2018. augusztus 4., szombat

Morgan Matson: Páratlan nyár


"A lista két héttel azután érkezett, hogy Sloane eltűnt."

*

Sloane kirángatta Emilyt a csigaházából és egy teljesen más életszemléletet mutatott neki. Életük legjobb nyarára készültek, amikor Sloane egyszer csak eltűnt és csupán egy listát hagyott maga után.
A listán tizenhárom feladat szerepelt, amelyekre Emily amúgy soha nem vállalkozott volna. De mi van, ha a feladatok teljesítésével Sloane nyomára bukkanhat?
Almaszedés éjszaka? Persze. Elég könnyűnek tűnik.
Táncolj hajnalig? Miért ne?
Csókolj meg egy idegent? Őőő…
Emily belevágott a váratlan nyári kalandba Frank Porter segítségével (ami szintén váratlan volt), hogy teljesítse az összes feladatot. Ki tudja, mire jön rá a végén
Meztelen csobbanás? Várj! Hogy mi?
Morgan Matson a kortárs ifjúsági irodalom legmagávalragadóbb, California Book-díjas szerzője, aki őszinte történeteket ír a családról, a barátságról és az első szerelemről.

Sok helyen olvastam, hogy ez a nyár olvasmánya, meg hogy kár lenne kihagyni és nagyon is igazak ezek az állítások, mivel eszméletlenül jó, pörgős, igazi nyári kaland. Ha nem olvastam volna el, lenne egy kis hiányérzetem, hogy kimaradt az igazi nyárias olvasmányom a nyári szünetemből, amikor is nem kell szerelmi szállal bonyolódnom, nem kell fantasy szálat vezetnem és egyszerűen csak át tudom adni magam a kalandoknak, a feladatoknak és annak, hogy ne érdekeljen semmi más egy teljes napig csak a Páratlan nyár. Hihetetlen, hogy milyen hamar kivégeztem. A hangulata leginkább a LOL könyvek hangulatát idézi, így bátran merem ajánlani azoknak, akik nem várnak világot megrengető történetet, hanem csak egy cuki és mindent elsöprő kalandot.
Maga a történet egészen egyedi ahhoz, hogy szórakoztasson, kikapcsoljon és kizárjon mindenféle problémát arra a pár órára, amíg ki nem végezzük. Maga a megtestesült tökéletes délutáni kikapcsolódás. Kezedbe veszed és addig nem tudod letenni, amíg ki nem derül, hogy mit is sikerült Emilynek megcsinálnia a listából és, hogy hova is tűnt Sloane. Ez a két szál tartott engem ébren, ezek miatt faltam és faltam az oldalakat, addig amíg el nem érten az utolsó fejezetig és ameddig nem tudatosult bennem, hogy mi miért történt. Maga az alapszituáció annyi, hogy adott két legjobb barátnő, de az egyikőjük csak úgy felszívódik és hagy egy listát a barátnőjének azt hogy a felszívódott fél, jelen esetben Sloane hova tűnik rejtély, de éppen ez adja meg azt a különleges hangulatot, ami végig uralkodik a köteten. Belengi egy kis misztikum és addig nem hagy ez az érzés nyugodni, amíg ki nem derül, hogy mégis miért történt így. Az eddigi legtöbb nyaramat én is a barátaimmal töltöttem, de az utóbbi időben a nyár a munka szezonja volt, de azért jobban belegondolva teljesen kétségbe lettem volna, ha csak úgy felszívódik mellőlem az a személy, akivel már mindent elterveztünk, azért így egy kicsit félelmetes ha jobban belegondolunk. De nagyin kreatív az írónő, így ebből a helyzetből is tudott egy olyan sztorit összehozni nekünk, ami elengedhetetlen, hogy megismerjük. 

A már említett pontok között vannak könnyűek is, nehezek vagy éppen merészek, de mindnek egy célja van, hogy a kötet főszereplője, azaz Emily kilépjen a csigaházából, élje az életét és képes legyen egyedül is boldogulni. Ezzel olyan láncfolyamatot indított el Morgan Matson, ami még engem is magával rántott és addig nem eresztett, amíg meg nem állt ez a hullámvasút, amire felültem. Nagyon szeretem azokat a regényeket, amik kikapcsolnak olvasás közben vagy csak szimplán más perspektívából mutatják a világot, s igen a Páratlan nyár pont ilyen. Szórakoztató, vidám, cuki és nagyon szerethető. Ha csak egyetlen egy regényt kellene ajánlanom, amit kötelező lenne elolvasni a nyáron, akkor az ez lenne, mivel megmutatja, hogy mikre vagyunk képesek, ha magunkra vagyunk utalva és nincs senki a hátunk mögött aki noszogasson vagy éppen tereljen minket az úton. 

Lehetőséget ad arra, hogy mi válasszuk ki az utat, amin lépkedni akarunk és a saját hibánkból tanulva építsük újra az életünket. A történet nagyon megfogott, meginspirált, hogy kitaláljak néhány pontot arra vonatkozóan, hogy mit lenne jó megtenni még ezalatt az egy hónap alatt. Kezdőlöketnek mindenesetre kiváló és ki tudja, lehet hogy olyan dolgokra fog ráébreszteni titeket az olvasása, amire nem is gondoltatok volna. A szerelpők nagyon sokszínűek. Ahogy haladunk előre a történetben úgy kerülnek bele még többen, s úgy töltik ki azokat a hézagokat, amit Sloane hagyott maga után azzal, hogy magára hagyta a nyárra Emilyt, akinek erre nagyon is szüksége volt. 

Még az elején egy olyan lányt ismerhettem meg, akai még a saját árnyékától is fél és akinek kihívást jelent az, hogy közösségbe járjon és kipróbáljon dolgokat egyedül. De ahogy egyre több mindent pipál ki a listáról úgy változik meg a személyisége is a jó irányba és úgy haladunk a teljes kibontakozás felé, a személyiségfejlődés csúcsához, mert bizony ez a szórakoztató kis regény ilyen kis nyalánkságot is tartalmaz. Személy szerint én nagyon élveztem olvasni.

Kitűnő kikapcsolódást nyújtott napozás közben és imádtam olvasni. Alig várom, hogy újra a kezembe vehessek egy Morgan Matson kötetet. Maga a cselekmény nagyon következetes volt, minden kérdésre megkaptam a választ. Ahogy elkezdődött úgy emelkedett a magasba a regény, majd egy-egy feladatnál még feljebb mentünk, s amikor szóba kerültek az érzelmek és az emberi kapcsolatok úgy lehetett érzékelni a zuhanást és azt, hogy mennyire is életszagú, mivel semmi sem történik ok nélkül és minden jó előtt törvényszerűen történik valami rossz is. Az utolsó pár fejezet igazán megdöbbentett és elgondolkodtatott, de legalább nem érzékeltette azt velem, hogy hamarosan itt a vég és búcsút kell vegyünk egymástól. Mindezek mellett van benne szerelmi szál is és, ha nem is ezen van a hangsúly, azért érzékelhető, hogy ha már mindenből kaptunk egy kis ízelítőt, akkor pont hogy ez nem fog kimaradni. A Páratlan nyár nemcsak egy történet a barátságról, a nyárról, az új kapcsolatokról és tapasztalatokról, hanem a megvalósítás és az önkifejezés regénye is. Bátran merem ajánlani nektek. Vicces, sziporkázó, egyedi és maga a nyár érzetét kelti. Olvasd szabadban, vagy bent a hűvösben, mindegy de az biztos, hogy hatalmas élmény lesz.

"Próbáltam meggyőzni magamat, hogy minden rendben van. Sloane boldog, talált végre egy fiút, akivel jól érzi magát, és amúgy is milyen legjobb barát az, aki nem szurkol neki. Minden rendben lesz, mondogattam magamnak, és idővel elkezdtem hinni benne."

"Ezen az éjszakán, amikor a sötétben megosztottuk egymással a titkainkat és azt, mi a kedvenc pizzafeltétünk, olyan volt, mintha barátság szövődött volna köztünk."

" - Szerintem nem kell olyan nagy dolgot véghez vinnie az embernek ahhoz, hogy bátran viselkedjen. A kisebb dolgokat mindig nehezebb megtenni."

"A haja egy kicsit kócos volt, mintha beletúrt volna a frizurájába. Ő is szmokingot viselt, s ahogy ránéztem, majdnem elvesztettem az egyensúlyomat. Olyan jóképű volt, hogy úgy éreztem, muszáj másfelé néznem, hogy ne bámuljam látványosan."


Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 30%-os kedvezménnyel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...