2026. május 6., szerda

Sarah Adams: Álmaidban (Ha Rómában jársz 4.)


"Személyes bosszút hirdettem a „tégy meg minden tőled telhetőt, a többivel pedig ne törődj” mondás ellen."

*

Fel szabad-e forgatni, amit alapvetésnek hiszünk? 
Madisonnak muszáj tiszta lapot nyitnia. Éveken át hiába próbált séfként befutni New Yorkban. Nem tervezte, hogy visszatér szülővárosába, a Kentucky-beli Rome-ba, de ölébe hullik egy állás: étterem nyílik, ahová közvetlenül a farmról hozzák az alapanyagokat. Az új hely séfet keres. Túl szép, hogy igaz legyen? Hát, igen. Az ajánlat Madison bátyjának legjobb barátjától, Jamestől érkezett, aki már évek óta szerelmes Madisonba. James tudja, hogy a lány idegesítőnek tartja, de most, hogy Madison újra itt van a városban, fejébe vette, hogy változtat a helyzeten. 
Mindkettejüknek kétségei vannak: vajon érdemes kockáztatni a szerelemért, vagy bizonyos álmokat jobb, ha nem piszkálunk?





"Az igazi barátoknak nem kell ragaszkodniuk szorosan, vagy bármit is erőltetniük ahhoz, hogy a barátságuk szilárd legyen."

Sarah Adams Ha Rómában jársz sorozata az egyik kedvencem, és el sem hiszem, hogy már az utolsó Walker testvér történetét olvashatjuk. Bevallom, nekem Madison karaktere állt eddig a legtávolabb tőlem, ő volt az, aki az eddigi kötetek alatt a legkevésbé keltette fel az érdeklődésemet, és emiatt vártam annyira az Álmaidban megjelenését, amire nagyon megérte várni, mert egy igazán kedvelhető slow burn kisvárosi románcot kaptam.

Imádtam újra Rome-ban lenni, és Madison az a Walker testvér, aki látszólag biztos magában, mert annak mutatkozik, de legbelül ugyanúgy össze van zavarodva, mint bárki más. Nem biztos a képességeiben, a tudásában és abban, hogy jó lehet valamiben. Ezzel nagyon sokan úgy gondolom, hogy együtt tudnak érezni, többek között én is, és emiatt is került olyan közel hozzám Madison karaktere, na meg ki ne szeretne egy olyan női karaktert, aki megment egy széttört páncélú teknőst a Central Parkból, és gondját viseli? Én egyből a szívembe zártam, és már sajnálom, hogy az előző kötetek alatt nem figyeltem annyira oda a karakterére. Maddie nagyon tehetséges, ám a folytonos kudarcai, és a "nem elég jó" érzés miatt nem tud kibontakozni, nem találja a hangját, fél és ebbe a félelembe csöppen bele James, aki Madison sziklájává válik, és alig várjuk, hogy ez a baseball sapis szikla végre megmozduljon, és megmutassa a lánynak, hogy mit is érez iránta. Slow burn, tehát erre várnunk kell, de higgyetek nekem, mert megéri. A férfi karakter esik először szerelembe, a vonzalom kettejük között tagadhatatlan, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, úgy lesz világos Maddie előtt az, ami végig a szeme előtt volt; egy olyan társ, akire lehet számítani, akivel meg lehet nézni egy 7 évados sorozatot, és aki mellett nem kell mindig érdekesnek tűnni ahhoz, hogy meg tudja tartani, és ne rombolja le az önbecsülését a földig.

A Huxley-farm és az Üvegház egy olyan kombináció, amire az Álmaidban c. kötetnek szüksége volt. Imádtam a farm feelinget, azt hogy James megtermeli a betevőt, hogy egy olyan erős férfi kéz, akire lehet számítani, és aki csak akkor enged a testvérének, Tommynak, ha azzal tud Madisonnak segíteni. Önzetlen, tele van szeretettel, de egyben zárkózott is, és csak azok előtt nyílik meg, akik azt megérdemlik, akiket kész a teljes bizalmába fogadni.

James pont ezek miatt a tulajdonságok miatt tökéletes Maddie számára. Szerintem nincs olyan nő, akinek ne imponálna egy olyan férfi, aki képes hegyet-völgyet megmozgatni miatta, és aki látja a legapróbb bizonytalanságokat is, de türelmes és kivárja, hogy a másik fél túlkerekedjen rajtuk. James és Maddie párosa a barátokból szerelmesek trope szerint bontakozik ki, de ennek a történetnek erre volt szüksége. Erre volt szüksége, mert így még jobban megismerhettük őket, a félelmeiket, és azokat az akadályokat, amik eddig meggátolták őket abban, hogy együtt legyenek.

Az elvárások, a belső dilemmák, a pánikroham és az önbecsülés hiánya mind-mind felütik a fejüket a kötetben, emiatt komolyabb hangvételű, de a stílus és a helyszín miatt egy könnyed romantikus regény. Könnyed, mert a karakterek azzá teszik, és ahogy haladunk az olvasással úgy nyílnak meg egyre jobban, és úgy tapasztalják meg a másik fél mellett az életet, amit élhetnének, ha végre lépnének.

Madisont eleinte úgy ismerhetjük, mint egy vad, zabolátlan lányt, aki előtt nincsenek akadályok, aki ambiciózus, és a szakács álmait követve indul el New Yorkba, de ennél nem is lehetnénk messzebb az igazságtól, hiszen a Walker testvérek közül talán ő a legbizonytalanabb, és őt a legnehezebb kiismerni, ő az, aki páncélba bújik, és nem engedi, hogy mások lássák a valódi énjét. Az Álmaidban az ő kiteljesülése kezdve a szarkasztikus humorral, a fokozatos kiteljesedéssel, és az Üvegházzal, ami valami új kezdete lehet. Egy esély, ami nemcsak megmutatja Madison értékeit, hanem arra is rávezeti, hogy talán nem is olyan szörnyű hely a Kentucky állambeli Rome, ahol az egész életét leélte, és ahonnan menekülni akart. James nagyban közrejátszik abban, hogy Maddie újra az a magabiztos Madison legyen, akinek a többiek látják, és a férfinek hála már nem is olyan biztos, hogy Rome szörnyű hely az újrakezdéshez, arra hogy Maddie megtalálja önmagát, és újra élvezettel nézzen a főzés irányába. Összességében én nagyon szerettem, és sajnálom, hogy ez az utolsó regény, amit az írónő a Ha Rómában jársz sorozathoz írt. Ha szereted a slow burn, friends to lovers, best friend's brother típusú kisvárosi románcokat, akkor nem szabad kihagynod Madison és James történetét sem, ami újra Rome-ba kalauzol el minket, egy olyan kisvárosba, ahol te is szívesen élnél!
"Az, hogy valaki ismer, csodás. Főleg, ha a legrosszabb dolgokat is tudja rólad, és mégis téged választ."

" - A szakácsiskola nem volt kudarc - kitartó nő vagy, aki a legnehezebb időkben sem adta fel."

"Aztán ahogy idősebb lettem, rájöttem, hogy a szív mindenképpen gyászolni fog. Csak megtanuljuk eltitkolni a fájdalmat mindenki elől, hogy ne okozzunk nekik kellemetlenséget."

" - Szerintem ezek az érzések teljesen jogosak. És szabad így érezned."

"Légy hangos. Bízz magadban."

"Ő mindenkinek mesélt az életéről, csak nekem nem, én pedig szánalmas figyelmet szenteltem minden egyes szónak, ami elhagyja a száját."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Sarah Adams: Álmaidban (Ha Rómában jársz 4.)

"Személyes bosszút hirdettem a „tégy meg minden tőled telhetőt, a többivel pedig ne törődj” mondás ellen." * Fel szabad-e forgat...