Isabella Starling: Confess - Vallomás

 "Tekintetem árnyként követi a kis bűnöst, ahogy átszeli a helyiséget."

*

A nevem Amadeo Dacosta, de neked… neked csak Atyám. Hónapokon át figyeltem Carlotta Tomassit. Csak az alkalomra vártam, hogy kiragadhassam a kényelmes életéből. 

A maffiavezér lánya nem lesz többé édes és ártatlan. Nem, ha rajtam múlik. Elrabolják. Elviszik. Fogoly lesz. 

Carlotta engedelmes kis bárányból megtört bűnössé válik a cellában, amit csak neki építettem. Szinte még gyerek, egy elbűvölő, ártatlan szépség. 

Ő lesz a legféltettebb tulajdonom. 

Várom a pillanatot, mikor felébred és rájön, hogy most már hozzám tartozik. Az enyém. A félelem. A várakozás. A fájdalom. Mindent elveszek tőle. 

Az első szavaimmal pedig megpecsételem a sorsát. Ideje gyónni, kis bűnösöm. És Atyád nem bocsát meg. Ez a mocskos pap, álmaid… vagy épp rémálmaid főszereplője. 

A Vallomás egy sötét romantikus maffiaregény, ahol a főhősnőt elrabolják és fogva tartják.

Nagyon bajban ezzel a könyvvel. Nem is tudom mit írjak róla. Egyáltalán nem erre számítottam és abban sem vagyok biztos, hogy jókor talált meg a kötet, illetve hogy én vagyok e a célcsoportja. Viszont a dark romance kedvelőinek igazi csemege lesz. Az én ízlésemnek túl sötét, túl mocskos és túl erőszakos volt. Nem is tudom, hány csillagot adjak rá. Erkölcsileg romlott és érzelmileg nagyon megterhelő, elborzasztó regény a Vallomás. 

A kötet egyébként meglepetés volt, és nem is biztos, hogy elolvastam volna magamtól. Az utóbbi időben egyre inkább úgy érzem, hogy vannak olyan műfajok amiket hiába próbálok ki, nem nekem íródtak. A Vallomás is ilyen. A fülszöveg szerint ez egy dark romance maffiaregény, de nem éreztem annyira át a maffia szálat, leginkább az erőszakon, a másik ember betörésén és perverz gondolatokon van a hangsúly. Hiába ajánlja az írónő a nagymamájának a kötetet, ha én lennék a nagyija, szerintem többet nem tudnék normálisan nézni az unokámra. Nagyon beteg, néhol kegyetlen és nem is tudom, hogy tudtam végigolvasni. Túl sok, nincs rendesen megalapozva és végig azt éreztem, hogy se érzelmileg, se logikailag nincs a helyén. És ehhez jön még az is, hogy szerelmi háromszög a történet alapja. Két testvérről és a maffia főnök lányáról szól, akinek bűnhődnie kell az apja tettei miatt. Ezeket vallásos idézetekkel támasztja alá, s a két férfi főszereplő is pap. Két ellentétes világ, két ellentétes világszemlélet találkozása, ahol nincs jó és rossz, csak bűnös és áldozat. Kicsit nyakatekert, kicsit túl gondolt, de velejéig romlott és megállíthatatlan is. Nem mondom azt, hogy nagyon rossz volt, mert valami miatt csak kiolvastam, de nem lett kedvenc és nem győzött meg azzal kapcsolatban, hogy olvassak több dark romace-t és több Isabella Starling regényt. A legnagyobb bukkanója számomra az, hogy nem az én műfajom, nem tudtam azonosulni a karakterekkel. Amadeo túl beteg volt nekem, Valentino meg felesleges volt a képbe. Carlotta agyában tuti nincs valami rendben és ezen még a Stockholm-szindróma sem segített. Mindenesetre aki egy sokkoló, tabukat romba döntő, beteg, BDSM jellegű, szadista könyvet szeretne olvasni, annak tökéletes választás lehet.

"A reverendába öltözött, papi gallért viselő szörnyeteg a legijesztőbb, ám nem az ereje miatt. Nem. A zavar kelt bennem félelmet, az amit bennem mélyen ébreszt, a tudat, hogy lassan darabjaimra hullok előtte."

" - Vallomást akarok tenni. Bevallom... hogy beleszerettem egy szörnyetegbe."

"Talán ők enne a történetnek az igazi hősei. Csak én vagyok az, aki összehozta őket. Ha ők boldogok lehetnek együtt ez után a sok fájdalom és szenvedés után, már boldog leszek, hiszen elértem a célomat."

 🛒 Ha elolvasnád ide kattintva megrendelhető!