nem sokkal el is kezdtem A sötétség fogságábant olvasni. Az igaz, hogy már az eredeti verzióhoz volt szerencsém, de mindig öröm egy már megszeretett történetet az új köntösében bővített tartalommal kézbe venni és elmerülni benne.

Annak idején, amikor először olvastam a kötetet szerettem, de nem tett rám akkora benyomást, mint A remény hajnala, de ez most megváltozni látszik, hiszen nagyon élveztem. Minden egyes régi emlékem újból előtört és olyan jó érzéssel töltött el, hogy már tudtam mi fog történni, hogy milyen fordulatok és váratlan pillanatok fognak közbe szólni, de még így is sikerült meglepnie az írónőnek. Teljesen magába szippantott az a sötét világ amit megalkotott és most jött meg csak úgy igazán a kedvem ahhoz, hogy minden Anne L. Green kötetet újra olvassak, mert akárhányszor olvasom újra mindig más érzelmeket vált ki belőlem. Ismertem a történetet, mégsem untam egy percig sem, sőt ha az emlékezetem nem csal, akkor még gyorsabban és lendületesebben is haladtam vele, mint amikor először fogtam kezembe a 2015-ös verziót. Imádtam, ahogy az alvilágot keverte az ártatlansággal, a pajzánsággal, a vágyakozással, a szerelemmel, a veszéllyel és a jövő ígéretével. Nem győztem falni az oldalakat. Nemcsak, hogy élvezetesebb lett számomra így kibővítve, de eddig ez volt az az ALG kötet, amit nem kedveltem annyira, viszont most már az egyik kedvencem lett. Nem is értem magamat, hogy miért kellett 3 évnek eltelnie ahhoz, hogy megértsem, megszeressem és teljes valójában lássam úgy a kötetet, ahogy van. 

Ebből is látszik, hogy nekem is fel kellett nőnöm ahhoz, hogy elmondhassam magamról, hogy igenis álompasivá avanzsált Andrew Dark is, nemcsak a többi ALG pasi, de ez már szinte az írónő védjegyévé is vált. De kezdjük az elején. Váltott szemszögből ismerhetjük meg az előzményeket, majd utána ahogy a két sors összefonódik a közös élet első lépcsőfokait. Főszereplőink ennél eltérőbbek nem is lehetnének. Ott van Andrew, a rosszfiú, a drogcsempész, a kartell esélyes várományosa, akinek látszólag mindene megvan. Nehéz munkával, de szinte a semmiből tört be a kartell életébe és felépített magának egy olyan világot, melyben egészen addig jól elvolt, míg meg nem jelent a színen Christine. 

Chris mindene Andrewnak, színtiszta ellentétek. Ő a jókislány, akinek látszólag szép élete van, mégsem élvezi azt. S mit ad isten, pont egy olyan pasihoz kerül, akinek szintén zűrös múltja volt, mert bizony Chris sem gondtalan gyerekkorral rendelkezik. Mint azt már teljességgel megszokhattuk az ALG regények oldalain, főhőseinknek mindig olyan múltjuk van, amit ki kell bogozni, ami kihatással van a jelenre, s miután lezárták azt csak akkor kezdődhet meg a közös és mindent elsöprő élet a világ mezején. Van benne egy kis Stockholm-szindróma is, de egy olyan fajta; ami teljességgel kezelhető, nem a durva fajtából való és nem érezzük közbe azt, hogy bármi is kötelező. Maga a cselekmény pörgős, akciódús, lélegzetelállító, káprázatos, veszélyes, furfangos, küzdelmekkel teli, szenvedélyes és nagyon is vall az írónőre a stílusa. 

Minden egyes perce élvezet volt. Minél többet tudtam meg annál jobban élveztem és nagyon érdekes volt, ahogy a két főkarakter átveszi a másik fél előnyös tulajdonságait és belerakja a kis személyiségébe. Emellett igazi kalandokban és adrenalint felvivő jelenetekben is részem lehetett, ahol már jócskán az eget verte a pulzusom és olyan löketet adott, ami a regény végéig kitartott, sőt még tovább is, mert megismerhettem Reggie-t, aki már most felkeltette az érdeklődésemet. Maga a maffia, az alvilág és a kartell világa sosem vonzott, viszont csak úgy, mint Borsa, Anne is élvezetessé teszi a tényeket, a borzalmas valóságot és úgy rakta össze A sötétség fogságábant, hogy élvezzem azt és ne legyenek kétségein afelől, amikor egy újabb fordulatot vagy megdöbbentő, meghökkentő cselszövést eszközölt. 520 oldal tömény izgalom erotikával és veszéllyel keverve, ezt jelenti nekem a bővített kiadást.

Teljes mértékben ellazított, ha kellett kihozott a komfortzónámból és ahol kellett rettegéssel töltött el. Sosem lehettem biztos, hogy milyen újdonság fog szembejönni velem az oldalakon, de azért annak nagyon is örülök, hogy A remény hajnala mellett A sötétség fogságában is kibővült és megkapta a végleges és méltó külsejét, mert megint nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy a borítótervező milyen nagyszerű munkát is végzett. De ez mind nem valósulhatott volna meg az írónő kreativitása nélkül. Az új jelenetek nemcsak izgalmasak voltak, hanem egyfajta pluszt is hozzáadtak a történethez. Emlékszem, hogy mennyire nem tudtam annak idején kibékülni a lezárással, de most, hogy tovább lett szőve Chris és Drew története sok mindent érzek, csak elégtelenséget nem, mivel tényleg nagyon jót tett a történetnek ez a bővítés és az, hogy csiszolt rajta az írónő. S ez annyira nem is meglepő, mert amiben elsőre volt már fantázia, az nem fog kiveszni belőle, sőt... Mindent egybevetve nagyon elégedett vagyok. Nagyon szerettem a kötet összetettségét; azt hogy történjék bármilyen hátbatámadás vagy veszekedés, esetleg ellentét kiéleződés az úgy lett megoldva, hogy értelme és fontos momentuma legyen a későbbiekben. Ha kellett érzelmekkel töltött el, de volt, hogy elborzasztott vagy kételyeket ébresztett bennem, de ez a kötet szépsége, s talán magának Andrewnak is, hogy bármennyire is veszélyes, annál jobban vágyott és annál inkább szeretnénk a magunkénak tudni. A történettel jómagam is így voltam, és végre a magaménak tudhatom. És lehet, hogy én vagyok a telhetetlen, de szívesen olvasnék még ehhez hasonló veszélyes vizeken evező történetet ALG tollából.

" - Adjam el a lelkem az ördögnek? - Nem bírtam tovább, kacagni kezdtem, tetszett ez a kiscsaj, olyan látványosan utált. Ez nekem is új volt, általában nem ezt a hatást váltottam ki a nőkből."

" - Miért is ne! Az élet egy nagy játék! Ez is az élet része, hát játsszunk! - lelkesedett. Összeugrott a gyomrom, mert úgy éreztem, ő sem a motorcsónakról beszélt, hanem a kettőnk dolgáról."

" - Te jelentesz nekem mindent, Chrissi, az igazi szerelem veled kezdődik és veled ér véget. Szeretlek, érted képes lennék meghalni, és a pokolból visszatérve mindent újrakezdeni."

" - Mert ezt kellett mondania, én is ezt mondtam volna. Szerelmes beléd, és ez nem múlik el csak úgy."

" - Áh, ma már másodszor cukizol le. Ez... megalázó. Egy férfi nem cuki, egy kisgyerek vagy egy kölyökkutya talán - háborodtam fel."

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 50%-os kedvezménnyel!