Sarina Bowen & Elle Kennedy: Stay - Marad! (PNC 2.)

 

"Mozgalmas a nap az Apport Kft. székhelyén, de két óra körül végre sikerül kiszaladnom egy eszpresszóra."

*

Beleszerethetsz ​valakibe, akivel még csak nem is találkoztál soha? Hailey Taylor Emery sejti, hogy a kedvenc ügyfele az Apportnál – ahol névtelenek maradhatnak a felhasználók – nem más, mint a jéghokisztár Matt Eriksson. 

Noha tiltja a szabályzat, hogy megnézze az ügyfélprofilját, Hailey 95%-ig biztos benne, hogy mindennap azzal a pasival chatel, akire világéletében rá volt kattanva. És közben minden kérését teljesíti. A nemrégiben történt szakítása után Hailey tökéletesen megelégszik egy kis ártalmatlan netes flörtöléssel… amíg találkoznia nem kell az ügyfelével. Szemtől szemben. Teljes pánik! 

Matt Erikssonnak nem újdonság a szívfájdalom. Még mindig nincs túl azon, hogy tönkrement a házassága, ráadásul rossz az egyetlen srácnak lenni a csapatban, aki tudja az igazat, hogy a jéghoki és a hosszú távú kapcsolat együtt nem működik. Alig látja a gyerekeit, az exe pedig megőrjíti. Az egyetlen ember az életében, aki mintha megértené, nem hajlandó felfedni előtte a szép arcát. 

De nincs semmi, amit két negyedik sorba szóló hokimeccsjegy ne tudna orvosolni. Hailey nem tud ellenállni az ajánlatnak. Matt nem tud ellenállni Hailey-nek. Jó hír, hogy nem is kell neki. Csókkamerát beizzítani! Figyelem: eszelős hokirajongókat, félreértett hímtagfotókat, operanéző hokijátékosokat és petefészek-robbanást tartalmaz! Hagyd, hogy magával ragadjon!

"Az előttem álló pasi bármikor kenterbe veri Ryan Goslingot a végtelen mély szürke szemével és az elegáns skandináv vonásaival. A borostás álla kicsit mintha megfeszülne ma, de rejtélyes oknál fogva ettől csak még vonzóbb."

Ha Elle Kennedy és Sarina Bowen közösen írnak könyvet azt nekem el kell olvasni. Egyszerűen imádom, amit csinálnak. Annyira, de annyira jók együtt!! A Stay - Marad! egy olyan könyv, ami a legborúsabb napokat is képes felvidítani, és tökéletesen hozza azt a színvonalat, amit elvárok ettől a két nőtől. Egy olyan hokis románcot kaptam, amiben egy szingli apuka és az ő virtuális asszisztense vannak a középpontban, és még a szextől fűtött jelenetek ellenére is baromi édes volt. 

Nagyon azt érzem, hogy nekem időnként kell egy ilyen hokis könyv, mert hiányzott Wesmie-ék világa, és oké, hogy nem kapunk belőlük sokat, de ott vannak a csapattársak, akikért legalább úgy rajongunk, mint a már említett párosért. Az Us-ban már úgy ahogy szembejött velünk Matt Ericsson és az ő válása, így akkora nagy meglepetést nem okozott. hogy kicsoda is ő. Úgy érzem, hogy a válási huzavona után nagyon is megérdemelte a boldogságot, és azt, hogy ne csak a két cuki kislánya legyen az életében, hanem egy olyan nő is, aki fenekestül felforgatja a világát, és elhozza neki a hőn áhított boldogságot, és szerelmet, amit már Karával meg kellett volna tapasztalnia, de egyáltalán nem bánom, hogy Kara helyett Hailey van, sőt... Maga a kötet hangulata nagyon szórakoztató, egyes helyeken vicces, de ami engem a leginkább lenyűgözött az a természetesség, ami árad a kötetből. Adott egy 30-on túli hoki sztár, akinek már van két gyereke, aki elvált, a hivatása miatt nem tud olyan hétköznapi dolgokra fókuszálni, mint a bevásárlás, vagy a lakása berendezése, és így kerül a képbe Hailey, aki szintén elvált, és akinek szintén az életébe maradt az exe. Ez hol kínos jeleneteket szült, hol pedig fogtam a fejem, vagy épp nevettem.

A Stay - Marad! egyik legnagyobb előnye, hogy az alapoktól indul, és a hoki mellett az ismerkedésre és az érzelmekre is hangsúlyt helyez. Matt szó szerint becserkészi Haileyt, ezt hol édesen, hol pedig cikisen teszi, de közben meg végig ott a mosoly az arcodon, és nagyon jó érzés a szerelmük részévé válni. Baromi aranyosak együtt, és felettébb élveztem a kapcsolatuk lassú kialakulását. Na meg ott van Rufus is, akit te is legszívesebben elvinnél sétálni.

A kötet, akárcsak a PNC sorozat tele van édes pillanatokkal, nagyszerű főszereplőkkel és egy egyszerű, de annál inkább nagyszerű cselekménnyel. Csak remélni tudom, hogy nemcsak ez a két kötet lesz a sorozatban, mert akármilyen cuki is az eddigi két párunk (Blake & Jess, Matt & Hailey) nekem sokkal többre van szükségem! Elle és Sarina ebben a regényben olyan zsánerekhez is nyúl, amikhez eddig nem. Gondolok itt a szingli apukára vagy a főnök x virtuális asszisztens kapcsolatra, ami megfűszerezte az oldalakat, és felfrissítette a cselekményt.

Alap esetben nem szeretem a szingli apuka trope-t, de Mattnek nagyon jól állt, hogy már van két kislánya, és azok a jelenetek, amikben benne vannak a lányok igazi ékkövek. Imádtam, ahogy viselkedett velük, ahogy hagyta, hogy Hailey jobban megismerje őket, és még ha bizonytalan is volt az elején, a csetlés-botlások ellenére is határozottan, a maga lassú tempójában nyilatkoztatta ki, hogy mit is szeretne. Vannak persze komolyabb témák is a kötetben, amik hol bukkanóként fordulnak elő, hol pedig megugrandó akadályokként.

Külön öröm számomra, hogy a karakterek nem a 20-as éveik elejét tapossák, hanem már komolyabbak, van egy válás a hátuk mögött, és emiatt másképp állnak hozzá a dolgokhoz. Sokkal átgondoltabb, mint az eddigi könyvek a két írónő tollából, de pont ez a szép benne, hogy megmutatta, hogy egy válás után is rád találhat a szerelem, ha engeded, hogy belépjen az életedbe, és jobbá tegye azt.

A szingli apuka nagyon jó alapot ad a cselekménynek, és a kicsit különc Hailey is, akinek orrkarikája és tetoválásai vannak. Ami magát a humort, illetve a hokis srácok beszólogatásait, megnyilvánulásait illeti eszméletlenül viccesek voltak. Nagyon jól szórakoztam, főleg a szexting alatt, na meg a pikánsabb részek sem voltak semmik. Pont annyi 🌶️🌶️ van benne, mint amire szüksége van a Stay-nek! Nagyon imádtam ezt a kis csapatot, és túl hamar lett vége!!

A történet romantikus oldala pont annyira van jelen, mint a hoki vagy éppen az erotikus oldal. Nem vagyok nagy sport rajongó, de egy jó hoki románccal mindig le lehet venni a lábamról, és a Marad! ilyen. Az említett három tényezőből megfelelő mennyiséget kapunk, jó az összhang és szépen egymásra csiszolódtak ezek ahhoz, hogy egy igazán szerethető, de azért kicsit másabb, kicsit komolyabb hokis románcot kapjunk. Blake is levett a lábamról a Good Boyban, de Matt is a Stay-ben! Nehéz lenne választani közülük, de szerencsére nem kell. Összességében nagyon szerettem ezt a részt, tele van érzelmekkel, a cselekménye gyors, nagyon könnyen lehet vele haladni és a karakterek is szerethetőek. Hozta azt az Elle Kennedy & Sarina Bowen szintet, amit szeretek, és nagyon örülök, hogy olvashattam Matt és Hailey történetét. Ha szórakoztató romantikus történetre vágysz úgy hiszem a Stay- Marad! nem fog csalódást okozni. Előny, ha te is imádod a hokis románcokat, és odáig vagy Elle Kennedy hokis könyveiért. Végezetül pedig szeretnék átadni egy üzenetet a két írónőnek: kérlek ne legyen vége ennek a világnak, és nagyon várjuk O'Connor könyvét, mert igen, megérdemli, hogy legyen saját regénye, amit fel tudunk rakni a polcra olvasás után Blake és Matt mellé.

" - Tényleg jó a seggem - helyeselek. - Mondd meg Jessnek, hogy szívesen megmutatom neki, ha odaértem. 

- Persze, megmondom neki - vágja rá derűsen Blake. - Miután levágtam a golyóidat, és megetettem őket egy birkával."

"Matt Erikssont szeretni a világ legkönnyebb dolgának hangzik, ám tényleg sejtelmem sincs, hogy megkapom-e rá az esélyt."

"Ez a pasi tönkretesz engem."

"Felpillantva látom, hogy lecsukódott a szeme, és résnyire nyíltak az ajkai az élvezettől. Ez az, bakker! Nincs szexibb egy gyönyörtől öntudatlanná vált nőnél."

" - Aztán nagyjából elveszítettem a fejemet. Úgy letámadtam, mint Rufus a cupákot."

" - Jesszusom, terasza is van! - áll el Jenny lélegzete. - És az a konyha! Hűha! Felrakhatna téged óra a pultra, hogy megcsináljon."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Raven Kennedy: Gleam - Csillogás (Az aranyozott fogoly 3.)

"Itt nem dalol az ég."

*

Midasz király tett azzá a nővé, aki ma vagyok. Hírhedtté. Elérhetetlenné. Az övé. 

A bezártság azt a téveszmét kelti bennünk, hogy távol tudjuk tartani a rosszat…, amíg rá nem jövünk, hogy a rossz tart bent minket. 

Most egy különös királyságban élek, hazugok között, nincsenek szövetségeseim, mégsem ülök a babérjaimon, és hagyom, hogy elfonnyadjak. Nem! Van valami, ami virágba szökkent az elnyomásom ellenére is. Valami baljós. Valami dühös. 

De arra egyáltalán nem számítottam, hogy éppen hozzá fordulok. Ravinger királyhoz. 

Vészjósló, nagyhatalmú és túlságosan vonzó. A saját káromon tanultam meg, milyen, ha megbízom egy engem befolyásolni akaró királyban, akkor hát miért dobban meg a szívem, valahányszor Ravinger király a közelemben van? Óvatosnak kell lennem, különben a szabadságomnál jóval többet veszíthetek. 

A lelkemben harcot vív a megbánás és a bosszú, és gyorsan tervet kell kovácsolnom, mielőtt belegabalyodok a királyok és királynők ármánykodásába. 

Mert engem többé nem zárnak rácsok mögé. Ezúttal nem. Most én fogok csapdát állítani. 

Csak azt remélem, hogy a szívem sértetlenül kerül ki ebből a harcból. 

A felnőtteknek szóló fantasy sorozat harmadik kötete folytatódik ebben a nagyívű, Midasz király mítosza ihlette történetben, amiben tündérek, balvégzetű szerelem és leküzdhetetlen mohóság keveredik.

"Ő a fénysugár az éjszakámban, amely életre kelti a lelkem romlott mélységeit. 

Ő minden, amit nem érdemlek meg. 

De akkor is meg fogom tartani."

Amikor nagyon slow burn a világ, a kapcsolatok kialakulása, akkor várod, hogy melyik kötet lesz az, amelyikben felpörögnek az események, ami megmutatja, hogy miért is olyan népszerű a sorozat, és Az aranyozott fogoly esetében ez a Gleam - Csillogás. Pont egy ilyen pörgős részre volt szükségem. Eddig is szerettem a sorozatot, de most érzem azt igazán, hogy megérkeztünk, és innentől már csak úgy száguldani fogunk. Imádtam!!

Faltam minden egyes sorát, és alig vártam, hogy Auren végre teljesen kitörjön a ketrecéből, és úgy igazán megmutassa Midasznak azt, hogy nem lehet tovább játszadozni vele, és egy idő után eljön a bosszú ideje is. A Gleam Auren lassú őrlődésének, majd perzselő bosszújának a kötete, ami elsöprő erővel ragad magával. Azt adta a Gleam amire már a Gild óta vágytam. Annyira jó volt, részletgazdag, és annyira megérte az első két rész lassú felépítése! Kellett ennek a világnak az az aprólékosság, amit kapott, és kellett az, hogy minden egyes részletet lássunk, hogy a helyére kerüljenek a dolgok, és egy kicsit jobban belelássunk Auren megpróbáltatásainak a kezdetébe. A történet maga egy csoda! A 10 évvel ezelőtti események brutálisak, kegyetlenek, de szükségszerűek ahhoz, hogy megismerhessük Auren történetét, múltját, és azt az ördögi csapdát, amire a Gleam végén sor kerül. Leesett az állam, és őszintén nem számítottam ekkora plot twistre. Valahogy sejtettem, hogy jó lesz ez a harmadik rész, viszont arra nem számítottam, hogy ennyire. Brutális, kegyetlen, tele van erőszakkal, manipulálással, titkokkal, uralommal, kihasználással és elsöprő érzelmek tömkelegével. Ledöntött a lábamról, és nem tudom, hogy fogom kibírni a folytatásig. Teljesen a bűvkörébe vont, és azt érzem, hogy ha nem kezdhetem el már most a negyedik részt, akkor üres az életem, és nem tudom, hogy mégis mit kezdjek magammal.

Még a kötet elején nem tudtam, hogy ekkora hatást fog gyakorolni rám a Gleam, ugyanakkor éreztem, hogy fontos rész lesz több szempontból is. Egyfelől Auren bosszúja ez a kötet. A sok szenvedés és gyötrelem után megérdemli, hogy bosszút álljon, és úgy alakítsa a sorsát, ahogy ő akarja, nem pedig úgy, ahogy azt Midasz elképzelte. Ha eddig nem utáltam volna Midaszt most tuti meggyűlölöm. Szerintem karakternek a halálát még sose kívántam ennyire.

Egyszerűen nem tudtam letenni, nem is akartam, és fájt, amikor nem olvashattam. Igazi függő lettem, aki alig várta az újabb adagot. Most éreztem azt, hogy igen, megérkezett a Gleam, és letarolt mindent. Megmutatta az igazi erejét, azt, hogy mi is rejlik benne, azt, hogy eddig mit titkolt el előlünk, és mi az, amit eddig az első két részben megvont tőlünk. Brutálisan jó, izgalmas és káprázatos.

Imádtam a világot, azt hogy, ahogy haladunk előre egyre többet tudunk meg, és egyre többet akarunk belőle. Ez a kötet 100%-ig Aurené. Midasz mellette csak egy folt, amit el kell pusztítani. Egy betegség, aminek véget kell vetni, és egy olyan kór, aminek fel sem kellett volna ütnie a fejét. El nem tudom mondani, hogy mennyire gyűlöltem, és mennyire sajnáltam Aurent, azt amit át kellett élnie, és azt, ahogy Midasz végig bánt vele.

Erre enyhülést csak Slade fejezetei tudtak hozni. Titokzatos, pusztító erejű férfi karakter, aki akkor ragad meg, amikor nem számítanál rá. A fanartok miatt tudtam, hogy ő, és nem Midasz lesz a love interest, de az az út, amíg eljutunk addig, hogy megjelenik Slade az első részben, és végre megkapja a szereplés lehetőségét baromi hosszú. Hosszú és tele van várakozással, de megérte, mert Slade teljesített, és ennél jobban nem is lehetnék odáig érte.

A lelki egészségem ezt nem bírja. Ez a sorozat teljesen tönkretesz! Ha csak arra gondolok, hogy mi minden történt a Csillogásban, forr a vérem a dühtől, és legszívesebben ámokfutásba kezdenék Auren miatt. Már most azt érzem, hogy ez a sorozat eddigi legjobb része, és még hátra van három. Fogalmam sincs mi lesz még itt, de azt tudom, hogy végig Auren mellett leszek, és támogatni fogom, ha arra van szüksége.

S már Auren. Muszáj vagyok arról is írni, hogy mekkora utat tett meg, hogy mennyi mindenen ment keresztül, és mennyi mindent eltűrt. Azt érzem, hogy végre megérkezett oda, ahol lennie kell (Slade mellett biztonságban), és végre előtört az igazi énje, ami nem tolerálja az elnyomást, a parancsokat és a folytonos bántást, és érzelmi zsarolást, amiken át kellett esnie Midasz uralma és őrült elméje miatt. Hatalmas utat tett meg, de végre az az Auren lett, akinek mindig is lennie kellett. Sokkal több van benne, mint egy aranyozott kancában, és sokkal több, mint egy báb.

A tehetetlen, könnyen manipulálható és bántalmazott lányból érett bosszúálló nővé. A kötet vége erősen female rage, és imádtam ezért. Annyira kellett az a sorozatnak, és a Csillogásnak is, hogy végre megtalálja önmagát, hogy felnyíljon a szeme, és annak lássa maga körül az embereket, amik. Auren már nem egy sérült héj, amit támogatni kell, ó nem, ő maga a pusztulást hozó átok, amit nem lehet megállítani. Erős, tele van sérelmekkel és bosszúval. Badass hősnő, aki a Gleam sztárja. A slow burn szerelem csak úgy lángolt ebben a részben, és minden porcikámat odaadtam volna, ha még egy kicsivel több Slade-et/Ripet kaphatok. Imádtam a közös részeket, azt amikor Slade felbukkant, és úgy kellett a lelkemnek az ő szemszöge, mint szomjazónak egy pohár víz. Kellett nekem ez a sötét, szexi és félelmetes pasi!! Az aranyozott fogoly végre beért, a szerelem csak úgy lángol, és alig várom, hogy még többet tudjak meg a Glow-ban, ami a sorozat következő része. Ha szeretnél egy olyan romantasyt olvasni, amiben az arany diadalmaskodik, enemies to lovers, és nagyon aprólékos, akkor Az aranyozott fogoly lesz a te sorozatod. Az meg már csak plusz, hogy megismerheted Slade-et.

"Nyilván sérült a büszkeségem, de a szívem még annál is jobban. Mert Gyilokot többnek éreztem. Majdnem. Ő volt az én majdnem többem."

" - Bár nekem úgy tűnik, hogy próbálkozni és elbukni még mindig jobb, mint feladni. - A tekintete az enyémet kutatja, mint egy néma lecke. - Taszítsd el a gyengeséget, és megnő az erőd! Nem lehetsz erős anélkül, hogy előbb le ne győznéd a gyengeséget."

" - Azóta akarlak,amióta először megpillantottalak, Aranypinty. Csak arra vártam,hogy utolérj."

"A szerelem számtalan módon ébredhet fel. Gyorsan. Lassan. Apránként vagy azonnal. Tele lehet testi vággyal, lehet távoli, lehet hirtelen ráeszmélés, amit korábban észre sem vettél. Lehet mély. Mindent elborító. A szerelem egy suttogás, amit nem hallottunk meg, vagy dobok dübörgése a füledben, ami elnyom mindent."

" - Ne aggódj miattam! - felel. - Azt akarom, hogy magaddal törődj. Azt akarom, hogy biztonságban legyél akkor is, ha én nem állok őrt."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Shannon Mayer: Taken by Fate - Elragadva (Alfa 1.)

 "Tizenöt év telt el azóta, hogy a bennünket elválasztó fátyol lehullott"

*

Lehull ​a Fátyol 

Kiszakítottak a gyűjtők karámaiból, eladtak a vámpíroknak, majd az óceánon át az Alfa Birodalomba küldtek – nos, nem épp így terveztem eltölteni a hetemet. 

Na jó, igazság szerint az első felét beterveztem. De arra számítottam, hogy a vérfarkasoknak adnak el, hogy meg tudjam menteni a barátomat, Jordant a halálnál is rosszabb sorstól. Ehelyett a vérszívóknál kötöttem ki. És hogy milyen itt? Eddig nem túl fényes. Fűzőbe tuszkoltak, és úgy átalakítottak, mintha a Bridgerton egyik szereplője lennék, mindezt azért, hogy részt vegyek a szüreti játékon. Kicsit olyan, mint A nagy Ő, csak a 19. században játszódik, ahol a férfiak mind vámpírok – megbololndítva egy kis Nyerd meg az életed hangulattal. 

A célom – amellett, hogy a testemben lévő lyukak számát a jelenlegi normán belül tartom – több, mint a túlélés. El akarok menekülni erről a lehetetlen helyről, hogy megtaláljam a vérfarkasok területére vezető utat és hazavigyem Jordant. Ehhez nem árt képben lenni a politikai intrikákkal. 

Sok fegyverem nincs egy szuperéles hajtű, a megkérdőjelezhető bájom és az irracionális mennyiségű optimizmusom mellett, de teljes gőzzel készülnek a tervek, hogy kijutassam innen magamat és a barátomat. 

Jobban mondva ez így volt egészen addig, míg a vámpírhadsereg tábornoka és gyönyörű szeme lángra nem lobbantott, mert azóta azon gondolkodom, hogy talán mégsem akarok én annyira elszökni. Talán nem is lenne olyan rossz, ha szereznék pár pluszlyukat…

"Száz nőt zártak karámba. Száz nő sorsa talány ma."

Első könyvem az írónőtől, viszont nem az utolsó, főleg nem az utolsó fejezet után, mivel tudnom kell, hogy mi történik Willel. Vámpírokról bármikor szívesen olvasok, így amikor szembejött velem, hogy bizony érkezik magyarul Shannon Mayer kötete, tudtam hogy nekem ezt bizony olvasni kell. Egy igazán izgalmas, gyorsan haladós, Párválasztó x Éhezők viadala vámpíros könyvet kaptam, amiben Sienna egy badass hősnő, akit nem lehet csapdába ejteni, és aki mindent megtesz a szeretteiért.

A történet maga szerintem eléggé rövid, viszont olyan jól esett pont a rövidsége miatt. Gyorsan tudtam haladni vele, nem vesztem el a világban. Egyszerű volt, mégis kielégítette a vágyaimat, és megmutatta, hogy nem kell ahhoz nagyszabású fantasynek lenni, hogy érdekes és gördülékeny, könnyen olvasható legyen a történet. Már az elején bedob minket az írónő a mélyvízbe, és egy aukción vehetünk részt, ahol a befogott lányok sorsa dől el. Brutális, erőszakos világ tele vérrel és kegyetlenséggel, mégis volt benne valami megkapó. Shannon Mayer nem fogalmaz kacifántosan, olyan természetes könnyedséggel ír, és már itt látszik, hogy az Elragadva egy nagyobb kicsi kép része, egy olyan kezdés, ami felcsigáz, és megmutatja, hogy milyen is a vámpírok birodalma. Sorozat nyitónak szerintem pont annyit adott, mint amennyit kellett, és az írásmód miatt nagyon gyorsan tudtam haladni vele. Csak úgy pörögtek ki a lapok a kezeim között, és mire észrevettem hol is járok már el is hagytam a kötet felét. Nem egy vidám történet az Elragadva, mégis élvezetes, veszélyes és tele van titkokkal. Érdekesek a karakterek, nemcsak Sienna, Dominic, hanem Bee és Will is. A személyes kedvencem Will lett, és nagyon érdekel, hogy mi lesz vele. Nem tudom, hogy fogom kibírni a második részig. Tudnom kell, hogy az utolsó oldalak után mi lesz Sienna sorsa, Willé, és vajon Dominic enged e a kísértésnek, vagy erős marad és csak a spicy részek előszelét kapjuk meg.

Maga a történet nagyon jó, a világ kifejezetten tetszik, már amennyit látunk belőle, viszont kezdésnek és alapnak jó. Igaz, hogy én jobban belementem volna a világ felépítésbe, de így sem vagyok elégedetlen, mert lesz mit várni a sorozat további részeiben. A vámpírok világán van az elsődleges fókusz, ugyanakkor a Szüreti játékok azok, amik előre viszik a cselekményt, és amik formálják azt.

A nyelvezete néhol vulgáris, a szexuális jelenetek elvétve vannak jelen, de azért jár egy szolid 🌶️ érte. Dominic gondolatai hol zavarbaejtően részletesek, hol pedig ígéretek a jövőre nézve. Az viszont biztos, hogy Dominic megér egy-két ajtócsapkodást, és Éjúr beütése van, ami miatt már az elején nyert ügye volt nálam, és tudtam, hogy szeretni fogom a karakterét.

A kötet fejezetei is rövidek, segítik a gyorsabb haladást, és igazság szerint én ennek örültem, mert sokkal jobban preferálom a rövidebb fejezeteket, mint a túl hosszúakat, amiket alig vársz, hogy vége legyen. Az Elragadvánál magam is beleestem a csak még egy fejezetet csapdájába, és bekapcsolt egyfajta dara funkció, mert nem tudtam szabadulni a világtól, és 1 nap alatt befaltam. Elkezdtem és nehezen engedtem ki a kezeim közül. Örülök, hogy elvárások nélkül adtam esélyt neki, mert így kellemesen csalódtam.

Ha a műfaját nézem, akkor romantasy és low fantasy. Szeretem a jól megírt romantikus fantasyket, de az Elragadvánál még várom, hogy az érzelmek úgy igazán felszínre törjenek. Jelen esetben még csak a testi vágyak és az éteri vonzás izzik magas fokozaton, de haladunk az érzelmek felé is. Tényleg nagyon látszik, hogy első rész, és nincs annyi minden kitöltve benne, és vannak hézagok, viszont ezek engem egyáltalán nem zavartak. Élveztem azt a veszélyes és titokzatos légkört, ami árad Shannon Mayer könyvéből, és a térkép is különösen jót tett az összhatásnak.

A karakterek érdekesek, főleg Dominic és Will, de Sienna is, hiszen kész tervvel érkezett, célja van, amihez csak egy centivel került közelebb, de közben meg olyan titkokra ad utalást az írónő, ami azt hiszem még fontos lesz a továbbiakban. A természetfeletti világot kapcsolja össze az emberekével, a fátyol innenső és túlsó oldala által. Hol próba elé állítja Siennát és a többi lányt, hol pedig veszélybe sodorja őket.

Sienna egy nagyon szabadszájú, nagypofájú lány, akit még bajba fog keverni a szája, de élveztem a természetét, és nagyon jókat derültem a szorult helyzetén, na meg a Kapitánnyal közös jelenetein. Olyan jó volt a banter és a kémia közöttük, hogy alig vártam, hogy újra egymás közelébe kerülhessenek, és végre történjen valami érdemleges is. És a kötet vége felé történik is, mind a párosunkkal, s mind a cselekmény tekintetében. Úgy utálom a függővégeket, főleg ha a legjobb résznél marad abba, és Shannon Mayer a bolondját járatta velünk. Míg a kötet első 300 oldala csak a bevezetés, addig az utolsó 30 odacsap, és megmutatja mekkora erő is rejlik benne. A lehető legrosszabbkor hagyta abba!! De tényleg, szívesen olvastam volna még tovább. Összességében nekem nagyon bejött a hibái ellenére is, és az élményhez a csodás borító, illetve élfestés is hozzájárult, a térképről nem is beszélve. Minden fantasy kötetbe kötelezően rakatnék térképet, mert sokat hozzá tud adni az olvasási élményhez, és ahhoz, hogy lássuk a megálmodott világot is. Ha szereted a vámpírokat, az erős hősnőket, a sötét és vad férfi karaktereket, akkor ne hagyd ki Shannon Mayer: Taken by Fate - Elragadva c. kötetét, ami az Álomgyár Kiadó fantasy újdonsága!!

"Tudtam, hogy egy olyan határhoz értem, amit nem léphetek át."

" - Nincs erőm nemet mondani önnek, szóval arra kérem, tegye meg ezt nekem! A saját érdekében, tartsa magát távol tőlem!"

"Feléledt bennem az alfa, a ragadozó, ami a prédát követeli, és nem bíztam többé abban, hogy képes leszek uralkodni magamon."

"Mi ragadozók vagyunk, ők pedig a préda."

"Ha ő egy szörnyeteg volt, akkor én mi lettem mellette?"

"A vámpírok, vérfarkasok, tündérek, démonok és bukott angyalok nem kószálhattak szabadon a világunkban. Elvileg."

"A tábornok képe az agyamba égett. Olyan sokszor álmodtam vele korábban, és mindig üldözött, de most, hogy élőben láttam… Komolyan mondom, alig kaptam levegőt, amikor felidéztem, hogy nézett rám. És hogy a farka kidomborodott abban a nadrágban! Vajon előbb dugna meg és utána nyírna ki, vagy fordítva?"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Grace Draven: Szellemkirály (Lidérc királyok 2.)

 

"Amikor Kirgipa beleegyezett a megtisztelő feladatba, hogy a trónörökös legkisebb lányának a pótdadája lesz, arra nem számított, hogy napokon keresztül nem alszik majd, és száműzik a palota legtávolabbi sarkába."

*

A nagy sikerű Ragyogás folytatása lenyűgöző történet szövetségről és önfeláldozásról 

Bast-Haradis hatalomvágyó árnyékkirálynéja gonosz erőt szabadított a világra. A fia, Brishen, a kai királyi család fiatalabbik hercege, hirtelen azzal szembesül, hogy ő lett a démonok által fenyegetett és a pusztulás szélén álló királyság uralkodója. A feleségének, Ildikónak el kell döntenie, hogy lemond-e Brishenről, akit teljes szívéből szeret, cserébe azért, hogy a férfi megtarthassa a trónt. 

Három ellenséges királyság fog össze azért, hogy megmenthessék egymást, a félszemű Brishennek pedig – aki sohasem akart király lenni – össze kell toboroznia a holtak seregét, hogy legyőzhessék a démonok hordáját.

"Hamarosan bealkonyodik, elérkezik a kísértetek és a holtak ideje."

Na ennek a sorozatnak már nagyon vártam a második részét. Grace Draven már a Ragyogás alatt is meggyőzött, de úgy érzem, hogy a Szellemkirály sokkal jobb lett, mint az elődje. Izgalmasabb, veszélyesebb és tele van sorsfordító pillanatokkal, nagyvolumenű küldetéssel, és nemcsak az ország, hanem a világ sorsán is múlik, hogy Brishen győzelmeskedik e, avagy sem.

A Szellemkirály a torta étcsokival bevont része, ami tele van sötétséggel és megannyi veszélyforrással. Nagyon ütős második rész, egy igazi gyöngyszem, és nem gondoltam volna, de tetszett, hogy már az elején belevágtunk a dolgok közepébe, és olyan karaktereknek mondhattunk búcsút, akik az első rész szerves részei voltak. Rendesen ledöbbentett a kötet eleje, ugyanakkor úgy érzem, hogy szüksége volt a Szellemkirálynak arra, hogy megdöbbentsen, és megmutassa, mi minden is rejlik benne. Ez a sötétebb, komorabb, felelősségteljesebb oldal nagyon bejött, és a baljós hangulat csak úgy áradt a kötetből, alapjaiban határozta meg azt, hogy milyen alapot is ad a cselekménynek. Mind Brishen, s mind Ildikó megtapasztalják a mézeshetek utáni borút, a kihívásokat és megoldandó helyzeteket. Az írónő a világ sorsát adta a kezükbe, és nagyon drukkoltam, hogy sikerüljön nekik helyt állni a sötétség tomboló seregével szemben. A szerelem, illetve az érzelmek most is hangsúlyosak, egy mindenféle rózsaszín ködtől mentes érzelmi kitörést ad, tele őszinteséggel, és a legmélyebb tisztelettel. Egy olyan fantasyt alkotott meg az írónő, ahol a két főszereplő tisztelik egymást, és úgy viszonyulnak a másik irányába. Úgy gondolom, hogy nemcsak könyvek lapjain ritka az ilyen, hanem a való életben is, emiatt még kedvesebb a szívemnek a Szellemkirály.

Mint, ahogy az lenni szokott, úgy Grace Draven is bajt bajra halmoz a kötet alatt. Már az elején megmutatja a bonyodalmat, ami aztán segít Ildikó és Brishen szorult helyzetén, ugyanakkor el is tölt kételyekkel és drukkolhatsz, hogy a sors ne szóljon közbe, és ne vegyen el újabb ártatlan életet. Kivételesen három szemszögből láthatjuk az eseményeket a Ragyogástól eltérően, ahol csak Ildikó és Brishen osztotta meg velünk a gondolatait.

A kötet középpontjában egy küldetés áll, amin áll vagy bukik a világ sorsa, és tele van döntésekkel, küzdelmekkel és próbatételekkel. Nagyon izgalmas, pörgős és veszélyes, emiatt imádtam elmerülni benne, és szó szerint tövig rágtam a körmöm izgalmamban. Nagyon kellett nekem ez a kötet, és nem is lehetnék hálásabb, hogy egy ilyen akciódús második részt adott az írónő.

Maga a fő probléma úgy érzem, hogy szépen kidolgozott, és látszik benne a megfontoltság, ugyanakkor nem bántam volna, ha az írónő hosszabban taglalja a mondanivalóját, mert az a helyzet, hogy nekem a Szellemkirály túl rövid volt. Annyi mindenre ki lehetett volna még térni, annyi mindent ki lehetett volna még fejteni bővebben is, továbbá egyes részek szerintem simán megérdemelték volna, hogy hosszabban taglaljuk, és ne csak egy fejezetbe sűrítsék őket.

Ami még szemet szúrt, hogy amellett, hogy izgalmas és tele van veszélyes pillanatokkal az az, hogy nem egy megszokott fantasy kötet. Kevesebb benne a csavar, viszont ha belegondolok már az első részre sem volt igazán jellemző. Az írónő inkább a gyors lefolyású, pörgős eseményeket preferálja, ahol a belső harcok ugyanúgy előtérbe kerülnek, mint a tényleges harc. Nemcsak Brishent dolgoztatta meg ez a kötet, hanem Ildikót is, na meg a kapcsolatukat, a kettejük között kialakult dinamikát és kölcsönös bizalmat.

A legkedvesebb része a kötetnek még mindig Ildikó és Bishen szerelme, hiszen olyan szépen megírta az írónő, és kicsit féltem, hogy nem lesz sok belőle ebben a második részben, ugyanakkor attól is féltem, hogy milyen irányba mozgatja a kapcsolatukat. Szerencsére minden várakozásomat és félelmemet felülmúlta, és egy igazán szép, dinamikus kapcsolatba engedett betekintést.

A démonok megjelenése kifejezetten jót tett a cselekménynek, és sokkal érdekesebb lett tőle a történet. Adott egy célt neki, amit meg kell ugrani, és megmutatta, hogy nemcsak azok érdemesek a tiszteletre, akik bátrak és mernek Szellemkirállyá válni, hanem azok is akikben nem hittél, és derült égből pottyantak bele a cselekmény borús és sötét világába. A hangulat is ehhez igazodik, és mutatja meg, hogy nemcsak a kaiok élete telik sötétségben, hanem a Szellemkirály is. Ildikó és Bishen mellett meg kell említenem a mellékszereplők népes sokaságát is, akik nélkül nem lenne olyan érzelmes vagy éppen szórakoztató ez a rész démonok jelenléte ide vagy oda. Anhuset szerintem nem lesz meglepő, hogy szerepel ezen a listán, hiszen már az első részben is imádtam a karakterét. Aztán ott van Kirgipa, Dendarah és Necos is, akikért harcba mennék annyira megkedveltem a kis hármasukat. Grace Draven nemcsak a gördülékeny cselekmény megírásában profi, hanem a szerethető és egyedi karakterek megalkotásában is. Ha olvasnál egy olyan monster romance-ot, ami tele van varázslattal, fantasy elemekkel, két faj szerelmével, illetve a démonok mindent elsöprő seregével, akkor ne hagyd ki a Lidérc királyok sorozat második részét, a Szellemkirályt. Igazi gyöngyszem a New Adult fantasyk körében.

"Majd akkor fogok aludni, ha meghaltam. Úgy lehet dacolni a halállal, hogy megünnepled az életet."

" - Keljetek fel! - mondta. - Keljetek fel, és jöjjetek hozzám, ti alvók és vándorlók. Jöjjetek hozzám, és készüljetek a harcra!"

" - Megtiszteltetés melletted szolgálni, sha-Anhuset. Tökéletesen megbízom benned. 

A nő résnyire húzta a szemét. 

- Ha ezzel a dagályos szöveggel akarsz elbúcsúzni tőlem, kirúgom a fogaidat. 

Brishen elnevette magát."

"A háborúkat néha nem a csatamezőkön és nem katonák vívják meg karddal és pajzzsal. A királyi udvarban buknak el és emelkednek fel a valódi vezetők."

" - Nem vágyom ilyen nagy dolgokra. Beérem azzal, hogy Ildikóként élhetem le az életemet - mondta halkan, megismételve azokat a szavakat, amelyeket a férfi suttogott egyszer a hajába, amikor azt hitte, hogy alszik. - Akit Brishen szeret."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Laura Thalassa: Megbabonázva (Megbabonázva 1.)

 "Csapdába estem."

*

Megérkezett ​Laura Thalassa új boszorkányos fantasyja, mely Az Alkusz-sorozat világában játszódik! 

Jöjj hozzám, Császárné… 

A húsz éves Selene Bowers kétségbeesetten reméli, hogy bejut a Henbane-re, a különleges intézménybe, melyet fiatal boszorkányok számára alapítottak. A felvételi kritériumok egyike a természetfeletti erejével való kapcsolódás egy vadkalandon keresztül, ezért a lány egy utazást foglal Dél-Amerikába. Amikor egy gonosz erő célba veszi a repülőjét az égen, a különleges képessége életre kel, hogy megmentse, ám cserébe borzalmas árat követel: az emlékeit. Ráadásul, amikor Selene felfedezi rejtélyes támadóját a dzsungelben, egy ősi gonoszt enged szabadjára: Memnont, az Átkozottat, aki ráadásul őt a régen elhunyt, áruló feleségével téveszti össze. Selene végül képes elmenekülni és megkezdeni a tanulmányait Henbane-ben, de amikor Memnon megjelenik a kollégiumban, és boszorkányokat találnak holtan az egyetem területén, gyilkos vádak és veszélyes összeesküvések kereszttüzében találja magát…

"Ez a pasi egy óriási, két lábon járó Rossz Ötlet, és a tegnap estéből már megtanultam, hogy képtelen vagyok ellenállni neki."

Ez a kötet teljesen megbabonázott. Ha szeretted az Alkusz sorozatot semmiképp se hagyd ki Selene és Memnon viharos és enemies to lovers szerelmét. Egy csipet mágia, egy jó nagy adag bosszúvágy, egy kis gyilkosság, boszorkányok, elfeledett emlékek, és egy férfi karakter, aki nem ismer határokat, akinek nem tudsz ellenállni, és aki akkor is megtör, ha erős vagy. Tele van vágyakkal, erős érzelmekkel, haraggal és megannyi fantasztikus részlettel. Ez a Megbabonázva Laura Thalassa tollából!!

A megálmodott világ és a karakterek egyedisége már nagyon hamar kiütközött, emiatt is sikerült olyan gyorsan a végére érnem. Szerettem a kovenes, Henbane-es részeket, de azokat is, amikben alakváltók kaptak szerepet, és jó volt így november tájékán még elmerülni egy boszis, varázslatos és minden jóval megáldott történetben. Igazi enemies to lovers kötet, ahol valóban gyűlölik egymást a karakterek, mégsem tudnak a másik nélkül létezni, és nem tudják kiszorítani a másikat a gondolataik közül. Maga a történet eléggé szerencsétlenül kezdődik ez tény, itt még voltak is kételyeim, de miután megismerkedtünk Memnonnal, és Selene felvételt nyert a hőn áhított boszorkány iskolába, a Henbane-be vált igazán izgalmassá a történet. Fantasy köntösébe bújtatott krimit kaptunk átkokkal megfűszerezve, illetve touch her and die-jal. Ha van könyves trope, amiért rajongok, akkor az ez. Imádtam!! Memnon egy külön értékelést érdemelne, hiszen valahol toxikus is a karaktere, és az biztos, hogy valami nagyon nincs rendben vele, mégsem tudnám azt mondani, hogy ne állt volna jól ez a vonal a Megbabonázva c. kötetnek. Maga a történet az Alkusz sorozat világában játszódik, amiért imádtam, mert Laura Thalassa ezen sorozata hatalmas kedvencem, és minden egyes alkalmat megragadok, hogy újra visszacsöppenhessek ebbe a világba. A Megbabonázva egy olyan boszis regény, ami tökéletes az őszies, hidegebb estékre, és ami magában hordoz egyfajta baljós hangulatot is.

Emiatt még jobban át tudja adni az élményt, és annyira izgalmas, annyira titokzatos, hogy mindent egyből tudnod kell, képtelenség letenni és arra ösztönöz a történet, hogy addig ne engedd ki a kezeid közül, amíg a végére nem érsz. Az átok, mint mozgatórugó szerintem zseniális húzás, és alig várom, hogy még többet tudjak meg róla. Úgy érzem, hogy sokkal több rejlik benne, mint amit eddig kaptunk belőle, de ez nemcsak az átokra érvényes.

Adott a Henbane Akadémia, ahova csak boszorkányok nyerhetnek felvételt, ami nem mellesleg határos a likantrópok területével. Említettem már, hogy mennyire imádom a vérfarkasokat, és mennyire örültem, hogy az írónő egy aprócska részt szentelt nekik? Ahogy a Henbane-t, úgy a likantrópokat is jobban ki lehetett volna fejteni, de mivel a Megbabonázva karakterközpontú, így a fő hangsúly Selene és Memnon karakterén van.

Selene a mágiáért és varázslatért cserébe az emlékeivel fizet, ami nem egyszer csalta rizikós szituációkba, vagy éppen kellemetlen helyzetekbe. Hol mosolyogtam, hol szörnyülködtem, hol pedig azért drukkoltam, hogy valaki segítsen rajta, és sikeresen kikerüljön a cikis helyzetből. Ezen Memnon bosszúja, illetve szexi aurája sem sokat segít, sőt ront is a helyzeten, mert ahol ők ketten felbukkannak, ott tuti, hogy történik valami.

S ha már Memnon, akkor muszáj megemlítenem, hogy az írónő nem tud olyan férfi főhőst alkotni, akiért ne lennék oda menthetetlenül. Azzal remélem egyetértünk, hogy Memnon egy igazi megszállott, akit csak úgy körülleng a veszély, és akinek a közelében felvisítanak a vészjelzők, mégis besétálsz a csapdájába, és tárt karokkal várod a megtorlást. Nagyon birtokló, nagyon macsó, mégis levesz a lábadról az est amage-zsal. Így mégis, hogy mondjon nemet neki az ember??

A történet egésze izgalmas, magával ragadó és mindig történik valami, ami miatt nem hagy unatkozni. Ha nem merész helyzetekbe kerül Selene, akkor a familiárisa, Nero szórakoztat, akit úgy megdögönyöznék. Vagy éppen Memnon szövi a háttérben a szálakat, és egyik húzásával a másikra kerül előrébb a célja elérése érdekében. Varázslatos világ, egy olyan akadémia területén, ahol nemcsak a mágia és a varázslat él és lélegzik, hanem az átok utóhatása is. Megbolygatja az állóvizet, és olyan utakra terel, amik tele vannak árulással, könnycseppekkel, gonoszsággal és birtokló energiákkal.

Nagyon szerettem ezt a boszorkányos romantikát, és az Alkusz sorozat mellett egy új kedvenc lett! Laura Thalassa nekem ír, és bármit olvasok is tőle az tuti, hogy szerelem lesz. Hozta a már jól ismert Thalassa jegyeket, már ami a világot, a női karaktert és a love interestet illeti. Nem csalódtam benne, és sikeresen megmutatta, hogy boszis fronton is lehet rá számítani, mert a Megbabonázva egy ízig-vérig boszorkányos történet tele koven elemekkel, és a likantrópok jelenlétével. 

Nagyon nagy reményeket fűztem ehhez a regényhez, és nem is lehetnék boldogabb, hiszen minden reményemet felülmúlta. Élveztem a természetfeletti akadémiai környezetet, már most csomagolnék, ha valaki küldene egy felvételt nyert levelet, de a karakterek is közel kerültek hozzám viszont Memnonnal kapcsolatban hadilábon állok. Hol szerettem, hol utáltam, hol pedig azt éreztem, hogy meg tudnám fojtani egy kanál vízben, mégis így volt jó. A mellékszereplők közül Kane és Sybil voltak azok, akiket érdekesnek találtam, és szívesen olvasnék még róluk, főleg a falka érdekel és az, hogy vajon Sybil tényleg csak egy sima boszi, vagy esetleg Selene elfeledett életéből valaki? Őszintén már nem tudom, hogy higgyek e a tényeknek, vagy kezdjek el mindenfélét belelátni, ami talán nincs is ott. Enemies to lovers a szerelmi része, de olyan amiért keresztbe teszed a két kezed. Nagyon jó a dinamika Selene és Memnon között, na de amikor égnek a vágyak és az indulatok, na azok voltak a kedvenc részeim. A morally grey férfi főhősért ezer hála az írónőnek, és baromi kíváncsi vagyok, hogy a kötet lezárása után, khm... függővége után, hogy is fog folytatódni Selene és Memnon érzelmi harca. Ha egy olyan könyvet keresel, ami enemies to lovers, touch her and die, boszis, vérfarkasos, fantasy egy kis krimivel megspékelve, akkor ne hagyd ki Laura Thalassa Megbabonázva c. regényét!!

" - Figyelj, nem tudom, hogyan intézték a dolgokat akkoriban, amikor még a kerék feltalálásával voltak elfoglalva, de nem te mondod meg nekem, hogy mit csináljak."

" - Te vagy a gyengepontom, császárnő - vallja be szelídebb hangon. - Mindig is az voltál."

"Boszorkány vagyok, a forradalmi feminizmus szimbóluma. Nincs szükségem egy pasira, hogy cipeljen, kényeztessen, vagy aggodalmaskodjon."

"De ne már, agy, nem tesszük szét a lábunkat gonosz álompasiknak."

"Valószínűleg nem ez a legjobb alkalom, hogy ismét megjegyezzem, milyen eszméletlenül dögös, de basszus, az istennő kicsit jobban megáldotta ezen a téren, mint minket, többieket."

" - Szeretlek, kis boszorkány - mondja kissé szomorú arccal. - Jobban, mint az egész világot. Ez a legmélyebb igazságom, és ezt újra meg újra el kellett volna mondanom neked, ahogy egykoron is tettem."

" - Többször voltam benned, mint ahány csillag van az égen."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Ana Huang: King of Wrath - A harag (Kings of Sin 1.)

"Hihetetlen, hogy itt van."

*

Ő ​volt az én Sarkcsillagom, az égbolt legfényesebb ékköve. Könyörtelen. Pedáns. Arrogáns. 

A milliárdos cégvezér, Dante Russo az élet minden területén imádja maga irányítani a dolgokat. Csakhogy most belekényszerítik egy jegyességbe egy olyan nővel, akit alig ismer. Vivian Lau a leendő feleség, akit soha nem akart, és a gyenge pont az életében, amire soha nem számított. De bármily gyönyörű és kedves is Vivian, Dante mindent megtesz, hogy véget vessen a zsarolásnak, és ezzel a kapcsolatuknak is. Viszont most, hogy jobban megismerte, képtelen lemondani róla. 

Elegáns. Ambiciózus. Jól nevelt. 

Vivian Lau igazi jó kislány, és házassága a kékvérű Russóval eddig zárt ajtókat nyithat meg újgazdag szülei előtt. És bár a durva, titokzatos Dante nem igazán álmai férfija, kötelességből beleegyezik a házasságba. De arra nem számított, hogy sóvárogni fog a férfi érintése után, vagy ami még rosszabb: beleszeret a leendő férjébe. 

Vajon a kettejük közötti perzselő vonzalom elég lesz, hogy megrendítse Vivian kötelességtudatát és megenyhítse Dante veszélyes haragját, vagy szenvedélyük lángja elpusztít mindent körülöttük?

"Alapból törvénytisztelő állampolgár vagyok, de ha bárki rá tudna venni ebben az életben, hogy kinyírjak valakit, akkor az a leendő férjem."

Azt hittem, hogy a Twisted Hate és Josh Chen után az írónő nem tud jobbat írni, aztán jött a King of Wrath és Dante Russo. Egyáltalán nem számítottam arra, hogy ennyire szeretni fogom. Én nem tudom, hogy mit csinált az írónő, de én is kérek belőle, és kérlek kedves Ana Huang sose hagyd abba az írást!! Kellesz nekem, és kellemek a történeteid is. A King of Wrath valami eszméletlenül jó volt, és Josh mellett hatalmas kedvenc lett Dante is.

Akik már olvasták a Twisted sorozatot azoknak nem kell, hogy ismeretlen legyen Dante Russo. De ha esetleg még nem találkoztál volna vele, itt a lehetőség, hogy megismerd a King of Wrath alatt, mert hidd el, hogy őt ismerni kell. Baromi gyorsan befaltam ezt a kötetet, nem tudtam letenni, spoiler: nem is akartam, és két napig a személyiségem fontos részévé vált ez a kötet. Dante-val keltem, vele dolgoztam és vele feküdtem le. Bemászott az életembe, és ennek ennél jobban nem is örülhetnék. Ana Huang szó szerint egy zseni, aki arra született, hogy írjon, és olyan pasikkal örvendeztesse meg az olvasóközönséget, mint Dante Russo. Tipikusan az a morally grey karakter, akiért meg lehet veszni, és aki nagyon is megéri a pénzét. Aki eleinte mogorva, magába zárkózó, egy igazi seggfej, akit legszívesebben felpofoznál, aztán megismered közelebbről és látod a kemény külső mögött lapuló igazi Dante Russo-t. Őszintén nem figyeltem fel rá annyira a Twisted sorozatban, mint a King of Wrathban, és ez óriási hiba volt részemről. Ahol Dante megjelenik, ott magára vonzza a tekinteteket, a női pillanatokat és az irigységet, hiszen egy sikeres üzletember, egy kőszívbe zárt milliomos, akit meg kell törni ahhoz, hogy úgy igazán megismerhessük. Ehhez nem is lehetett volna nagyobb segítség, mint Vivian Lau, aki már az elején szimpatikus lett. Tetszett, hogy habár újgazdag a családja, mégsem veti meg a munkát és tesz a saját maga boldogulásáért. Nagyon sokat fejlődik a kötet alatt, irtó büszke vagyok rá, és van egy olyan érzésem, hogy mi szerintem jóba lennénk. Tipikusan olyan karakter, akit már az elején megkedvelsz, és akinek drukkolsz, hogy olvassza meg a jégszívű Dante-t.

Dark romance-ba csomagolt billionaire romance egy kis elrendezett házassággal, grumpy x sunshine-nal és spicy részekkel megspékelve. Mindenből a legjobbat adja, persze vannak visszatérő elemek is, mint a gyűlöllek szeretni vagy a betörhetetlen, erős férfi jellem. Imádom, ahogy az írónő mozgatta a szálakat, ahogy adagolta az újabb információkat, ahogy az érzelmekkel sem fukarkodott, és ahogy megmutatta, hogy lehet valaki sikeres és keményszívű úgy, hogy közben a feleségével gyengéd és a tenyerén hordozza.

Tudom, hogy még kicsit odébb van, de Dante Russo-t kérem karácsonyra kedves Jézuska. Nem baj az sem, ha személyesen Ana Huang hozza el nekem, de akármilyen furán is hangzik, de kell az életembe egy Dante. Teljesen levett a lábamról. Imádtam a morally grey oldalát, a könyörtelen üzletembert, azt, ahogy szépen fokozatosan jöttek elő az érzelmek, a felismerések és Dante valódi énje, akit csak nagyon kevesen láthatnak.

Maga a cselekmény már az első oldalakkal teljesen magával ragadt, meg merem kockáztatni, hogy be is szippantott, és egy olyan hullámvasútra váltottam jegyet, ami közben hol bosszankodtam, hol összeszorult a szívem, hol pedig reménykedtem. Érzelmileg kicsit tönkretett, de megbocsátom neki, mert a szomorúbb részek is szükségesek voltak, és örülök, hogy az írónő hiteles és végig hű maradt önmagához. Na meg régi ismerősöket is jó volt látni. Hello Stella és Christian!!

Imádtam ezt az egész 'utállak, de veled kell lennem, különben...' szituációt, és baromi jó kezdést adott ezzel az írónő a King of Wrathnak. Az elrendezett házasság nem a kedvenc trope-m, ugyanakkor Dante és Vivian párosának jól állt. Sőt ki merem jelenteni, hogy az egyik legjobb, amit eddig olvastam. Megvan a kezdeti gyűlölet, ellenszenv, a morally grey főhős felől a lenézés és utálat. Míg Vivian úgy ahogy próbálkozott, addig Dante nem könnyítette meg a dolgát, és innen tudtam, hogy jó lesz.

Az érzelmek és az elrendezett házasság mellett megmutatja a gazdagok és újgazdagok áskálódó, toxikus világát is. Egy olyan világba enged betekintést, ahol mindennek és mindenkinek tökéletesnek kell lennie, ahol erény, ha fontos ember vagy, és emellett a Valhalla klubbot is részletesebben elénk tárja. Szerettem azokat a részeket, amik itt játszódtak, főleg a randisat, mert bárki mondjon bármit, de ha Dante Russo akar valamit, akkor azt meg is kapja. Legyen az bosszú, vagy éppen Vivian Lau.

Emellett olyan fontos dolog is előkerül, mint a megfelelési kényszer és az ezzel párhuzamos jó kislány attitüd, a másnak tettetés, mint aki vagy, és egy olyan kép kialakítása, ami nem is állhatna messzebb a valóságtól. Ebből a szempontból nagyon sajnáltam Viviant, hiszen ahogy a szülei fütyültek ő úgy ugrott és úgy cselekedett. Teljesen más személy volt velük, mint a barátai körében, vagy éppen Dantéval. Egy hervadó virágból kelt életre a megfelelő társaságban, és nyílt ki. Annyira büszke vagyok rá, arra, hogy mert ellenszegülni, és úgy cselekedni, ami boldogságot okozott neki, és ami által már nem az a bábon rángatott jó kislány, mint aki az elején volt. A karakterfejlődés eléggé szembetűnő, de nemcsak nála, hanem Danténál is. Míg Vivian kivirágzott, addig Dante levetette a zord és morcos külsőt, és megmutatta az igazi Mr. Russo-t, aki lehet hogy ugyanúgy viselkedett másokkal, mint eddig, viszont közelebb került a testvéréhez és Vivianhoz. A kémia és a spicy részek a kötet fénypontjai. Annyira jó közöttük a kémia, annyira jól működnek egymás mellett, hogy nagyrészt emiatt a tény miatt sikerült gyorsan befalnom a regényt. Csak úgy sisteregtek az oldalak az indulatoktól és érzelmektől. A King of Wrathban Dante a nagy és gonosz farkas, de hidd el, hogy akarnád, hogy felfaljon. Ahogy haladok az írónő munkásságával azt érzem, hogy egyre jobb és jobb lesz. Jelenleg számomra a King of Wrath a csúcs, de alig várom, hogy Kai megmutassa mit is tud a jófiú és geek külső mögött. Ha olvasnál egy könyvet elrendezett házasságról, egy badass hősnővel és egy morally grey férfi karakterrel a középpontban, akkor ne hagyd ki Ana Huang Kings of Sin sorozatának kezdő kötetét, a King of Wrathot!!

" - Mert te az enyém vagy. - A nyakamat harapdálta. - Az én gyűrűmet viseled. Az én arcomra és az én kezemre élveztél. És minden elcseszett pillanatban ott vagy a fejemben, még akkor is, ha nem akarom… - A tenyere a csípőmre csúszott, és olyan erősen markolta a fenekemet, hogy az ujjai barázdákat vájtak a bőrömbe. - Ezért most kegyetlenül meg leszel büntetve, amiért így szétcseszed az agyamat… minden… egyes… nap…"

"A leendő férjem egy bunkó. Ennyi."

" - Ó, szóval kommunikáljunk?! Nahát, lassan kezdem elhinni, hogy tényleg a vége felé közeledik életed neandervölgyi szakasza."

" - New Yorkban soha nem látni rendesen az éjszakai égboltot… - mondta Dante. - Úgyhogy, gondoltam, lehozom neked a csillagokat az égről…"

"Szerinted nem jó ötlet, hogy együtt legyünk. Rendben. Akkor majd bebizonyítom neked, hogy igenis az. Csak adj egy kis időt, mia cara. Nekem nem is kell más, csak egy kis idő, és te."

"Valahogy, valahol, valamikor halálosan beleszerettem Vivian Lauba."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Thomas Halliday: Más-világok

Kihalások és újjászületések a Föld történetében

*

Kénytelenek vagyunk antropocénnek nevezni a korszakot, amiben élünk, mert a környezetünkre, a Föld élővilágára radikális hatással vagyunk. Thomas Halliday könyvében azzal is szembesülhetünk, bolygónk könnyen kiheveri majd a pusztulásunkat, mindegy, mikor következik be, hiszen jó néhány kataklizmával a háta mögött teremtette meg a lehetőséget az emberiség kialakulására. A könyv lapjain kirajzolódnak a több millió éves ciklusok – kialakulás, felívelés, hanyatlás, kihalás, újjászületés –, hogy a végén föltegyük magunknak a kérdést: a kisszerű hatalmi és gazdasági játszmák helyett nem azon kellene inkább gondolkodnunk, esetleg hogyan élhetné túl az emberiség a következő kihalási szakaszt? A Más-világok eddig 13 nyelven jelent meg, és a magyar mellett hamarosan érkezik a japán, a brazil, az orosz és a török kiadás is.

"Több idő telt el az utolsó diplodocus és az első Tyrannosaurus, mint az utolsó Tyrannosaurus és a te születésed között."

Nem a tőlem megszokott műfajú könyv viszont nagyon érdekel az élet kialakulása, a Föld különböző korszakai, és Thomas Halliday pont ebbe enged bemutatást. A Föld, amióta csak létezik és alkalmas az élet kialakulására azóta formálódik, és mutatja meg mennyi mindenen ment már keresztül. Több korszakra lebontva, országok szerint tárja elénk a Föld csodálatos alakulását, újjászületését, vagy épp átalakulását.

Mielőtt nagyon belelendülök muszáj megemlítenem, hogy mennyire érdekesnek találtam a könyv felépítését. Arra számítana az ember, hogy a legrégebbi geológiai korszakkal kezdünk, és onnan haladunk előre, de a Más-világok pont másképp csinálta, és inkább visszavezet minket az időben, kezdve a pleisztocéntől, körülbelül 20 000 évvel ezelőttről.

Ez a korszak közvetlenül az azelőtti korszak, amelyben mi létezünk – a holocén. Innen 550 millió évet utazunk vissza az ediakaraig. (Igen, itt puskáztam a könyvből) Tizenhat különböző korszakot említ a kötet megmutatva az akkori lenyűgöző világot. Nehéz lenne kiválasztani, hogy melyik korszakról írtak a kedvencem, mert mindegyikben találtam valamit, ami lenyűgözött, és ami arra sarkallt, hogy még többet tudjak meg, de a dinós részekért odáig voltam.

Olyan témákat érint a szerző a kötetben, mint, evolúció, furcsa lények (ezek a részek érdekeltek a legjobban, nem véletlen az őslény mánia), tömeges kihalás, üvegházhatású Föld, jégház Föld, vulkánok, aszteroidák, óceánok, folyók, erdők, éghajlatváltozás, minden, amit el tudsz képzelni azt biztos, hogy Thomas Halliday megemlíti.

A könyv olvasása közben azt vettem észre, hogy míg az elején nagyon gyorsan haladtam úgy a közepétől belassultam, és megemésztettem minden információt. A Más-világokkal nem lehet, és nem is szabad sietni, ugyanakkor a kedvenc részeim a dinoszauruszokra fókuszáló kréta, jura és triász volt. Egyszerűen imádok mindent, ami dinoszaurusz, és nem véletlenül egyik legnagyobb kedvencem a Jurassic Park és Jurassic World filmek. Ezeket a fejezeteket szó szerint beszippantottam, és minden egyes morzsára ugrottam, mint egy csivava.

A kréta, jura és triász mellett a pleisztocén, pliocén, miocén, oligocén, eocén, paleocén, perm, karbon, devon, szilur, ordovícium, kambrium és ediakara is kap egy-egy fejezetet. Ezeket a szerző alapos utánjárással írta meg, amiket néhol illusztrációkkal tarkít. Tudományos szöveg, de nem annyira, hogy ne lehessen könnyen megérteni a mondanivalóját.

A könyv egyik üzenete talán az, hogy az ökoszisztémák dinamikusak és állandóan változóak. Minden mozgásban és változásban van. Semmi sem marad ugyanaz, és ez az élet rendje. Nem létezik olyan ideális ökoszisztéma, amelyet időben meg lehetne fagyasztani, ami jobb lenne, mint a többi, és aminek nem lesz egyszer így vagy úgy, de vége. A környezet változik, és az élet is vele együtt, mindaddig, amíg a változás nem túl gyors, addig nincs miért aggódni, mert ez az élet természetes rendje. A katasztrófák valaminek az előszele, egyfajta természeti megtorlás.

Összességében nekem nagyon tetszett ez a kötet. Igaz, hogy lassabban haladtam vele, mint általában szoktam, de ezt annak tudom be, hogy kevés komolyabb, informatív jellegű könyvet olvasok, amit olvasás közben meg kell emészteni, és ami nem szórakoztató irodalom, viszont úgy érzem, hogy Thomas Halliday nagyon szépen összeszedte a különböző korszakokat, és a rájuk jellemző sajátosságokat.

Ha egy tudományosabb írásra vágysz a Földről, a rajta kialakult életről, az ökoszisztémáról, és érdekel milyen életek és korszakok voltak a Földön, akkor ne hagyd ki a Más-világokat.

"Sok fecskefaj csak a fiókák nevelése céljából száll le, és akkor is csak azért, mert a levegőben történő tojásrakás aligha lehet az evolúciós siker receptje."

"Napjainkban az élőhelyek pusztulása és feldarabolódása, valamint az éghajlatváltozás miatt válságba került a biológiai sokféleség, és egyre több faj pusztul ki körülöttünk. Gyakran mondják, hogy a földtörténet hatodik tömeges kihalásának kellős közepén vagyunk. Már megszoktuk, hogy a korallzátonyok széles körű kifehéredéséről, a sarkvidéki jégtakaró olvadásáról vagy az indonéziai és az amazóniai erdőirtásokról hallunk. Ritkábban beszélnek a szárazföldi területek lecsapolásának a vizes élőhelyekre gyakorolt hatásáról vagy a tundrák felmelegedéséről, pedig ezek is rendkívül fontosak. A világ, amiben élünk, a táj szintjén is változik. Ennek mértékét és következményeit gyakran nehéz felfogni. Az a gondolat eleve valószínűtlennek tűnik, hogy egy olyan hatalmas terület, mint a Nagy-korallzátony, egy napon eltűnhet, minden élénk sokszínűségével együtt. A rendelkezésre álló fosszíliák azonban azt mutatják, hogy ez a fajta átfogó változás nemcsak lehetséges, hanem többször be is következett a Föld története során."

"Egy kis kétértelműség ugyanolyan csodálatot kelthet, mint a szilárd igazság."

"Még egy töredék is elmesélhet önmagában egy történetet, bizonyítékot nyújthat valamire az elhagyatott homok felszínén, valami másra, ami valaha itt volt. Egy már nem létező világra, ami még mindig érzékelhető a sziklák között található nyomokból."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)