2018. szeptember 30., vasárnap

Meghan March: Véletlen szeretők


" - Becca tegnap este látta Rykert az edzőteremben, rövidnadrág volt rajta, és hát hogy is mondjam, azt hallottam, hogy a faroklenyomata óriási."

*

Milyen a férfi? Arrogáns.
Milyen a nő? Önelégült.
Gyűlölöm a férfit.
Vágyom a nőre.
Két éve folyamatosan elutasítom a pasast.
Engem pedig minden elutasítás megerősít.
Nem vagyok egy egyéjszakás csaj.
Nem érted, hogy nem kalandra vágyom?
Teljesen megőrjít, nekem erre az emberre nincs szükségem!
Végül úgyis beleegyezel, nem adom fel.
A nemzetközi bestsellerszerző, Meghan March a hatalmas sikerű Vágy-trilógia után újabb romantikus-erotikus könyvekkel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit.



Miután elolvastam a Vigyél magaddal c. kötetet azóta vártam, hogy végre a Véletlen szeretők is megjelenjen. Kétség sem fér hozzá, hogy ez az én kötetem, mivel imádok egyetemista románcokról olvasni, nagyon bírom az írónő stílusát és mivel fiatal felnőttekről szól ezért kevésbé erotikus és kevésbé használ trágár szavakat. Ne értsetek félre semmi bajom az erotikával, de számomra bőven elég az, amit egy-egy ilyen kötet ad.

Miután kézhez kaptam percekig csak néztem, hogy milyen bitang jó is lett a borító, s utána természetes, hogy egyből rá is vetettem magam. Nagymenő egyetemista srác szerelmes lesz? Netalántán megváltozik egy lány miatt? Igen és igen. Már a fülszöveg sejteti, hogy kedvenc lesz számomra és nagyon jól el is találta, hiszen faltam a sorokat, szinte ki sem mozdultam otthonról. Az idő is épp most fordult hidegebbre, s egy jó kis bekuckózós hétvégére tökéletes olvasmány. Melegséggel tölti el a szíveket, szórakoztat, de valamilyen szinten komoly is marad. Annyi hasonló könyvet olvastam már, mégis tudod az írónő olyan újat mutatni, ami miatt nem mondhatom azt rá, hogy tucat, mert igenis értékes és ha nem egyedülálló, de legalább élvezetes. Szeretem Meghan írásaiban azt, hogy nem tart sokáig egy-egy fejezet elolvasása és, hogy nem kell gondolkodnak közbe. Amikor a kezembe veszem a könyveit olyan, mintha valaki lekapcsolna egy kapcsolót a fejembe és akkor csakis a regényre összpontosítok és nem létezik, hogy elterelődjön a figyelmem. Még úgy se, hogy közbe zajlik körülöttem az élet. Maga a történet egyfelől enyhén sablonos, megvan benne a nagymenő macsó, aki csak a strigulákra hajt, s egyszer csak megjelenik a színen egy csaj, aki miatt megváltozik. Ez mind szép és jó, de a való életben ez nem helytálló, viszont olvasni róla teljesen más. 

Aztán megvan a mi kis Hamupipőkénk is, aki ideig-óráig ellenáll,de aztán úgyis beadja a derekát. A legtöbb hasonló sztori itt szokott unalmassá válni és a pasi itt lesz papucs, de nem a Véletlen szeretők oldalain. A sablonosság ellenére is vannak benne becsülendő momentumok, részek és jellemvonások. Justine jelleme az egyik ilyen, hiszen amellett, hogy kiszámítható a viselkedése a karakter nagyon is példaértékű. Egy nehéz sorsú lányról van szó, akinek mindenért, de tényleg mindenért meg kellett küzdenie és semmit sem kapott csak úgy az élettől. Nem hullott ölébe a lehetőség, kemény és alázatos munkával érte el azt, ahol éppen tart. 

Aztán ott van Ryker, aki hozza a macsót, aki azért is megszerzi a lányt, de emellett megvan benne az a plusz is, hogy szerethető, szexi, pikáns jeleneteket lehet vele írni és neki is, mint másnak vannak emberi hibái és ő is képes arra, hogy forrófejű legyen és aszerint cselekedjen. A cselekmény középpontjában a pénz áll és ez is indítja el az eseményeket. Ez az a momentum, ami lavinaként sodorja magával a történéseket, s ami miatt egyáltalán beszélhetünk velős gondolatokról, elnyomott érzésekről, titkokról és önbecsülésről. Alapjában véve nem egy hosszú olvasmány,de annál lényegretörőbb és annál több minden lapul az oldalak között. Az egyetemi helyszín megadja azt a feelinget, amit éreznünk kell, s még ha nálunk nem is ilyen az oktatás, akkor is jó belemerülni és ott lenni a szereplőkkel lélekben. 

Olyannyira interaktív és kézzel fogható, hogy simán el tudom képzelni, hogy film készüljön belőle. Az eleje valamiért engem Az üzletre emlékeztet, de mivel azt is nagyon szerettem, ezért emiatt nem maradt bennem tüske, sőt... a karakterek miatt teljesen mást kaptam, mint amit vártam tőle. Van mondanivalója, visz valahova a történet, van eleje és vége. Megvan benne a szépen felépítés és kivitelezés elve. Az erotika kedvelőinek is kedvez, de csak olyan szinten, hogy ez még ne legyen túl sok, s hogyha alapul veszem az eddigi olvasmányaimat az írónőtől, akkor talán ebben van a legkevesebb fülledt jelenet, de ami van benne az üt rendesen és ezáltal azt is bebizonyította nekem Meghan March, hogy nem kell feltétlenül minden oldalon valami erotikusnak lennie ahhoz, hogy valóban azt lehessen mondani, hogy a Véletlen szeretők is egy újabb erotikus-romantikus csemege, mert a kevesebb néha több elvre alapozva, rejtett utalásokkal és belső monológgal fűszerezi az esetleges helyeket, ahol elkél a vérfrissítés.

Tetszett, hogy a múlt eseményeibe is betekintést ad, hogy a végére sem maradtak nyitva kérdések, hogy mindenre kaptam vagy választ vagy magyarázatot és ami a legfontosabb, hogy nemcsak élvezetes olvasmány, de könnyen bele is lehet szeretni. Talán nem tévedek nagyot, ha azt írom, hogy ez az egyik legjobb alkotása az írónőnek és az biztos, hogy kiemelkedő éke lesz a könyvespolcomnak. Összességében igazi kikapcsolódást és szórakoztatást nyújtó olvasmány, amiben kellően keveredik a romantika a jövő képlékenységével, a kiszámíthatatlansággal és az erotikával. A cica-egér harcok, amiket a főszereplőink vívtak az elején nagyon ismerős számomra, s jókat is nevettem rajtuk, mert valamilyen szinten alapelvárás, hogy a megkezdett vonzalom és az elvetett gondolatfoszlányok táptalajra leljenek és kiburjánzanak, ez a Véletlen szeretőkkel sincs másképp.
"Rossz kedvem van, úgyhogy nem vonom meg magamtól ezt a kis élvezetet. Hamupipőkéről az jut eszembe, hogy az álmok valóra válnak. A mai nap viszont egyértelműen bizonyítja, hogy Ryker nem a szőke herceg."

"Megborzongok. Fogalmam sincs, mit tegyek. Ryker Grant, akivel kapcsolatban eldöntöttem, hogy semmi nem lesz köztünk, meztelenül fekszik rajtam. Méghozzá tök merev hímtaggal. Ami hozzám ér."

" - Attól tartok, te csak elvonod a figyelmemet, így képtelen leszek másra gondolni. Egyre jobban beszippantasz, míg végül azt sem fogom tudni, mi volt a fő célom."

"Esküszöm, nem fogok panaszkodni, ha az asszony sütni akar. Sőt. Talán könyörögni fogok a sütiért, ami végképp nem méltó egy királyhoz."

" - Nem gyűlöllek. A fenébe, Justine! Szeretlek. Soha nem tudnálak gyűlölni. Azért ütköztem részegen a védőkorlátnak, mert egy komplett idióta vagyok. Az én hibám. Nem a tiéd. Minden miattam van. Nem miattad."



Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...