Kékesi Dóra: Várom a párom

"Lágy tavaszi szellő cirógatta sötétbarna, göndör fürtjeimet, amint egy elegáns étterem teraszán ültem."

*

KIKAPCSOL, MEGNEVETTET, SZÓRAKOZTAT

Miről álmodhat egy lány, ha már 29 éves, az állása pocsék, a lakása felejtős, a kocsija pedig használhatatlan?

Egy pasiról, aki társa a bajban, aki kedves, megértő, humoros és természetesen kiváló szerető.

Szilágyi Henriettának nincs szerencséje a szerelemben. Az igazinak hitt férfiakban sorra csalódnia kell, és mintha minden ellene esküdne össze. Még jó, hogy barátnőire, a netes horoszkópokban hívő Margóra és a hebrencs, szöszi Lillára mindig számíthat.

És valakire a szomszédból, aki mellette van, ha már égig ér a baj…

Létezik a nagy ő? Vagy álom csupán?

Mi, nők, milyen praktikákat vetünk be, hogy felfigyeljen ránk az álompasi? És mit teszünk, ha felbukkan a gyönyörű konkurencia? Vagy csupán ölbe tett kézzel várjuk a párunkat?

Minden kérdésünkre választ kapunk a nagy sikert aratott A holnap érintése szerzőjének, Kékesi Dórának a legújabb, sok humorral és még nagyobb szívvel megírt regényében.

Nagy reményekkel kezdtem neki a regénynek, hiszen már volt szerencsém olvasni az írónőtől, de amíg A holnap érintése egy titokzatos, háborús időkben játszódó történelmi-romantikus regény, addig a Várom egy párom egy könnyed, tanulságos, néhol szappanopera jelenetekkel tarkított szórakoztató romantikus regény. Maga a borító eszméletlen gyönyörű, nagyon tetszenek ezek az élénk színek. Már-már azt kell, hogy mondjam, hogy bájos és nagyon jól szemlélteti, hogy miről is szól maga a regény.

Olvasás közben nagyon jól szórakoztam. Nem voltam benne biztos, hogy az írónő ebbe a műfajban is megállja a helyét, de bizonyított, hogy rá is érdemes lesz még odafigyelni és a személyében egy igazi tehetséges, csiszolatlan gyémántra bukkantam. Maga a regény pont jókor jött. Nagyon együtt tudtam érezni a főszereplőnkkel, Henivel, aki akár én is lehetnék leszámítva a gyerekes viselkedését és a bénázásait. Hihetetlen, hogy mennyire eltalálta Kékesi Dóra a jellemét és a karakterét. Nem egyszer okozott feledhetetlen pillanatokat vagy éppen humoros kifakadásokat. Igazi érző - lélegző regénnyel van dolgunk, ami csak egyre jobb és jobb lesz, ahogy haladunk előre a cselekményben. Ahogy elkezdtem már akkor éreztem, hogy itt valami különleges van születőben, s mennyire igazam lett. Nagyon sok olyan álomgyáros regény van, amit teljes szívemből imádok és a Várom a párom is ilyen. Csajod, könnyed, olvasmányos, letehetetlen, szórakoztató, de emellett tanulságos és jókedvre derítő is. Egyszóval tipikusan olyan regény, amit imádok olvasni. 

Maguk a fejezetek sajnos csak egy szemszögből lettek megírva, pedig én baromi kíváncsi vagyok a másik oldalra is. Heni személye végig szórakoztat, nem enged el minket, de azért jól jött volna egy erős férfi kéz, ami az elkezdett mederben tartja a cselekményt. Ami egyébként légies, szókimondó, néha már hihetetlen, ugyanakkor a környezet és a helyzetleírások miatt nagyon is valóságos. Imádtam, ahogy Dóra belevonta Szeged városát is, s nem elégedett meg azzal, hogy ha már Magyarországon játszódik, akkor legyen Budapest a helyszín, s milyen jól tette. 

Mind a hangulata, s mind a megkívánt helyzetek jóval vidámabbak, mint azt el tudnám képzelni, hogy ha a fővárosban játszódna. Ezért mindenféleképpen jár egy hatalmas piros pont, hiszen lehet hogy néhányan pont a Várom a párom miatt látogatnak el Szegedre és ismerik meg közelebbről a várost. Jómagam mindenféleképpen tervezek egy regényhez igazodó barangolós városi sétát. Nagyon élném. De visszakanyarodva magára a történetre. 

Végig kísérhetjük Szilágyi Henriettát azon az úton, amire egyszer mindenki rá fog lépni, ez pedig nem más mint az Igazi, a Nagy Ő megtalálása. Csalódások, fellángolások, kételyek, érzelmek gardedámja, sírás, boldogság, elkeseredettség kíséri végig az utunkat, de ezek mellett racionális képet ad a mi életünkről is, na meg arról, hogy nekünk is voltak Ferik, Ákosok és Robik az életünkben, akiket jobb lenne elfelejteni örökre. 

A sava borsát a kötetnek Heni barátnői adják és a nem éppen hétköznapi ötleteik. Ehhez társul még az új szomszéd, aki tabu Heni számára, de mi van akkor, ha mégsem? Vajon ki lesz a befutó? A csajozógép Feri? A szexi orvos Ákos? Vagy éppen Robi a szomszédból, aki informatikus? Az a legszebb az egészben, hogy én már az elején tisztában voltam azzal, hogy mi lesz a cselekmény vége, mégsem volt meg bennem az a rossz érzés, mint pl. a kriminél, hogy tudom ki a gyilkos, s akkor így már nem is jó. A Várom a párom esetében éppen az a jó, hogy tudom a kimenetelét és végig izgulhatom, hogy vajon minden úgy fog e alakulni, mint ahogy azt én szeretném, vagy rak bele egy csavart az írónő és mindent a feje tetejére állít e. Hát mit ne mondjak jól megvárakoztatott. Az utolsó fejezet utolsó oldaláig kínzott a válasszal, de hogy ne áruljak el semmilyen fontos részletet, járjatok utána, hogy vajon Heni rátalál e a boldogságra vagy túl sokat vár és elszalasztja a nagy lehetőséget?

"Az anti-Valentin-nap igazán jó ötletnek bizonyult, és a film is jó választás volt. Hála a szomszédomnak, már nem éreztem magamat magányosnak, és a rémes valóságot is sikerült felednem, még ha csak egy estére is."

" - Mondd, Heni, miért vagyunk ilyen szerencsétlenek! Ott vagy te, megcsalt a pasid. Itt vagyok én, dobtak, és ott van Margó, aki bele van zúgva egy srácba, akinek ő nem kell! Ennyire rondák lennénk?"

" - Időnként nem értelek, Heni. Hogy lehetsz ilyen vak? Ha a rövidre fogott "igen" és "nem" válaszok szerinted egy igaz barátság kezdetét jelentik, akkor azt hiszem, a két pasi jól ki fog jönni egymással."

"Ujjongtam magamban, bele sem gondolva, mivel fog ez járni. Naná, hogy futással! Utálok futni - de a szerelemért mindent! Kemény vagyok, hős vagyok! Ki fogom bírni, és legalább addig is Robival lehetek kettesben."

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!