Anne L. Green: Ördögi kísértés

" - Mondd csak, Reggie, nem unod még ezeket a kisded játszadozásokat? - vágta be a limuzinom ajtaját a legjobb barátom."

*

Reggie ​Reynolds a Las Vegas-i rámenős csirkefogók gondtalan életét éli: szórja a pénzt és gátlástalan módon használja ki a nőket. Minden este hatalmas összegeket kockáztatva teszi meg a tétjeit a Bellagio kaszinó játékasztalainál. Az életet játéknak fogja fel, elszántan hiszi, hogy kivétel nélkül mindent ő irányít. Hozzászokott a fényűzéshez, és ahhoz, hogy neki senki sem mondhat nemet. Egy napon azonban szembesül a visszautasítással, amikor Victoria Sawyer szemrebbenés nélkül fordít neki hátat. Abban a pillanatban, ahogy Reggie belenéz Vicky haragos, igéző zöld szemeibe, a játszma elkezdődik. Gyors, szenvedélyes, spontán és kíméletlen módon kívánja leigázni vágyai tárgyát. A csábítás hazai terep számára, és bármire képes, hogy minden megkezdett partiból nyertesen kerüljön ki. Egy olyan játszma veszi kezdetét kettőjük között, aminek a kimenetele azonban még előtte is homályos. Reggie-t sokként éri, hogy az ő életét is egy felsőbb hatalom befolyásolja. Rá kell ébrednie, hogy ő sem mindenható. Azok a dolgok ugyanis, amelyek a felismeréshez vezető úton fontossá válnak számára, mint az egészség, a szabadság, a szerelem és a boldogság, pénzzel nem megvásárolhatók. Kemény leckét kap a barátságról, megbocsátásról, és arról, hogy az élet törékeny, és nagyon gyakran igazságtalan.

Mint azt már észrevehettétek imádom az írónő regényeit. Mindegyikben találok valami olyan plusz elemet, ami elvarázsol és arra sarkall, hogy még többet olvassak tőle. Ez az Ördögi kísértéssel sem volt másképp. A végére határozottan az egyik kedvencem lett és Reggie Reynoldsnak megérdemelt helye van az ALG háremben.

Már az erős kezdés is arra utalt, hogy itt bizony nem marad kő kövön szárazon, mert lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere. Ez alkalommal sem csalódtam Anne-ben, hiszen az eddigi legdögösebb, legerotikusabb, legsötétebb múlttal rendelkező szereplőket engedte egymásnak, hogy lesz ami lesz alapon perzseljék fel a lapokat és lássák el azokat romantikával, bujasággal, kísértéssel és tömény erotikával. Megvan benne a megszokott kettősség, a váltott szemszög párosa, s nemcsak, hogy ezáltal tovább tartotta fenn az érdeklődést, de mindig adott egy kis pluszt, ami miatt még többet akartam és nem bírtam megállni, hogy ne faljam az oldalakat. Maga a regény Las Vegasban játszódik, amit nem véletlenül hívnak a bűn városának. Ehhez mérten találjuk magunkat szembe a kaszinók világával, a szenvedélyfüggőséggel és a romlatlan lelkek tárházával. Reggie és Vicky talán az eddigi legsötétebb múlttal rendelkező főhőseink az írónő tollából, s emiatt is evez olyan vizekre, amik komolyan és súlyosak. Egyik karakterünk sem szent lélek, mindegyiknek megvan a maga keresztje, de ahogy izzik a levegő és ahogy árad a feszültség, szexuális is, kétség sem fér hozzá, hogy Anne-nek ezt meg kellett írnia. 

A rutinos ALG olvasóknak ismerős lehet Reggie neve, hiszen ő volt az, aki A sötétség fogságában is szerepelt, és végre azt is megtudhatjuk, hogy ő hogy állta a sarat, mik mentek végbe benne és nem utolsó sorban az ő lelkébe is beleláthattunk. Bevallom már az elején éreztem, hogy egy egészen különleges írással lesz dolgom, és valóban így lett. Annyira átjön, hogy szívvel-lélekkel íródott, hogy az hihetetlen. A történetet úgy írnám le, hogy egy vérbeli látogatás a lélek legsötétebb mélyére, mivel ugyanúgy szóba jön a prostitúció, mint például a zsarolás, fenyegetések világa. Egy valami azonban biztos, ehhez hasonlót már olvastam, de ennyire mélyen, ennyire szépen kidolgozottat és megírtat azonban nem. Már ezért megérte magában kézbe venni a kötetet. 

A fejezetek előtti kis idézetek még mindig tökéletesen passzolnak az adott rész mondanivalójához, összefoglalva a tanulságát vagy éppen rávilágítva egy-egy érzésre, ami előtérbe fog kerülni. Nem kertelek, de nekem nagyon bejött ez az erőteljes stílus, ahogy megjelentette az írónő a lelki szemeim előtt a cselekményt, a karaktereket, a helyszínt és magát a teljes regényt. Újfent csak gratulálni tudok, hiszen sikerült egy újabb csodát létrehozni. Hihetetlen, hogy mikre képes az írónő. Olyan érzelmi hullámvasútra ültem fel, amire nem voltam felkészülve. Hol bazsalyogtam, mosolyogtam, nevettem vagy éppen sírtam már kínomban. Nem volt egy olyan rész, ami ne vált volna emlékezetessé, ami ne égett volna bele a tudatomba. 

Az Ördögi kísértés hűen a nevéhez végig kísértet, de úgy, hogy közben rámutatott arra is, hogy nem számít milyen lapokat osztott az élet, mert szinte mindent felül lehet múlni és a változtatás vagy éppen változás lehetősége fennáll. Az Ördögi kísértés maga a játszma, amiből nem lehet vesztesként kijönni. Reggie részéről egy olyan múltba tekinthetünk be, ami bohém, de ugyanakkor szembeütközik a kemény valóság is, hogy bizony nem mindegy, hogy kinek születünk, mert ha belekerülünk egy olyan közegbe, ami káros, akkor abból nagyon nehéz kikerülni. Vicky részéről igazi sokk hatás ért. Annyira megszorongatta szegény lányt Anne, hogy már én megsajnáltam. 

Viszont ezzel együtt egy teljesen új világ is megnyílt, ami eddig nem volt jellemző az írónő írásaira. Maga az alvilág motívuma itt is megjelenik, de már nem olyan hangsúlyosan, mint A sötétség fogságában, ahol ezen volt főleg a hangsúly. Az Ördögi kísértés a vágyakra, a sötét előéletre és a nehézkes életre teszi a súlyt. Pellengérre állítja a szegénységet a gazdagsággal, mindezt úgy, hogy pálfordulásokkal és személyiségfejlődéssel tetézi. Eközben elrejt egy olyan szálat is, ami arra sugall, hogy nem lesz happy end a vége és rádöbbent arra, hogy élnünk kell, nem a múltba temetkezni és azon gyötrődni, hogy mi volt, hanem arra kell fókuszálni, hogy mi van most. A jelen a fontos tényező és nem a jövő, hiszen az képlékeny és bármelyik pillanatban megváltozhat, s biztos, hogy meg is fog. Ha egy mondattal kellene összefoglalnom azt mondanám, hogy élj a mának és csak kis mértékben érdekeljen, hogy mi lesz holnap. Erre a legjobb módon világít rá Reggie-n keresztül, akinek a jellemfejlődése igazi meglepetés volt. A humoros, életet pazarló, a szenvedélyeknek és a vágyaknak élő emberből igazi férfivá érett a végére. Vicky-n is hasonló fejlődés látható, hiszen nála éppen a zártság volt a probléma, de ezt a gondolatot is sikerült mesterien elvarrnia Anne-nek. A befejezésről pedig csak annyit, hogy ennél szebb befejezést nem is kívánhattam volna.

" - Ugyan már! Iszonyat jó pasi volt és gondolatban megvoltál neki. Nem vehettem el tőle az élményt, ha már élőben nem csinálod vele - idegesített tovább."

" - Mindegy, hogy beismered-e, vagy sem, a sors néha baromira másképp gondol helyzeteket, mint te. Minden, ami fontos, előbb-utóbb fájdalmat fog okozni, mert kötődésből ered. Időnként lazíts, és csak élvezd a pillanatot."

"Mikor ugráltatott engem nő utoljára? Soha! Mikor érdekelt engem utoljára ennyire egy nő? Soha! Miért hagyom, hogy rángasson, mint egy bábot? Talán mert fantasztikusan játszotta az elérhetetlen, meghódíthatatlan nőt."

" - Ha itt valaki ki van szolgáltatva, akkor az jelenleg én vagyok. Mindenem te birtokolod. - A tekintete a számra tévedt és már hajolt is felém. - Mióta az enyém lettél, csak te birtoklod minden gondolatomat... - kábított. - Képtelen vagyok egyetlen nőt is élvezni azóta, mert mindig ott vagy, és nem hagyod, hogy megtegyem."

" - Tanácsot vársz tőlem? Adok neked, csak nyisd ki a füled. Fontos, hogy igyekezz legalább pár álmodat megvalósítani a hátralévő életed során. Az élet egy választás. A te választásod. Cselekedj tudatosan, tégy úgy, ahogy a szíved diktál! Őszintén. Menj utána!"



Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 30%-os kedvezménnyel!