Ella Maise: Emlékezz rám, William Carter!

"Amikor aznap reggel felébredtem, nem gondoltam volna, hogy az iroda padlóján fogok négykézláb kúszni, mint egy idióta - ráadásul a csuklómra kötött lufikkal."

*

Hová ​tűntél? 

Hat éve egy bisztróban megismerkedtem egy sráccal, de végül elsodort minket egymástól az élet. Egészen pontosan ő nem jelent meg a következő találkozónkon. 

William Carter volt az a bizonyos srác, akit most apám cégében látok viszont, ahol én is dolgozom. Miközben épp pánikba esek, és próbálok küzdeni a gyomromban repdeső pillangókkal, és közben normálisan viselkedni, rájövök, hogy ő még csak nem is emlékszik rám. Nem tudom, megkönnyebbülök-e vagy épp összetörik a szívem. A dolgok tovább bonyolódnak, amikor megtudom, egy csapatban kell dolgoznunk. De legalább megmondom neki, hogy jelenleg nem érzek iránta semmit. Nehogy már elbízza magát. Miközben listákat írok, és igyekszem komoly változásokat elérni az életemben – mert eldöntöttem, hogy én leszek a saját életem főhőse –, nem segít a dolgon, hogy William itt van a közelemben. Főként, amikor folyton egymást bámuljuk a megbeszéléseken. Aztán olyan helyeken bukkan fel, ahol a legkevésbé sem számítanék rá… például vakrandikon és szexbárokban. Tudja, hogy szeretem a nyálas dumákat, és el is halmoz velük, valamint titkos kis üzenetekkel, amiket az irodámban hagy. De a lényeg: még mindig nem vagyok belezúgva. Kizárt. 

Bár megígértem magamnak, hogy soha nem várok egy pasira sem és nem halogatom a saját életem, félek, William Carter keresztülhúzza a számításaimat… Nem tudok más felé nyitni, mert még soha semmire nem vágytam annyira az életemben, mint William érintésére. 

Mindketten tudjuk, hogy vesztésre állunk, úgyhogy mindig újra és újra kijelentjük: nem tetszünk egymásnak. Már nem. Egyáltalán nem. Egy kicsit sem. 

Ella Maise nemzetközi bestsellerszerző romantikus regénye a második esélyről mesél nekünk, és arról, hogy a szívnek az ész nem parancsolhat.

"A legjobb ölelések azok, amiket nem is kért az ember."

Ella Maise egy olyan írónő, akinek a könyveiben még nem csalódtam, és mindig nyugodt szívvel tudok az írásaihoz nyúlni, mert tudom, hogy jó lesz. Az Emlékezz rám, William Carter! Charlie és William szerelmét mutatja be. Második esély, munkahelyi románc tele édes, néhol klisés de szerethető pillanatokkal. A cuki romantika egyik királynője az írónő, és sikeresen megmutatta, hogy nemcsak a férfi karakterbe lehet beleesni, hanem a főhősnőbe is.

A kötet elég bohókásan kezdődik, és igazából már itt megkedveltem Charlie-t, és tudtam, hogy bizony nagyon jól fogok szórakozni, szerencsére ez így is lett. De az Emlékezz rám, William Carter! több, mint egy cuki romantikus könyv. Charlie életét, kételyeit, megpróbáltatásait mutatja be, azt a terhet, amit az elvárások miatt cipel a hátán, és amiktől nem tud szabadulni. Valahol át is éreztem a helyzetét, meg sajnáltam is, de roppantmód élveztem a cselekményt, és sikerült feldobnia jó pár borongós, ködös, őszi napomat. Igazi napfény ebben az időszakban ez a kötet, és remek kikapcsolódást nyújtott. Ha azt mondom, hogy édes volt akár egy finom sütemény, akkor nem fogalmaztam elég pontosan, mert ehhez a süteményhez extra hab, lufik és cukormáz is párosul. Az Emlékezz rám, William Carter! egy lista mentén halad, Charlie vezeti az események fonalát, de William jelenléte is fontos. Második esély szerelem, amiket nagyon megszerettem, és az ilyen véletlenszerű találkozások azok, ahol el tudom hinni az elszalasztott lehetőség megadását. Édes, szórakoztató, néhol vicces, kicsit magának való, de felettébb szerethető regény tele kutyanyállal, és egy listával, aminek segítségével Charlie megtalálja a boldogsághoz vezető utat.

Az írónő stílusa könnyed, nagyon gyorsan lehet haladni a kötettel, és érződik egyfajta sajátos báj, ami Ella Maise sajátossága. A szöveg könnyen követhető, nincs túlírva, a kellő helyeken fejti ki bővebben a cselekményt, és nem utolsó sorban végig drukkolsz a karaktereknek, hogy találjanak végre egymásra és legyenek a másik fél happily ever afterjük, azaz a másik boldog befejezései.

Charlie egy olyan karakter, aki a szakmai tapasztalat, a magánélet és az apai béklyó között lavírozva találja meg az utat a boldogsághoz. Nem mondom, hogy egyes helyeken nem volt kiszámítható, vagy klisés, mert az volt, de az eredeti cím erre fel is hívja a figyelmet (Charlie, Love and Clichés). Kapunk Charlie-ból egy jókora falatot, szerelem is felüti a fejét, na meg a klisés, de cuki pillanatok.

Aztán ott van Charlie mellett William, akibe titkon te is beleszeretsz, mert most úgy őszintén, te ellen tudnál állni egy olyan pasinak, akivel 6 éve találkoztál először egy bárban, majd folyamatosan összefutottatok, de nem lett semmi belőle, mert egyszer csak felszívódott?? Habár nem vagyok a második esélyek híve, William kapna tőlem egyet. Egy nagyon kedvelhető, szexi és pimasz férfit ismerhettünk meg a személyében, akinek fontos a munka, a szakmai előrelépés és hitelesség, de nem annyira, hogy az a magánélete rovására menjen.

A kedvenc trope-jaim közül van még benne grumpy x sunshine (imádom, imádom, imádom), slow burn (úgy érzem, hogy a jó romantikus regényeknél elengedhetetlen, hogy lassan alakuljanak ki a kapcsolat pillérei), boy obsessed (a férfi karakter esik bele először a másikba, már-már megszállottja lesz a másiknak, de a jó értelemben), és a munkahelyi színtérnek köszönhetően valamennyire friends to lovers (barátokból szerelmesek) is.

Az Emlékezz rám, William Carter! megdobogtatta a szívem, megmutatta, hogy nem szabad feladni, mert igenis létezik szerelem, nemcsak egy mítosz, és akkor fog rád találni, legyen akármekkora klisé is, amikor egyáltalán nem számítasz rá. Legyen az egy olyan napon, amikor minden rosszul indul, akárcsak Charlie-nál, és azt kívánnád, bárcsak el sem kezdődött volna. Érzelmeket váltott ki belőlem a regény, megtelt a szívem boldogsággal és szerettem, ahogy az írónő egyre közelebb és közelebb hozta egymáshoz Charlie-t és Williamet.

A kémia a két főszereplő között valami isteni volt, igazi *chefs kiss*. Hol vágyakozó tekinteteket kaptunk, hol pedig lopott pillantások kereszttűzében találhattuk magunkat, és azok a rövid pillanatok, amikor találkozott Charlie és William pillantása engem teljesen tönkretett, és nagyon drukkoltam nekik, mert iszonyat aranyosak együtt. William igazi pasi alapanyag, amit sokszorozni kéne és kiküldeni a való világ férfiaianak, hogy tessék uraim, így kell viselkedni, ha tetszik valaki, és megmutatni, hogy nemcsak a könyvek lapjain léteznek álompasik. William Carter nagyon magasra tette a lécet, de cseppet sem bánom, mert Charlie megérdemli, hogy olyan valaki akarja magának, mint William. Ha egy olyan romantikus regényt olvasnál, ami boldogsággal tölt fel, akkor olvasd el Ella Maise: Emlékezz rám, William Carter! c. regényét!! Garantált a cukorsokk, de nagyon megéri, hiszen egy ízig-vérig romantikus történettel van dolgunk tele nevetéssel, és lendületes, szórakoztató cselekménnyel. Bónuszként kapunk egy Pepperonit is, aki Charlie kutyája, és nemcsak Williammel jó a dinamikája, hanem Peppel is, aki nem is kívánhatna magának jobb gazdát, mint Charlie. Olvassátok és szeressétek ti is Ella Maise új magyarul megjelent könyvét.

"Nem hiszem, hogy lenne tökéletes ember úgy általában, de talán van valaki, aki tökéletes számodra . Aki kiegészít, passzol hozzád, akinek vannak ugyan hibái, mert mindannyiunknak vannak, neked mégis tökéletes."

"Tényleg szerettem egyedül lenni, de a magányosság egészen más dolog, ha belegondol az ember."

" - Szerelmes vagyok beléd. Hát nem látod? Veled akarom leélni az életem."

" - Tele van veled a szívem. Nélküled nem is tudom, mit kezdenék vele most már nem hagyhatsz el. Megígérem, hogy fogom a kezed, és ott leszek melletted, ameddig csak élek, Charlie. Akarlak."

" - Azt mondtad: "valaki olyat akarok találni, aki fél attól, hogy elveszít". Ez vagyok én, Charlie. Én most attól félek, hogy elveszítelek."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)