Grace Draven: Szellemkirály (Lidérc királyok 2.)

 

"Amikor Kirgipa beleegyezett a megtisztelő feladatba, hogy a trónörökös legkisebb lányának a pótdadája lesz, arra nem számított, hogy napokon keresztül nem alszik majd, és száműzik a palota legtávolabbi sarkába."

*

A nagy sikerű Ragyogás folytatása lenyűgöző történet szövetségről és önfeláldozásról 

Bast-Haradis hatalomvágyó árnyékkirálynéja gonosz erőt szabadított a világra. A fia, Brishen, a kai királyi család fiatalabbik hercege, hirtelen azzal szembesül, hogy ő lett a démonok által fenyegetett és a pusztulás szélén álló királyság uralkodója. A feleségének, Ildikónak el kell döntenie, hogy lemond-e Brishenről, akit teljes szívéből szeret, cserébe azért, hogy a férfi megtarthassa a trónt. 

Három ellenséges királyság fog össze azért, hogy megmenthessék egymást, a félszemű Brishennek pedig – aki sohasem akart király lenni – össze kell toboroznia a holtak seregét, hogy legyőzhessék a démonok hordáját.

"Hamarosan bealkonyodik, elérkezik a kísértetek és a holtak ideje."

Na ennek a sorozatnak már nagyon vártam a második részét. Grace Draven már a Ragyogás alatt is meggyőzött, de úgy érzem, hogy a Szellemkirály sokkal jobb lett, mint az elődje. Izgalmasabb, veszélyesebb és tele van sorsfordító pillanatokkal, nagyvolumenű küldetéssel, és nemcsak az ország, hanem a világ sorsán is múlik, hogy Brishen győzelmeskedik e, avagy sem.

A Szellemkirály a torta étcsokival bevont része, ami tele van sötétséggel és megannyi veszélyforrással. Nagyon ütős második rész, egy igazi gyöngyszem, és nem gondoltam volna, de tetszett, hogy már az elején belevágtunk a dolgok közepébe, és olyan karaktereknek mondhattunk búcsút, akik az első rész szerves részei voltak. Rendesen ledöbbentett a kötet eleje, ugyanakkor úgy érzem, hogy szüksége volt a Szellemkirálynak arra, hogy megdöbbentsen, és megmutassa, mi minden is rejlik benne. Ez a sötétebb, komorabb, felelősségteljesebb oldal nagyon bejött, és a baljós hangulat csak úgy áradt a kötetből, alapjaiban határozta meg azt, hogy milyen alapot is ad a cselekménynek. Mind Brishen, s mind Ildikó megtapasztalják a mézeshetek utáni borút, a kihívásokat és megoldandó helyzeteket. Az írónő a világ sorsát adta a kezükbe, és nagyon drukkoltam, hogy sikerüljön nekik helyt állni a sötétség tomboló seregével szemben. A szerelem, illetve az érzelmek most is hangsúlyosak, egy mindenféle rózsaszín ködtől mentes érzelmi kitörést ad, tele őszinteséggel, és a legmélyebb tisztelettel. Egy olyan fantasyt alkotott meg az írónő, ahol a két főszereplő tisztelik egymást, és úgy viszonyulnak a másik irányába. Úgy gondolom, hogy nemcsak könyvek lapjain ritka az ilyen, hanem a való életben is, emiatt még kedvesebb a szívemnek a Szellemkirály.

Mint, ahogy az lenni szokott, úgy Grace Draven is bajt bajra halmoz a kötet alatt. Már az elején megmutatja a bonyodalmat, ami aztán segít Ildikó és Brishen szorult helyzetén, ugyanakkor el is tölt kételyekkel és drukkolhatsz, hogy a sors ne szóljon közbe, és ne vegyen el újabb ártatlan életet. Kivételesen három szemszögből láthatjuk az eseményeket a Ragyogástól eltérően, ahol csak Ildikó és Brishen osztotta meg velünk a gondolatait.

A kötet középpontjában egy küldetés áll, amin áll vagy bukik a világ sorsa, és tele van döntésekkel, küzdelmekkel és próbatételekkel. Nagyon izgalmas, pörgős és veszélyes, emiatt imádtam elmerülni benne, és szó szerint tövig rágtam a körmöm izgalmamban. Nagyon kellett nekem ez a kötet, és nem is lehetnék hálásabb, hogy egy ilyen akciódús második részt adott az írónő.

Maga a fő probléma úgy érzem, hogy szépen kidolgozott, és látszik benne a megfontoltság, ugyanakkor nem bántam volna, ha az írónő hosszabban taglalja a mondanivalóját, mert az a helyzet, hogy nekem a Szellemkirály túl rövid volt. Annyi mindenre ki lehetett volna még térni, annyi mindent ki lehetett volna még fejteni bővebben is, továbbá egyes részek szerintem simán megérdemelték volna, hogy hosszabban taglaljuk, és ne csak egy fejezetbe sűrítsék őket.

Ami még szemet szúrt, hogy amellett, hogy izgalmas és tele van veszélyes pillanatokkal az az, hogy nem egy megszokott fantasy kötet. Kevesebb benne a csavar, viszont ha belegondolok már az első részre sem volt igazán jellemző. Az írónő inkább a gyors lefolyású, pörgős eseményeket preferálja, ahol a belső harcok ugyanúgy előtérbe kerülnek, mint a tényleges harc. Nemcsak Brishent dolgoztatta meg ez a kötet, hanem Ildikót is, na meg a kapcsolatukat, a kettejük között kialakult dinamikát és kölcsönös bizalmat.

A legkedvesebb része a kötetnek még mindig Ildikó és Bishen szerelme, hiszen olyan szépen megírta az írónő, és kicsit féltem, hogy nem lesz sok belőle ebben a második részben, ugyanakkor attól is féltem, hogy milyen irányba mozgatja a kapcsolatukat. Szerencsére minden várakozásomat és félelmemet felülmúlta, és egy igazán szép, dinamikus kapcsolatba engedett betekintést.

A démonok megjelenése kifejezetten jót tett a cselekménynek, és sokkal érdekesebb lett tőle a történet. Adott egy célt neki, amit meg kell ugrani, és megmutatta, hogy nemcsak azok érdemesek a tiszteletre, akik bátrak és mernek Szellemkirállyá válni, hanem azok is akikben nem hittél, és derült égből pottyantak bele a cselekmény borús és sötét világába. A hangulat is ehhez igazodik, és mutatja meg, hogy nemcsak a kaiok élete telik sötétségben, hanem a Szellemkirály is. Ildikó és Bishen mellett meg kell említenem a mellékszereplők népes sokaságát is, akik nélkül nem lenne olyan érzelmes vagy éppen szórakoztató ez a rész démonok jelenléte ide vagy oda. Anhuset szerintem nem lesz meglepő, hogy szerepel ezen a listán, hiszen már az első részben is imádtam a karakterét. Aztán ott van Kirgipa, Dendarah és Necos is, akikért harcba mennék annyira megkedveltem a kis hármasukat. Grace Draven nemcsak a gördülékeny cselekmény megírásában profi, hanem a szerethető és egyedi karakterek megalkotásában is. Ha olvasnál egy olyan monster romance-ot, ami tele van varázslattal, fantasy elemekkel, két faj szerelmével, illetve a démonok mindent elsöprő seregével, akkor ne hagyd ki a Lidérc királyok sorozat második részét, a Szellemkirályt. Igazi gyöngyszem a New Adult fantasyk körében.

"Majd akkor fogok aludni, ha meghaltam. Úgy lehet dacolni a halállal, hogy megünnepled az életet."

" - Keljetek fel! - mondta. - Keljetek fel, és jöjjetek hozzám, ti alvók és vándorlók. Jöjjetek hozzám, és készüljetek a harcra!"

" - Megtiszteltetés melletted szolgálni, sha-Anhuset. Tökéletesen megbízom benned. 

A nő résnyire húzta a szemét. 

- Ha ezzel a dagályos szöveggel akarsz elbúcsúzni tőlem, kirúgom a fogaidat. 

Brishen elnevette magát."

"A háborúkat néha nem a csatamezőkön és nem katonák vívják meg karddal és pajzzsal. A királyi udvarban buknak el és emelkednek fel a valódi vezetők."

" - Nem vágyom ilyen nagy dolgokra. Beérem azzal, hogy Ildikóként élhetem le az életemet - mondta halkan, megismételve azokat a szavakat, amelyeket a férfi suttogott egyszer a hajába, amikor azt hitte, hogy alszik. - Akit Brishen szeret."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)