Sophie Lark: There Is No Devil - Nincs ördög (Bűnösök 2.)

"Az alattunk lévő sziklának csapódó hullámok hangja ébreszt fel."

*

Ha ​ő nem ölhette meg, még nem azt jelenti, hogy az ellensége sem fogja. 

Cole és Mara kapcsolata odáig jutott, hogy már mindkettőjüket felemészti. A szobrász és gyilkos Cole olyan érzelmi mélységben sodródik, amiben még sosem volt része, míg Mara, aki nem fél Cole sötét énjétől, kivirul és sikeres művésszé válik, lerázza magáról ifjúkori traumáját, hogy végre a sikert hajszolhassa. 

Életükben először mindketten talán tényleg…boldogok. 

De a múlt árnyéka messzire elér… 

Alastor Shaw az Öböl Fenevadja, egy őrült gyilkos, aki valamikor még abban reménykedett, hogy megosztja Cole-lal a vadászterületét. Sosem üldözték ugyanazt a zsákmányt…addig az éjszakáig, amikor mindketten megpillantották Mara Eldritchet. És most, amikor Shaw rádöbben, hogy a hidegszívű Cole beleszeretett a lányba, akit egykor mindketten célba vettek, úgy dönt, hogy tönkreteszi Cole-t, és ehhez Mara lesz az eszköze és a játékszere. 

Cole mindent elkövet, hogy megvédje Marát, többek között olyan erőssé teszi, hogy a lány is meg tudja védeni önmagát. És hamarosan rájön, hogy egyre mélyebbre csalogatja a lányt az erőszakba, aminek elkövetésére Mara sosem hitte magát képesnek. Shaw nem hagy fel a vadászattal. És Cole szerelmes lángolása sem hagy alább. Amikor eljön Mara számára az idő, hogy cselekedjen, vajon készen áll-e arra, amit meg kell tennie?

"Nem akarok egy lenni a sok elcseszett, apakomplexusos nő közül.

De az a helyzet, hogy isteni, ha van egy apucim."

A There Is No Devil - Nincs ördög a Bűnösök duológia befejező része, amely sokkal sötétebb és véresebb, mint az első rész. Azt érzem olvasás után, hogy az írónő nagyon lemerült a sötétség bugyraiba, és nem engedett minket lélegzethez jutni, viszont én nagyon szerettem ezt a sötétebb oldalát Sophie Larknak. A Nincs ördög egy nem mindennapi dark romance, és nem is igazán azért dark, mert birtokló a férfi karakter, hanem azért, mert olyan témákhoz nyúl. A kötet mélyebb betekintést ad a karakterek fejlődésébe, és a történet sötétebb aspektusaiba is. Sophie Lark rajongóknak igazi csemege ez a regény, akárcsak a duológia első része.

Annyira kaotikus volt, meghökkentő egyes részeknél ez a kötet, mégis meglehetősen szórakoztató, és a halál végig ott kísértett a sorok között. Nem hagyta, hogy egy percre is megfeledkezz a jelenlétéről, és arról, hogy ebben a részben már csak egy ember maradhat életben Mara és Shaw közül. Csak az egyikük fogja túlélni a találkozást, és csak egy valaki lesz, aki végül diadalmaskodik, és levadássza a prédáját. Az emiatt kialakult feszültség és nyomás végig érződik a köteten, és végig ott kukucskált Damoklész karja a háttérben, és várta, hogy mikor lesz szükség rá. Azt érzem, hogy hiába nagyon rövid a kötet, mégis annyi ereje van, és annyi minden történik benne. Talán ez az a dark romance, ami vízválasztó lehet, és ami megmutatja, hogy ez a műfaj valóban neked való e. Nem egy felemelő olvasmány, hiszen a halál végig a nyomában jár, de közben meg olyan jól ki is egészíti a művészettel és az alkotás szabadságával. Emiatt kicsit elvont, mégis érthető, és tele van félelemmel. a sötét múlt megismerésével, és egy nagyszabású tervvel, ami örökre képes lenne megváltoztatni Marát. Nekem már az első rész, a There Are No Saints is tetszett, viszont a There Is No Devil az igazi fénypontja a duológiának.

Nagy hangsúlyt fektet az írónő Marára ebben a részben, a múltjára, arra hogy megmutassa nekünk, hogy honnan indult, és milyen utat járt be addig, amíg levette Cole-t a leleményességével és talpraesettségével a lábáról. Feszült, nyomasztó és sötét a hangulata, de a kötetben szereplő zenék és illusztrációk hol ellensúlyozzák ezt, hol pedig ráerősítenek. Nagyon örülök, hogy ebben a részben már mi magyar olvasók is részesülhettünk abban az örömben, hogy benne vannak az illusztrációk!!

Sophie Lark stílusa ezúttal is gördülékeny, friss, és a legváratlanabb pillanatokban hozza be a sötétséget a történetbe. Végig érződik a kiélezett helyzet, és annyira összetettek és mélyek a karakterei, hogy élvezet volt elveszni ebben a mocskos világban. Tetszett benne, hogy habár Marán van a fő hangsúly, azért Cole kezét sem engedte el teljesen és megmutatta, hogy ő is képes változni, képes arra, hogy ne mániákusan, hanem saját magához mérten reagáljon az események láncolatára.

A There Is No Devil egy őrült kötet, ami nem való mindenkinek. Nemcsak Mara, hanem Cole is kilép az otthonos közegből, Mara megtapasztalja, hogy milyen az, ha törődnek vele, Cole pedig rájön, hogy az üresség érzése nem más, mint gyötredelem, és az emberi elmeállapot valósága. Ketten jól kiegészítik egymást, és megmutatják, hogy milyen, ha együtt erősek, nem pedig külön-külön. 

Olyan befejezést kaptam, amit Mara és Cole megérdemelt. Édes volt a beteljesülés, és a bűnös élvezet, amit az utolsó néhány fejezet adott. Nagyon szerettem az első részt, emiatt kicsit féltem ettől a másodiktól, de az a helyzet, hogy nem kellett volna, mert erős volt, vehemens, tele veszéllyel és tökéletesen illett Mara és Cole helyzetéhez. Imádtam elmerülni a mocskos múltban, és látni, ahogy a kapcsolatuk alakult. Vannak benne spicy részek, fülledt atmoszféra és megannyi pikáns jelenet.

Nagyon sok választ kapunk ebben a részben, és már nagyjából a kötet felénél rendeződik Mara és Cole harca. Onnantól a préda és a vadász szála veszi fel a fonalat, és tart minket rettegésben. A művészvilág és a gyilkosságok jól kiegészítik a feszült hangulatot, és nem egy helyen adnak kellő lezárást. A történet vége nagyon sorsszerű, ugyanakkor még ott sem engedi az írónő, hogy előre igyunk a medve bőrére, és megmutatja, hogy tud még meglepetéseket okozni. Személy szerint nekem nagy kedvencem lett ez a duológia, és alig várom, hogy még olvashassak az írónőtől. Mara a szemünk előtt virágzott ki, nyílt meg és vált azzá a Marává, akinek mindig is lennie kellett volna. A múltjába betekintő fejezetek mélyen érintettek, de nem bánom, hogy Sophie Lark ennyire mélyre ásott, és ennyi fájdalmat okozott. Tele van erővel, veszélyes helyzetekkel, egy mindent megváltoztató tervvel és két mesterelmével, akik egymással versenyezve törnek előre a csúcsra. Összességében nekem nagyon tetszett a művészet és a gyilkosság párhuzama és az, hogy nem húzta el az írónő a történetet, hanem tömören, mégis mélyen tárta elénk a mondanivalóját. Ha egy olyan dark romance sorozatot keresel, ami gyorsan olvasható és tele van mély és sötét gondolatokkal, akkor Sophie Lark Bűnösök duológiája neked való!

" - Miért kell neked mindenhez zene? - kérdezi. 

- Mert a zenétől minden jobb lesz – lépek be a vízsugár alá."

"Ha az ördög kuncog, valaki, valahol óriási hibát követ el éppen."

"Talán még arra is szükség van, hogy valaki higgyen bennünk ahhoz, hogy hihessünk saját magunkban."

"És ott állok a szakadék egyik szélén. Marának mellém kell állnia. Csak így lehetünk valóban egy pár."

" - Semmi baj, Mara. Mindig jobb, ha kimondjuk az igazságot. A világnak hazudhatsz, de magadnak soha."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)