Jenny Holiday: Grófi utazás (Grófi utazás 1.)

"Ami a grófi utazáson történik, az ott is marad. Általában."

*

Még ​egy grófnak is szüksége van hűséges barátokra, és Archibald Fielding-Burton, Harcourt grófja szerencsésnek tartja magát, amiért neki kettő is van. Az éves kirándulás, amelyre Archie a legjobb barátaival, Simonnal és Effie-vel szokott elutazni, szent helyet foglal el mindegyikük naptárában. Idén Archie különösen vágyik rá, hogy elszabaduljon, mígnem sürgős levél érkezik a család egy régi barátjától, aki azért könyörög, hogy Archie segítsen megelőzni egy fenyegető botrányt. A kaland hirtelen női útitársakkal bővül, mivel meg kell menteniük Archie gyerekkori barátait, Clementine és Olive Morgant. Ez… bonyolítja a dolgokat. A felnőtt Clementine, bár ugyanolyan őszinte és üdítő, mint amilyenre Archie emlékszik, mégis különbözik attól a vad, szeles lánytól, akit ismert. Bonyolult és meglepő… és makacsul ellenzi a házasságot, amit Archie – olyan okokból, amelyeket nem is mer túl alaposan megvizsgálni – egyre bosszantóbbnak talál. Aztán Clem illetlen és igazán elragadó ajánlatot tesz, arra kérve a férfit, hogy mutassa meg neki a hitvesi ágy örömeit, mielőtt megállapodik a vénleányi élet mellett. És miféle úriember lenne, ha visszautasítana egy hölgyet?

" - De így te voltál rákényszerítve, hogy hozzámenj!"

Jenny Holiday Grófi utazás c. regénye egy szórakoztató történelmi romantikus, ami ötvözi a Bridgerton és a The Buccaneers világát. Olvasás közben sokszor volt jó hangulatom, nevettem és szerettem elmerülni ebben a fergeteges világban. Nagyon közel állnak hozzám a történelmi romantikusok, de a Grófi utazás az egyik legszórakoztatóbb, amit valaha olvastam. Tele van baráti pillanatokkal, egymásra találással és megannyi feledhetetlen kalanddal.

Nagy reményeket fűztem ehhez a kötethez, amit szerencsére be is teljesített. Nemcsak a fülszöveg érdekes és a borító meseszép, hanem a történet is aranyos és imádnivaló. Gyógyír volt a lelkemnek, és nagyon jólesett elmerülni benne. Imádtam olvasni, és a részese lenni ennek a nem szokványos, sokkal lazább történelmi romantikusnak, mint amihez hozzá vagyok szokva. Annyira édes volt, ahogy Archie és Clementine újra egymásra talált, ahogy felvették a rég elfeledett fonalat, és ott folytatták az egymás iránti szeretetet és barátságot, ahol abbahagyták. Gyorsan haladtam vele, mert olvastatta magát, és végig arra sarkalt, hogy ne tegyem le, és tudjam meg minél előbb, hogy mikor is fog eljönni a nagy pillanat, az áttörés, amikor már nem tudják tagadni, hogy nem bírják a másik nélkül. Van egy pillanat, ami nagyon megmaradt bennem, mégpedig az, amikor kivetíti Clem a saját életére az édesanyja nagy pillanatát. Itt teljesen elolvadtam, és először éreztem azt, hogy megolvad a szívem. Egy nagyon kedves utazás a Grófi utazás, aminek a végén a botrány helyett valami egészen mással távozik Clem, és maga Archie is. Egyikőjük sem számított erre a végkimenetelre a szökés és az utazás elején, de úgy hiszem, hogy ez koronázza meg igazán a történetet.

Nagyon-nagyon szerettem ezt a laza, friends to lovers típusú szerelmet, ami emellett a régens korban játszódik, és romantikus vígjáték is. Ez a kombináció nekem nagyon bejött, és jó volt látni, ahogy a baráti, illetve testvéri kapcsolatok egyre szorosabbak és szorosabbak lettek. Nemcsak a fiúk vettek részt az utazáson, hanem Clementine és Olive is, akiknek igazán elválaszthatatlan lett a kapcsolatuk a végére.

Ami a kötet kezdését jelenti nagyon parádés, hiszen minden egy szökéssel kezdődik, ami arra hivatott, hogy megvédje Celemtine jó hírét, hogy legyen még egy esélye arra, hogy hiába nincs ellene kifogása, de ne váljon vénkisasszonnyá. Azt hiszem az ő életébe nem is jöhetett volna jobbkor a Grófi utazás.

A karakterek egytől-egyig szerethetőek, van bennük egyéniség, és nem azok a tipikus történelmi romantikus hősök, mint akiket szívesen megjelentetnek az ilyen műfajú regényekben. Archie például az egyik legkedvesebb férfi karakter, akiről volt szerencsém olvasni. Egy nagyon rendes ember, akire lehet számítani, aki nem ijed meg semmitől, és aki nem támaszt előítéleteket mások elé. Úgy szereti a barátait, mitn amilyenek, és nem próbálja őket megváltoztatni azért, hogy a társadalom jobban befogadja őket.

Ha néhány szóval kellene jellemeznem a kötetet, akkor azt mondanám, hogy: humoros, elbűvölő és egyszerűen imádnivaló. Egy lassan égő szerelemnek lehetünk a szemtanúi, amit az írónő a talált család trope-jával fűszerez meg és mutatja meg, hogy senki számára sem lehetetlen a szerelem megtalálása, legyen akármilyen esélytelen is a helyzet. Emellett olyan komoly témával is foglalkozik, mint az időskori demencia, és Archie anyukáján keresztül mutatja meg a demenciával járó fokozatos leépülést.

Összességében én nagyon szerettem olvasni, hihetetlenül jól éreztem magam közben, és pontosan azt adta, mint amire szükségem volt tőle. Ez nagyon jól megírt, szórakoztató, történelmi romantikus a Grófi utazás. Csodálatos szereplőkkel, szellemességgel, humorral, lebilincselő párbeszédekkel, élénken leírt helyszínekkel, a nővérek és hűséges barátok közötti elszakíthatatlan kötelékkel, szívmelengető románccal és egy mindent kielégítő befejezéssel. Az első Jenny Holiday könyvem volt, viszont biztosan nem az utolsó. Archie és Clementine nagy kedvencem lett, imádtam ezt a nem megszokott egymásra találást, az érzelmek és a kötődés kialakulását, és azt, hogy minden olyan természetesen alakult közöttünk, mintha a sors is úgy akarta volna, hogy Clemnek Olive után kell mennie, és Archie-ék is pont abban a fogadóban kelljen megszállnia, ahol a lányok és a kalamajka kezdődött. A csillagnézős jelenetek aranyos pluszt adtak, és nemcsak Archie, hanem mi is kicsit beleszerettünk ebbe a barátokból szerelmesek történetbe, abba hogy a legváratlanabb pillanatokban is megtalálhat minket a szerelem. Ha egy igazán szórakoztató és szívet melengető történelmi romantikusra vágysz, akkor semmiképp se hagyd ki Jenny Holiday Grófi utazás c. kötetét. Szó szerint maga a sugárzó napsütés ez a kötet!

"Arra is emlékezett, milyen jó volt visszatérni az otthon kényelmébe az utazásaik után, és azokban az években az anyja is köztük volt. Tutujgatta, fürdeni küldte, és teázott vele a nappalijában, miközben Archie a vadászatról mesélt. Mindig sokkal izgalmasabbnak tüntette fel a távol töltött időt, mint amilyen valójában volt."

"Archie-nak a szavakkal általában olvasáskor vagy íráskor voltak problémái, nem pedig beszéd közben, de most túl sok gondolat kavargóit a fejében. 

Hogy Clem majdnem elment az átkozott Amerikába! Örökre elhagyta volna Angliát."

" - Mi okozta ezeket az örömteli pillanatokat? - kérdezte Simon. 

- Volt némi levelezésem az utóbbi időben, ami arra késztetett, hogy átgondoljak néhány dolgot."

" - Nem tudok olyat elképzelni, amit jobban szeretnék, mint leveleket kapni öntől, kivéve talán azt, hogy válaszoljak önnek. Nagyon szeretek leveleket írni és kapni is."

"Clementine, otthon a vadon szélén. 

Archie lélegzete elakadt. 

Ami, tekintve a szájában lévő tekintélyes mennyiségű szalonnát, köhögési rohamot okozott. 

A zaj végighullámzott a kerten, és magára vonta Clementine figyelmét."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)