Takano Ichigo: Orange 2. (Orange 2.)

*

A 11. osztályos Naho az iskolakezdés napján levelet kap tíz évvel idősebb önmagától. Jövőbeli énje arra kéri, hogy vigyázzon az osztályukhoz aznap csatlakozó Kakerura, mert csak ő mentheti meg a szörnyű jövőtől. A sorozat második kötetében fény derül arra, hogy milyen sors vár Kakerura, ha minden változatlan marad. Naho, aki egyre mélyebben kötődik Kakeruhoz, megpróbál mindent megtenni, hogy a fiú boldog legyen. A jövő pedig lassan változni kezd…

A világ legszomorúbb mangája folytatódik, és már a harmadik rész is megjelent magyarul. Szerintem ennyire nyomasztó történetet is rég olvastam, hiszen hatalmas a tét: meg kell menteni Kakerut, és be kell bizonyítani neki, hogy értékes és szeretik. Nagyon szeretem ezt a mangát, ugyanakkor vérzik is a szívem a részek előrehaladtával. Az Orange 2. megmutatja, hogy az apró lépések is képesek hatalmas változást előidézni, és ehhez nem kell más, mint kedvesség és kilépni a megszokottból, bátornak lenni bizonytalan pillanatokban is.

Szinte versenyt futva az idővel, a napi tanácsokkal karöltve próbálja meg Naho megváltoztatni a jövőt. Szinte minden lépésére kihatnak a levelek, és próbál mindent jól csinálni, próbál változtatni Kakeru sorsán, és eközben egyre közelebb kerül a fiúhoz, de mivel tudjuk, hogy miért kapta a lány ezeket a leveleket szomorú is a kötet hangulata.

Habár a borító azt sugallja, hogy olyan gimisekről szól az Orange, akiknek semmi baja a szokásos tini bajok mellett, ez közel sem igaz a mangára. Hatalmas a tét, miközben élik a hétköznapi életüket, és ahogy haladunk előre úgy kezd egyre jobban megváltozni a jövő. 

Egyre közelebb kerül egymáshoz Naho és Kakeru, és ez talán elég lesz ahhoz, hogy megváltozzon Kakeru elhatározása, és rádöbbenjen arra, hogy ott vannak mellette a barátai, akikre számíthat, és ott van neki Naho is, aki egyre közelebb és közelebb kerül hozzá. Nemcsak a barátaik próbálják összeboronálni őket, hanem ők maguk is biztonságban érzik magukat a másik mellett, és fokozatosan nyílnak meg, fedik fel a gyengeségeiket, és ez a kötet legnagyobb erényei is. Végig őszinte, és megmutatja az igaz barátság erejét.

Végre kiderül, hogy mi történt azon az ominózus első iskolai napon, és fény derül arra is, hogy mi nyomja Kakeru lelkét, mi az amit megbánt, és ami a jövőben a végzete felé sodorta. Habár továbbra is melankólikus a kötet hangulata, én mégis látom a világosságot az alagút végén, hiszen ahogy Kakeru megnyílik, úgy kerül le a válláról a teher és szépen lassan a bűntudat.

Mivel egy gimis történetről van szó, természetesen az iskolai életbe, és az iskolai elfoglaltságokba, fesztiválokba is betekintést nyerhetünk, ami által még közelebb kerülnek hozzánk a karakterek, és amik lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy jobban megismerjünk mindenkit. A féltékenység és a diáklányok csínytevése az Orange második részében is felütik a fejüket, de az biztos, hogy aminek meg kell történnie, azok az események meg is történnek, akadályok ide vagy oda. :D

Az Orange egy olyan összetett történet, ami a japán mintát követve vezet végig minket a történeten, de közben olyan fontos dolgok is előkerülnek, mint a szerelem, az érzések bonyolultsága, a félénkség, az első lépések, depresszió és bizony olyan gondolatok is, mint az öngyilkosság. Számomra sokkoló volt olvasni a jövő és a jelen eseményeit, mert amíg a jelenben tudjuk, hogy meg kell változtatni a jövőt, addig a jövőben szembesülünk azzal, amivel nem akartunk. Mindenképp összetöri a szíved, csak az a kérdés, hogy mikor.

Imádtam a kötet esetlenségét, azt, hogy sem Kakeru, sem pedig Naho nem volt tisztában a másik érzéseivel azzal hogy odáig vannak a másikért, amit a barátaik láttak, és próbáltak is segíteni nekik, de tényleg ennyire vak a tini szerelem, hogy nem látjuk a másikat, azt ahogy pillant rájuk, és érzéseket táplál? Annyira jól szórakoztam, de most már igazán kimondhatnák, amit ki kell. 

Nagyon szerettem ezt a részt is, és iszonyatosan drukkolok Naho-nak azzal kapcsolatban, hogy sikerüljön más belátásra bírnia Kakeru-t, és remélem, hogy a manga hátralévő részeiben már beszámolhatok érdembeli változásról is kettejük között. 

Ami viszont nagyon meglepett az az utolsó néhány képkocka, mert erre őszintén nem számítottam, és várom, hogy mit hoz ki ebből a szálból Takano Ichigo, mert az biztos, hogy most jól eldobta a bombát, már csak az a kérdés, hogy milyen irányba fog robbanni. Összességében ezt a részt is szerettem, és kellőképp izgalmas volt. Szerettem benne az apró lépéseket, azt hogy Kakeru kezd megnyílni, és Naho is szépen kilép a csigaházából a jövőbeli énjének levelei miatt. Azt hiszem a harmadik rész sem fog sokáig váratni magára, mert nagyon érdekel, hogy mi is fog a második rész után történni. :D

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)