Kate Golden: Rózsa diadala ( A szent kövek 3.)

"Nem megyek be oda - mondtam, és belemélyesztettem a sarkam egy halvány fűfoltba."

*

A felejthetetlen, lélegzetelállító finálé, amire minden rajongó vár! Meg kell menteniük a világot – de vajon egymást is megmenthetik? Kane Ravenwood, az Ónix Királyság uralkodója bármit megtenne Arwen Valondale-ért, de mi van, ha a lány már túl messzire sodródott? Kane soha nem hitte volna, hogy ennyire összetörhet, de most mégis meg kell találnia a módját, hogy beteljesítse a jóslatot, és véget vessen apja, a fae király, Lazarus uralmának. Amit eddig átélt, arra egyetlen ember sem lehet felkészülve, de ha Evendell megmentéséhez az ő élete az ár, nem habozik feláldozni magát. 

Ám Kane nem sejti, hogy nincs egyedül a bosszúvágyával. Arwen többé nem az az ember, aki egykor félt harcolni: már nincs olyan áldozat, amit ne lenne hajlandó meghozni, nincs olyan ellenség, akitől meghátrálna. Semmi sem állhat az útjába, hiszen tudja, ha elbukik, mindkét birodalom elpusztul. 

Régi barátaik és új szövetségeik oldalán Kane és Arwen a végső összecsapás felé haladnak, ahol sorsuk végérvényesen eldől.

"De nem a dicsőségért harcoltunk, hanem azért, hogy béke legyen."

Ha van sorozat, amit nagyon szeretek, viszont nem akartam, hogy vége legyen, akkor az Kate Golden A szent kövek sorozata! Nem hiszem el, hogy már az utolsó rész is megjelent, és vége a történetnek. Az Ónix hajnala letarolt, a Peridot ígérete a földhöz döngölt, a Rózsa diadala pedig megerősített abban, hogy az írónő egy nagyon tehetséges írónő, a sorozat harmadik része pedig megadta azt a lezárást, amire oly sokan vágytunk. Arwen és Kane a szívem egy darabját birtokolja, és nem hiszem, hogy egyhamar elengednének, még úgy sem, hogy lezárult a történetük, és kénytelen voltam visszatérni a valóságba!

A Rózsa diadala ott folytatódik, ahol a Peridot ígérete abbamaradt. Egyből felveszi az események fonalát, és folytatja azt, másfelől megnyugtat minket, hogy hiába volt baromi függővéges a második rész, azért nem kell mindent elhinni neki, és megnyugodhatunk, már ami Arwent illeti. Kane eleinte sokat szenved, marcangolja önmagát, ami nekem sem volt nagy segítség, mert iszonyatosan megkedveltem a karakterét, és fájt a szívem amiatt, hogy neki fáj, és ostorozza magát a tettei miatt, képes lenne feladni mindent. Az írónő erre nagyon szépen ráerősít, és az a helyzet, hogy ha kínozza a karaktereit, ha nem, engem tuti, hogy levesz a lábamról, és készen állok a kalandra, a véres harcokra, a veszteségekre és mindarra, amit a Rózsa diadala ad. Egy igencsak erős befejezés, ami minden kérdésre választ ad, minden bonyodalmat megold, és igaz, hogy tele van veszteséggel, mégsem tudod azt mondani, hogy nem lenne méltó az előző két kötethez. Ezzel a harmadik résszel kerek egész a történet, és a Rózsa diadala koronázza meg A szent kövek trilógia élményt. Izgalmas, kalandos, érzelmekben gazdag, magas a tétje, királyságok sorsa áll a középpontban, egy prófécia, ami ha beteljesedik képes mindent fenekestül felforgatni, és megváltoztatni a világ rendjét. Az Ónix hajnala után nekem ez a rész a minden, mert imádtam és hozta azt a hangulatot, amit már az első részben is kaptam.

A történet középpontja, illetve mozgatórugója a jóslat beteljesedése, ami szerint Kane, Onyx királya legyőzi az apját, és békét hoz. Ez a jóslat egyfelől teljesül, de mint minden jóslatnak ennek is többféle megközelítése van, és erre az írónő előszeretettel figyelmeztet is. Hiába tudjuk, hogy minek kell lennie, mégis végig sakkban vagyunk tartva, és nem tudhatjuk, hogy a jóslat úgy fog e beteljesedni, ahogy azt gondoljuk, vagy jön egy csavar, és megadja a hőn vágyott boldog befejezést.

Arwen sorsa a Peridot ígéretében megpecsételődött, és az első taktusokban ennek a kibontakozását láthatjuk. Nemcsak Solarist ismerjük meg jobban, a látszólagos fényűzést és a mágikus képességek manipulálását, hanem azt a toxikus és mindent leromboló környezetet is, amit Lazarus teremtett. Arwen szemszögén keresztül élhetjük át a fogságban töltött időszakot, a hatalmi játszmák veszélyességét és a kitörést, ami a későbbiekben meghatározza a kötet hangulatát.

Végig veszélyes a Rózsa diadala, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki lesz a következő személy, aki elárul, illetve ki lesz az, aki képes lesz a jelenlétével megváltoztatni a jóslatot, és ki lesz az, aki hozzájárul a sikerhez, vagy a bukáshoz attól függően, hogy épp hol tartunk a cselekményben, mert az biztos, hogy Kate Golden nem adja könnyen a boldog befejezést, és képes az utolsó fejezetekben is megizzasztani, és a feje tetejére állítani a cselekményt.

Arwen és Kane viszik a hátukon a cselekményt, ugyanakkor a mellékkarakterek is nagyon fontosak. Gondolok itt elsősorban Mari és Griffin karakterére, és nem titok, hogy nagyon örülnék egy spin-off kötetnek, vagy valami hasonlónak velük kapcsolatban. Mindenki annyira jól kidolgozott, annyira a helyükön vannak, ha kell sebezhetőek, de ha arra van szükség erősek, és mindent megtesznek a másikért. Ebben is rejlik a trilógia sikere, és az, hogy nem vagyok képes elengedni őket, sem a világot, sem pedig Kane-t és Arwent.

Imádtam a Rózsa diadalában azt, hogy végig izgalmas, a sötétben tart minket, és sorra derülnek ki az újabb és újabb titkok. Az írónő egyáltalán nem könnyítette meg a dolgunkat, de ez nem is baj, hiszen emiatt is lett ez a harmadik a kedvenc részem. A cselekmény végig logikus, nincsenek kilengő részei, az események fokozatosan épülnek, és csak a nagy fináléban mutatják meg magukat. Lépcsőzetesen épül, mégis azt érzem, hogy ha hozzátoldott volna Kate Golden még 100 oldalt, akkor sem lennék haragos, mert imádtam elmerülni ebben a világban, és a gyors lezárás sem zavart. Tetszett benne, hogy olyan érzést váltott ki, mint a jól megérdemelt jutalom, és végre a sok szenvedés és titkokkal teli cselekmény beérte gyümölcsét, és bebizonyította, hogy érdemes volt bizalmat szavazni neki. Egy nagyon egyedi világot kapunk, a végső összecsapás valóban a történet végén történik, nincsen elsietve, és a végéig kiélezett helyzetnek lehetünk részesei, végig ott lebeg a fejünk felett Damoklész kardja, és nem lehetünk biztos benne, hogy mikor fog lesújtani, mert abban biztosak lehetünk, hogy le fog sújtani, és onnantól már semmi sem lesz a régi. Ha egy olyan romantasy sorozatot olvasnál, ami függőséget okoz, akkor ne hagyd ki Kate Golden A szent kövek trilógiáját!

"A férjemre pillantottam, és a szívem hatalmasat dobbant az emléktől. A bőre megperzselődött, az arca feldagadt, a bőrpáncélja több helyen is felszakadt, az ujjai pedig elkékültek a hidegtől, mégsem láttam még soha ilyen szépnek."

"Nem éltünk, hanem csak túléltünk."

" - Szeretlek, és szeretni foglak, bárhol is legyek, és bármi is legyek. Örökkön-örökké szeretni foglak."

"Arra gondoltam, hogy talán egész életemben Kane felé lépdeltem."

"Szerencsés fickónak éreztem magam. Egy olyan nőbe szerettem bele, aki kitágította a tudatomat, és megmutatta, hogy a gyengédség erő is lehet. Tőle tanultam meg, hogyha átadjuk magunkat valakinek, akkor sebezhetővé válunk, de a sebezhetőségből hatalmas erőt lehet meríteni. Egy olyan nőbe szerettem bele, aki a barátom volt. Ő volt a fény a sötétségben, az a madár, amelyik haza vezet."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)