2019. augusztus 19., hétfő

Aly Martinez: Hazug valóság (Cora és Penn 1.)


" - Lisa! - ordítottam az üres hálószobában. Reszketett a kezemben a telefon, a képernyőre meredtem, és tehetetlenül figyeltem, hogy összeesik, miközben ömlik a nyakából a vér."

*

„A ​Hazug valóság a legszenvedélyesebb és legizgalmasabb szerelmi történet, amit 2018-ban olvastam. Ez volt a kedvencem.” – Meghan March, NYT bestsellerszerző

„Rengeteg feszültség és kétség ebben a hihetetlen szerelmi történetben.” TBB Sisterhood

„Nyers, kemény és mégis érzelmes, egyszerűen nem lehet letenni.” Dirty Girl Romance

Igaz: Több mint ezer mérföld távolságból végignéztem a telefonom kijelzőjén, ahogy két férfi megöli a feleségem. És nem tudtam őt megmenteni. A haragomat és a gyűlöletemet felhasználva négy évet azzal töltöttem, hogy menekültem az emlékeim elől. Mígnem egy összetört nő okot adott arra, hogy végre megálljak. Cora élete kész rémálom volt, de az elképesztő akaraterejével megfordította a helyzetet valami csodálatos felé. Olyan mosolya van, ami a legsötétebb lélekig is eljut. Egyetlen pillantásával az én lelkemet is darabokra tépte. Hazugság: Csak az újrakezdés miatt voltam ott. Hazugság: Halvány gőzöm sem volt, mibe keverem magam. Hazugság: Nem tehettem semmit, hogy megmentsem őt. De ez a helyzet a hazugságokkal: sosem tudhatod, kinek higgy.

Sokkoló, elgondolkodtató, hiteles történet, mely fájdalmakkal és szomorúsággal van átitatva. Nemcsak maga a karakterek erősek, de a cselekmény és a történet szála is. Az biztos, hogy nem egy mindennapi kötettel van dolga az olvasóknak, hiszen már maga az alapszituáció sem szokványos. Sebekkel és kemény múlttal pezsdíti az írónő a már így is zord és kiemelkedően újszerű kötetet.

Mielőtt elkezdtem volna, nem igazán néztem utána, hogy mire is számítsak, hiszen annyira megfogott a borító, hogy nem tudtam úgy elmenni mellette, hogy ne ismerjem meg a történetét. A kiadó mindig jó munkát végez a borítókkal, de a Hazug valóságé nemcsak hű, de oda is vonja magára a szemeket. Igaz, hogy mostanában már nem vagyok oda a félmeztelen pasis borítókért, de ez nem is olyan, mégis van benne valami szexi és vadállatias, még úgy is, hogy amúgy a borítómodell nem az esetem. Vonz, csábít és aztán letarol. Az elevenembe tapos, majd utána belém mártja a nagy kést, hogy a lélegzetem is elakadjon. Most már tudom, hogy nem hiába dicsérik annyit az írónőt különböző fórumokon, hiszen tényleg páratlan az, amit lerak az asztalra, legalábbis a Hazug valóság kapcsán teljes mértékben így van. Nem egyszer fagytam le olvasás közben annyi megrázkódtatás ért. Épp, hogy feleszméltem volna a megbotránkoztatásból ért a következő és nem volt megállás. Ha a padlóra küldött rúgott még egyet belém. Már maga a kezdés is baromi erős, brutális és kikészíti az embert. Igaz, hogy nem olyan hosszú a történet első része, mégis olyan, mintha csak egyre több és több lenne benne olvasás közben, mint amit elvárnánk. Nem egyszer kaptam azon magamat, hogy félre kellett tennem a könyvet, hogy lenyugodhassak és átgondolhassam az eddig történteket. 

Ritkán fordul elő, de többször görcsbe szorult a gyomrom, volt hogy én is éreztem a csapásokat és a tetteket. És igen, a tetteknek súlya van és erre a Hazug valóság meg is tanít. Maga az alapsztori Penn részéről kegyetlen, senkinek sem kívánnám, de Cora múltja is reménytelenséggel és beletörődéssel teli. Szerintem az senki előtt sem titok, hogy a történet egy örömlányok lakta helyen játszódik, s ahol semmi sem az, mint amire elsőnek tűnne. 

Sokkal több a felszínnél és nem elég csak kapargatni azt, alá is kell ásni. Bele kell vetni magunkat a sűrűjébe és hagyni, hogy az események magával sodorjanak. De vigyázat, semmi és senki sem az, mint akinek látszik. Ne dőljetek be egy helyes pofinak vagy épp egy szexi kisugárzásnak. Nagy meglepetések, hatalmas csavarok tömkelege a kötet, ahol az érzelmi vonal erősebb és ez is imponál. Nem egy egyszerű lányregény, de mindenképp megéri elolvasni és egy esélyt adni Cora és Penn románcának. 

Magának a kötetnek a felépítése egyszerű, nincs túlgondolva, sőt teljesen a helyén van minden, annyit kapok, amennyi épp szükséges, a csavarok is vagy kiszámíthatóak vagy előre láthatóak, de még így is érhet minket bőven meglepetés és váratlan fordulat, árulás vagy más háta mögött cselekedés. Az viszont tagadhatatlan, hogy az írói stílus és a magyar fordítás nagyban hozzátesznek ahhoz, hogy ennyire olvasmányos és gördülékeny legyen.

Kicsit áttérve a főkarakterekre. Összetettek, nehéz sorsúak és a múltjuk sem valami fényes, mégis ott lebeg a fejük a boldogság és az ígéretek, a szebb jövő reménye. Cora már az első perctől kezdve szimpátiát váltott ku belőlem. Egy törékenynek tűnő, de baromi erős és céltudatos lány, aki másokat helyez saját maga elé és, akinek a saját boldogsága csak az utolsó helyen áll.

Aztán ott van Penn, aki egy összeroppant, úgymond sérült férfi, akit szívfájdalom keserít, de a megfelelő személlyel találkozva képes a kibontakozásra és ha a tovább lépésre nem is, de a boldogság beengedésére igen. Aztán maga az erotikus rész nem annyira dominál, s ha vannak is benne utalások vagy konkrét erotika az sem számottevő, nem viszi el a cselekményt A szürke 50 árnyalata irányába. 

Megmarad a már jól kitaposott, kényelmes úton, s onnan navigálva hol kilép a komfortzónából, s hol visszahúzódik. A kötet felépítését tekintve az egyszerűség és a szókimondóság uralkodik, vegyülve az érzelmekkel és a tovább lépés gondolatával. De emellett a veszteség és a múlt kísértete is jelen marad, s úgy alakítja a cselekményt, hogy egyszerre sokkoljon és helyezze egy teljesen új mederbe mind a karaktereket, s mind a történet szálát. Összességében egyáltalán nem bánom, hogy borító alapján ítéltem és elkezdtem Penn és Cora történetét, sőt... Világosabban látok, tisztázódott bennem pár dolog és nagy hatással bírt rám és a lelkemre. Egy mocskos világ felemelkedése szülte nászt láthattam, amit a cselszövés és a bosszú teljesen átformál a végére. Nemcsak a karakterek bontakoztak ki, hanem az egész képről is teljesebb képet adott, amit aztán a végén jól megbonyolít, s aztán várhatja az ember a következő részt. És igen, Cora és Penn gondolatai is helyet kapnak, mégis lehetett volna több Penn rész. De összességében tetszett és bátran ajánlom azoknak, akik szeretnek kilépni a kényelmes kis komfortzónájukból és egy teljesen más világgal és más értékfelfogással bíró sztorit akarnak olvasni a múlt kegyetlenségéről és a jövő reményeiről. Mindezt Cora és Penn tolmácsolásában.
"Catalina Guerrero volt az egyetlen mentsváram. A túlélésem attól függött, hogy háttérben tud-e maradni. Bármit megtennék, hogy távol tartsam ezektől. Még akkor is, ha az életemet kockáztatom, amikor pénzt viszek neki."

" - Pedig érdekelnie kéne. Az után, hogy eljátszottad a hős megmentőt ma este, nekem már semmi esélyem a nőnél."

" - Csak, hogy tudja, Penn, én a pokolban élek. Úgyhogy nem félek a lángoktól."

" - Nem csesztetni akarlak. Szabad ember vagy, Penn. Tőlem életed végéig ülhetsz az ajtaja előtt, és bámulhatod. Csak annyit mondok, ha belegabalyodsz, nem könnyíted meg a dolgomat."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 30%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...