Julia Dippel: Viharos lég (Izara 3.)

"Nyári estéhez képest szokatlanul rövid volt a Gomorrha előtt várakozók sora."

*

Ha ​az őrjítő csendtől nincs menekvés, talán a bosszú adhat megnyugvást, és ha a véggel kell szembenézni, a vihar hozhat feltámadást. 

Ari biztos benne, hogy örökre elvesztette Luciant, ezért a felelős felkutatására indul, hogy bosszút álljon szerelméért. Nemides, Lucian apja az első számú gyanúsítottja, a hatalmas démon viszont nem hagyja, hogy sarokba szorítsák. Ari újra és újra zsákutcába fut, ezért kénytelen Tristantól is segítséget kérni. Azonban ez a kapcsolat az Omega vezetőjével nem marad következmények nélkül. 

Ráadásul egy veszélyes brachion is Ari nyomába ered, egy régi ismerős, aki teljesen felforgatja a lány életét. Az igazság keresése során félelmetes titkokra derül fény, Arinak pedig mérlegelnie kell, mekkora árat hajlandó fizetni azért, hogy megmentse a barátait. 

Julia Dippel Izara-sorozata az elmúlt évek legnépszerűbb német ifjúságiregény-ciklusa. Első része, Az örök tűz megjelenése után elnyerte a legjobb német nyelvű elsőkönyvesnek járó díjat. 

A sorozat harmadik része, a Viharos lég meglepetésekkel teli, fordulatokban gazdag folytatása a történetnek.

" - Szerelem és gyűlölet, nagyon közel állnak egymáshoz, és hamarosan teljesen elveszíti az érzelmei feletti irányítást."

A sorozat második részének a vége miatt úgy éreztem, hogy kell egy kis szünet, és csak utána leszek képes folytatni, mert valljuk be, akik olvasták már, azok tudják, de akik még nem, nos hát szerintem elég annyit mondani, hogy sokkoló. Számítottam rá, hogy csak ideig-óráig lesz igaz a második rész vége közben kialakult állapot, viszont nem éreztem elég erősnek magam ahhoz, hogy hamarabb kézbe vegyem a Viharos lég kötetét. Julia Dippel nagyon jól játszik a meglepetés erejével, illetve a szívbemarkoló események megteremtésével. Akik arra számítanak, hogy a harmadik rész kevésbé veszélyes, illetve lenyugszanak a kedélyek, azokat el kell keserítsem, mert a harmadik rész talán az eddigi legizgalmasabb része a sorozatnak.

Akik, úgy mint én azt hitték, hogy Lucian lesz a főszereplője, a narrátora ennek a résznek azokat ismét el kell keserítsem, mert Ari története folytatódik, hiába van Lucian a borítón. Amit egyébként nem bánok, mert Ari egy igencsak érdekes narratíva. Az első két részben felfedezte önmagát, a harmadikban pedig már azt is láthatjuk, hogy mire képes, hogy mennyire erős és mindenféle túlzás nélkül mondhatom azt, hogy a Viharos lég letaglóz. Olyan szinten izgalmas, veszélyes hogy arra nincsenek szavak. Tele van indulatokkal, bosszúval, meglepő eseményekkel és tettekkel, amik viszik előre a cselekményt, továbbá egyre csak adnak hozzá, és a végén olyan batyu kerekedik, ami tele van minden földi jóval. Az első két részt is szerettem, de ez a harmadik eddig a kedvencem. Meg is szorongat minket az írónő, meg szépen át is ver, plusz elhúzza előttünk a mézes madzagot, és alig várja, hogy bepalizzon minket. Tökéletes folytatás, ami még több Belt ad, és megmutatja Lucian egy új oldalát. Egy olyan oldalt, amit a második rész után olvasni fájdalmas, ugyanakkor a remény hal meg utoljára, és végig bizakodunk abban, hogy csak egy rossz tréfa legyen az írónő részéről Lucian és Ari kapcsolatának felégetése, és reménykedünk benne, hogy még nincs minden veszve. Amit már az első könyv alatt elvetett magokat, azt itt szépen öntözgeti, és alig várja, hogy úgy igazán megmutathassa mire is képes.

A kötet első fele, ami az érzelmeket illeti kicsinál, már csak azért is, mert Lucian nem az, aki az első két részben volt, igazi brachionként viselkedik, bunkó, és nem az, akit megismertünk. Ari szíve és lelke darabokban, de nemcsak az övé, hanem az enyém is, mert fájdalmas, amit velük tett az írónő. Aztán szépen lassan újra egymásra találnak és arra is van esély, hogy talán nem babrál ki többé velük az írónő, de már előre félek a negyedik rész miatt. MERT NEM LEHET AZ A VÉGE, AMI!!

Ari igazi, erős női karakter, aki felnőtt a feladatához, nem adja fel, harcol és akkor is újra és újra feláll, amikor tudja, hogy esélye sincs, mégis küzd és magához mérten a legtöbbet hozza ki önmagából. Nagyon kedvelhető karakter, aki tökéletes alanya az Izara sorozatnak. Erős, viszont nem túl erős. Makacs, néha szemtelen, de helyén van a szíve, és ha fallal is veti körbe magát tudja mikor kell szépen leengedni ezeket a falakat, és beengedni a másikat.

Lucian sokáig nem bukkan fel, de amikor igen, akkor felbolygatja az állóvizet, és mindent a feje tetejére állít. Még mindig nem az a Lucian, akit megismertünk és megszerettünk, viszont jó irányba halad afelé, hogy az legyen. A "kislány" - os részektől még mindig kivagyok, úgy vigyorogtam, mint valami idióta, de imádom a párosukat, na meg Luciant is, legyen az, aki szerelmes Ariba, vagy a brachion, akinek fogalma sincs erről az érzésről.

A kis csapatot még mindig imádom, s habár Bellel kezd egyre jobb lenni a viszonyom, az tagadhatatlan, hogy hatalmas forma, de néha azért meg tudnám folytani egy kanál vízben. Aki még sokat emel a kötet színvonalán az Victorius. Haláli egy fazon, akit nem lehet megunni, és aki a beszédével képes bárkinek a hasában lyukat beszélni, mégis az egyik legkiemelkedőbb figurája az Izara könyveknek. Keveset szerepel, de amikor igen, akkor biztos, hogy valami hihetetlent fog mondani, vagy tenni.

Maga a cselekmény hihetetlenül fordulatos, szinte minden oldalon történik valami. Ha nem harc üt ki, akkor felbukkan egy karakter, aki felborzolja a kedélyeket. A harcok és a véresebb jelenetek brutálisak, kegyetlenek, és egy pontos össze is törnek. Úgy utálom, amikor kapunk egy szerethető új karaktert, majd még el sem érünk a kötet végére, és kinyírja az írónő!! Ennél kegyetlenebb dolgot nem is csinálhatott volna. Teljesen összetört.

De emellett a történet nagyon is olvastatja magát, gördülékeny a sztori, és hiába egy fél tégla szinte észre sem veszed, mert alig várod, hogy a végére érj. Még mindig azt mondom, hogy ha szereted az Árnyvadász világot, akkor adj esélyt Julia Dippel Izara sorozatának is!! Az írónő egy igazi érzelmi manipulátor, mert végig játszadozik veled, de ígérem, hogy megéri. Érdekesek a karakterek, egyedi a történet, és képes egyik pillanatról a másikra fájdalmat okozni. Most mondjam azt, hogy a kötet befejezése megint összetört és kell egy kis idő, amíg teljesen összeszedem magam, és képes leszek kézbe venni a negyedik részt? Kevés sorozat képes erre, de ez a német fantasy az egyik ilyen!! Arról nem is beszélve, hogy a rejtélyek, amik folyamatosan, szinte meghatározhatatlan időközönként jönnek elő újból és újból felborítják a rendet, és kész káoszt hagynak maguk után!! A Viharos lég maga az öröm és a bánat egyesülése. Hol boldogságba taszít minket, hol pedig kiveszi ezt belőlünk, és marad a bánat, na meg a fájdalom. Érzelmileg brutál erős, zsepit készítsetek be, és számítsatok arra, hogy nagyon gyorsan be fog darálni titeket a történet, ugyanakkor lesznek olyan részek, amiknél meg kell állni, kifújni a levegőt és újult erővel belevetni magatokat a történés magjába. Az örök tűz nemcsak Izara bensőjében ég, hanem a sorozat minden egyes részében is!!

" - Én meg azt hittem, hogy a boszorkányok kerek szemüveget hordanak és villámalakú sebhely van a homlokukon. De hát, az élet tele van csalódással."

 " - Amikor Lucian meghalt, a világ másik végén is éreztem a fájdalmadat. Ezért jöttem vissza aznap délután a Líceumba, bár megesküdtem, hogy távol maradok tőled. Azóta mindennap érzem, hogy szenvedsz. Minden átkozott nap arra emlékeztet, hogy mennyire szeretted őt."

"Tétovázás nélkül vágta bele az aziamot a hasamba. A penge könnyedén vágta át az izmokat, az inakat és a belső szerveket. De én úgy éreztem, mintha egyenesen a szívembe fúródott volna."

" - Ari, el sem tudom képzelni, min mehettél keresztül - finom ráncok jelentek meg a szeme körül. - Talán egy kicsit örülök is, hogy nem emlékszem semmire ezen a napon. Nem hiszem, hogy uralkodni tudnék a dühömön, ha...

A hangja elhalt, de jól tudtam, mire gondol.

- ... ha még mindig szeretsz?"

" - Ha valaki megölte volna a páromat, én valószínűleg az egész világot porrá zúztam volna."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Karen Lynch: Rendíthetetlen (Rendíthetetlen 1.)

" A fülemhez emelte az ajkát, szavaitól pedig a rettegés újabb hulláma kerített hatalmába."

*

Sara ​Grey élete tíz éve romokban hever, amióta brutálisan meggyilkolták az apját. Immár tizenhét esztendős, de a borzalmas nap emléke nem hagyja nyugodni, és megszállottan próbál értelmet találni a történtekben. Élete titkokkal teli, családja és barátai mit sem sejtenek az őt körülvevő természetfeletti világról és a lány misztikus képességéről. 

Apja halálának okait kutatva Sara olyan kockázatokat vállal, amelyekkel nemcsak magát, hanem barátait is veszélybe sodorja, és egy szadista vámpír figyelmét is felkelti. A sors az útjába veti Nikolast, a harcost, aki fenekestől felforgatja Sara világát, és akkor is megvédi a lányt, ha az a háta közepére sem kívánja. 

A vérszomjas vámpír célkeresztjébe kerülő Sara kezéből lassan kicsúszik a gyeplő. Miután ráébred, hogy barátainak is bőven akadnak rejtegetnivalóik, úgy dönt, lerántja magáról a leplet. Mindig is roppant önálló volt, ám ezúttal a túlélés érdekében meg kell nyílnia mások előtt, és fel kell tárnia legbensőbb titkait. És meg kell tanulnia bíznia abban, aki egyedüliként képes áttörni a Sarát körülvevő erős falakat. Karen Lynch romantikus természetfeletti regénysorozata az elmúlt évtized egyik legnagyobb könyvsikere, amelyből tévésorozat készül.

" - Mi van, ha azt mondom, több ezer fajta démon létezik, és egyikük a vámpír?"

A paranormális urban fantasy  mindig is a szívem csücske lesz, és az biztos, hogy nehéz olyan történetet írni, ami ezen belül ne tetszene. Imádom, de tényleg imádom a paranormális lényeket, legyen az vámpír, vérfarkas, démon, troll vagy nimfa. Szerencsére a Rendíthetetlenben minden van, ami egy valamire való urban fantasyhez kell! Olyan, mintha az Árnyvadász világ találkozott volna a Buffy, a vámpírok rémével Karen Lynch lebilincselő sorozatában. Tudom, hogy ez még csak az első rész volt, de izgatottan várom a többit, mert engem megvett magának kilóra.

A helyszín New Hastings, egy csendes kisváros, ahol látszólag semmi érdemleges nem történik egészen addig, amíg egy nap minden a feje tetejére áll. Sara eddig is tudta, hogy létezik az emberek világától eltérő természetfeletti világ, de amint úgy igazán tiszteletét teszik a különféle lények lesz csak igazán érdekes, veszélyes és akciódús a történet. A kötet úgy kezdődik, hogy már az első fejezet alatt megismerteti Sara képességét, viszont arra a kérdésre, hogy micsoda is ő csak a kötet végén kapunk választ. Több, mint egy lány. Több, mint egy egyszerű halandó, mégis amikor a vámpírok, démonvadászok és vérfarkasok színre lépnek, mondhatjuk azt, hogy úgy igazán elszabadul a pokol, és megmutatja mennyire kemény is ez a világ. Hogy a vámpírok szörnyetegek, akik vérre mennek és nem érdekli őket semmi sem. Képzeljétek el Jamest a Twilightból, és megvan a Karen Lynch által megálmodott világ vámpírjainak alapja. Vérszomjasak, igazi gyilkológépek, akiknek semmi sem szent, és addig mennek a préda után, amíg győzelemmel nem zárul a hajsza. Aztán ott vannak a vérfarkasok, akik végig New Hastingsben lapultak, Sara mégsem tudott róluk. A démonvadászok pedig úgy érzem már csak hab volt a tortán. Miattuk, emiatt a hármas miatt borul fel a világ és indul be a Rendíthetetlen. Eredetileg 10 éve jelent meg, ez látszik és érződik is rajta, viszont talán pont emiatt fog el a nosztalgikus érzés, amikor a vámpíros könyvek a világkorukat élték, és hiába ez a 10 év, most 2023-ban is épp olyan izgalmas, mint az eredeti megjelenésekor lehetett.

Az írásmód gördülékeny, emiatt ha megfog magának a történet képes vagy órák alatt bedarálni, és semmi sem tántoríthat el attól, hogy részese legyél Sara történetének, ami még csak most kezdődik. Még az út elején járunk, ugyanakkor már most kecsegtető, amerre visz. Az írónő próbálja szépen sorban adagolni az újdonságokat, az információkat, hogy egyszerre ne legyen túl sok, és közben érezteti is, hogy habár már most látszik a világnak a felépítése, még sok mindent nem tudunk.

A fülszöveg igazán kecsegtető, de ami megfog magának az a karakterek, és az akcióban gazdag, lebilincselő jelenetek. Arról nem is beszélve, hogy a természetfeletti világ java részét felsorakoztatja és a már említettek mellett kapunk boszorkányt, trollokat, impeket, és mindent amit el tudsz képzelni. Tökéletes olvasmány őszre! Már csak azért is, mert nekem valamiért ilyenkor jobban csúsznak a mindenféle lényekkel teli olvasmányok. A hangulat adja magát, már csak meg kell ragadnod a lehetőséget, és belépni a Rendíthetetlen világába.

Sara egy erős, ugyanakkor olyan karakter, aki csak úgy vonzza a bajt és a véres, olykor halálos kimenetelű eseményeket. És ezekből a jelenetekből van is bőven a Rendíthetetlenben. Ugyanakkor nehéz sorsot szánt neki az írónő, majd amikor azt hinné az ember, már eleget gyötörte még jobban megforgatja benne a kést, és veszélyes jelenetből még veszélyesebb jelenetbe taszítja. Az biztos, hogy Karen Lynch nem kíméli, de a többieket sem.

A found family zsánerért repes a szívem, mert egy nagyon jó bandát sikerült összehozni. Khm... Roland, Peter, Remy...Egy olyan választott családét, ahol kiállnak a másikért, ahol mindegy, hogy vakmerő voltál e vagy hülyeséget csináltál, akkor is van helyed és támogatnak. A vérfarkasok nálam vitték a pálmát, és szívesen olvastam volna még a falkáról, illetve arról, hogy mégis hogyan kerültek New Hastingsbe.

Mellettük a démonvadászok azok, akik érdekesebbek, s hiába hittem azt, hogy majd a vámpírok (én balga) lesznek a kedvenceim, pont, hogy a vadászok, a mohirik azok, akikről még többet és többet akarok tudni. A létezésük egy apró szeletét mutatja meg az írónő, de nekem kell az egész torta, és van egy olyan érzésem, már csak a kötet vége miatt is, hogy a következő részben, a Rejtekben még jó sokat fognak szerepelni, és jobban átláthatjuk majd az életüket, illetve a működésüket.

A karakterek mellett a világ és annak felépítése dominál. Egy nagyon jól összerakott, kidolgozott világgal van dolgunk, ami a komolyság mellett a diákok vakmerőségét is tartalmazza. Végig erősen rezonál, majd a végén üt még egy nagyot a történet. Azt éreztem olvasás közben, hogy szinte olyan, mintha én is a részese lennék a cselekménynek, és végig a partvonalról szurkolnék Saranak, aki egy igazán erős női hősnő. Csodálatos karakterfejlődésen megy keresztül, ami miatt nem is lehetnék boldogabb.

A kötet címkéi szerint egy romantikus paranormális természetfeletti regénysorozat első része a Rendíthetetlen, ugyanakkor romantikát még csak nyomokban sem tartalmaz az első rész, vagyis én nem fedeztem fel benne, de az a helyzet, hogy úgy igazán nem is hiányzik belőle, hiszen végre egy sorozat, ahol slow burn módon alakulnak ki az érzelmek, és lehet, hogy csak a harmadik részben lesz nagyobb szerepük *chefs kiss*. Inkább arra épít, hogy megismerd az alapszituációt, a szabályokat, a lényeket, Sara múltját, ami ha szabad megjegyeznem eléggé felkavarja azt a bizonyos vizet, továbbá utalásokat tesz a folytatásra. Felépíti az alapot, hogy aztán a második részben még többet tudjon adni nekünk. Biztos vagyok benne, hogy a végén a romantika is kialakul, de a Rendíthetetlenben ha erre vártok, ne tegyétek. Az első perctől kezdve olyan, mintha egy rég szeretett világba csöppentem volna bele, holott ez az első alkalom, hogy találkoztam az írónő regényével. Ha neked is hiányzik a vámpírok kultusza, az hogy tele legyen az olvasmányod természetfeletti lényekkel, akkor ne habozz, mert Karen Lynch sorozata neked való!! Izgalmas, veszélyes, harcokkal teli, természetfeletti lényektől hemzsegő lebilincselő olvasmány, ami képes hajnalig fenntartani!!

"Abban a pillanatban megtudtam, mit érez az egér, amikor a kígyó szemébe néz. Tudja, itt a vég, de lebénítja a félelem."

" A kabátomat nem láttam, de tudtam, hogy megszaggatta egy krokotta. Először vámpírok, aztán mutáns hiénák. Ha ez így megy tovább, nem marad ruhám."

" - Előlem menekülhetsz, de az igazság elől nem. A vérfarkasok nem tudnak örökké megvédeni, előbb-utóbb el kell hagynod a várost. Mihez kezdesz akkor?"

"Hogyan lehet elmondani a szeretteinknek, hogy a világ nem az, aminek látszik, és létezik egy természetfeletti világ, amelynek nem szabadna léteznie?"

"Már többször is láttam dühösnek, ám ezúttal zabolátlan harag sütött a szeméből. Ismertem Nikolast, az embert, de most a démonharcos állt előttem, és a démon tombolt."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)