Marissa Meyer: Cinder (Holdbéli krónikák 1.)

"

"Cinder bokájában a csavart rendesen szétmarta már a rozsda, a csillag alakú horony formátlanná deformálódott."

*

Százhuszonhat ​évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van… 

Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. 

E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. 

A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”. Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? 

Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? 

A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

Évek óta várta a sorát a Cinder, de végre elkezdtem és még, ha az elején kételkedtem is benne, a végére teljesen levett a lábamról és elmondhatom azt, hogy egy új kedvenc sorozatot avattam és alig várom, hogy olvashassam a többi részt is, mert az  biztos, hogy ez egy olyan sorozat, ami méltó a népszerűségére és nagyon örülök annak, hogy végül magyarul is folytatódik és nem kap újabb kaszát.

Maga a kötet egy sci-fibe bújtatott, urban fantasy retelling. Tudom, tudom, ez így kicsit zavarosan hangzik, pedig nem az. Távolról sem. Amint elkezded olvasni minden címke értelmét veszti és nem marad más csak te és a történet. Nem az lesz a szemed előtt, hogy jajj, nem szeretem a sci-fit, mert én sem, de ennél a kötetnél ez nem mérvadó. Nagyon egyedi, olyan szinten újdonság, annyira must have, hogy arra nincsenek szavak. Az első fejezet után még szkeptikus voltam, aztán ez szépen elkezdett lekopni és függtem a kötet minden egyes szaván. Fejezetről fejezetre egyre többet és többet adott, egyre több információval látott el és úgy érzem, hogy még a kötet végére sem tudok mindent, hiszen annyira izgalmasan ért véget és annyira az elején vagyunk még. Bármi megtörténhet, bármikor és nem biztos, hogy mindenki az, akinek mondja magát. Számomra nem is volt meglepetés a kötet egyik legnagyobb durranása, hiszen már az elején sejteti magát, de alig vártam, hogy ez megerősítést is kapjon. De haladjunk szépen sorban. Sokáig állt a polcomon a regény, sokáig nézegettem, csodáltam a borítót, sokan biztattak, hogy kezdjem el, de ellenálltam, egészen addig, amíg már nem volt tovább és a kezembe vettem. Onnantól kezdve szinte le sem akartam tenni. 

Annyira hozzám tapadt, annyira levett a lábamról és annyira megfogott, hogy képtelen voltam bármi mást csinálni. Ha nem olvastam, akkor épp arra gondoltam, mi lehet a következő oldalon, mi lehet Cinderrel és Kai herceggel. A cselekmény ezerrel pörög, nincs megállás, még egy percre sem. A fájóbb részek is hamar eljönnek, a kés végig ott lebeg felettünk és arra vár, hogy végre lecsaphasson. Igaz, hogy urban fantasy, de vannak benne disztópikus elemek is, ami egy plusz pont, hiszen élek-halok a jó disztópiákért. Emellett kicsit tudományos is, itt főleg a kiborgokra és az androidokra gondolok. 

Az írónő ehhez méltóan egy kiborg lányt tesz meg főhősének, aki a mostohájával és annak két lányával él. Ismerős ugye? Itt jön be a képbe a Hamupipőke retelling és Cinder, ami egyébként angolul hamut jelent. Ez a mesefeldolgozás talán az eddigi legeredetibb, amit így a Hamupipőke világában olvastam. Nem annyira tűnik fel, hogy bizony retelling, viszont a történet előrehaladtával az apró kis információk értelmet nyernek és kirajzolódik előttünk a nagyobb kép, ami csak egy része az írónő által megalkotott világnak. 

A Cinder nagyon az eleje ennek a sorozatnak, de annyira zseniális és ötletgazdag, hogy ha nem lenne kicsit függővéges és máshogy zárta volna le az írónő, akkor akár standalone-ként is megállná a helyét. De szerencsére sorozat, így még sokáig lehet élvezni az adrenalindús fejezeteket és a meglepetéseket, amiket az írónő tartogat a számunkra, mert abban biztos vagyok, hogy innentől még izgalmasabb lesz minden. 

A cselekmény mellett a megalkotott világ, a történet szála és a karakterek teszik igazán letehetetlenné.  A kötet Új Pekingben játszódik, egy olyan világban, ahol szintén egy vírus tizedeli a populációt, de ellenszert még nem találtak a kórra és bárki bármikor elkaphatja. Egy olyan világban játszódik, ahol császárság van, ahol androidok, kiborgok és emberek alkotják a populáció nagy részét, de mellettük léteznek a holdbéliek és a kagylók is. 

Nekem főleg a holdbélis, kagylós része tetszik nagyon, a robotika távol áll tőlem, de ez itt is teljes mértékben elviselhető és csak még jobban megfűszerezi a kötetet.  Látszólag csak egy szerelő, de ennél jóval több rejlik benne. Ezzel szemben Kai herceg sokáig olyan semmilyen volt nekem, majd kezdtem egyre inkább megkedvelni, ahogy haladtam előre és a végére igazán megmutatja milyen is valójában. A kissé esetlen próbálkozásait nagyon szórakoztatónak találtam és remélem a továbbiakban is olyan döntéseket fog hozni, ami egy uralkodóhoz méltó. Amit sajnáltam vele kapcsolatban az az, hogy nem kap annyi szerepet, mint amennyit megérdemelne. Összességében úgy érzem, hogy Marissa Meyer által új dimenziók nyíltak meg előttem és minden várakozásomat felülmúlta ez a kötet. Igazi csemege a sci-fi rajongók körében és nem véletlenül ennyire népszerű ez a sorozat. Ha egy erős, ugyanakkor egyedi retellingre vágytok, ne keresgéljetek tovább, mert a Cinder pont ilyen. Tele van szerethető karakterekkel, elképesztő a világfelépítése, izgalmas, tele van információk tömkelegével és nagyon olvasmányos.

" - Biztos sokkal hálásabb leszek majd, ha találok egy pasit, aki arra gerjed, hogy tele vagyok tömve vezetékekkel - mondta, és közben szórakozottan rugdosta maga alatt az asztal fémvázát. - De van ennek valami köze az immunitásomhoz?"

"Kai volt az ország minden fiatal lányának álma. És olyan távol állt tőle, az ő világától, hogy már abban a pillanatban ki kellett volna vernie a fejéből, ahogy az az ajtó becsukódott közöttük. Azonnal le kell állnia az álmodozással. Soha többet nem gondolhat rá, legfeljebb csak úgy, mint egy ügyfelére - és a hercegére."

" - Úgy értem, miért én?"

" - A világért sem akarlak kioktatni arról, hogyan kell hercegnek lenni, de nem kéne legalább néhány testőr vagy valami melléd?"

 🛒 Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető!