Grant Morrison & Frank Quitely: MI3

*

Az amerikai légierő szigorúan titkos kutatólétesítményének mélyén forradalmasítják a kibernetikát. A MIF-terv tudósai egyszerű háziállatok felhasználásával újfajta kiborgokat, a jövő harcmezőire tervezett hús-fém lényeket hoznak létre. A terv megkoronázása a MI3 néven ismert prototípus-hármas. Mindegyikük egyéni alkotás, kiképzésük szerint csoportban dolgoznak. 

Az okosfegyverek legjobbjának számító MI3 idegrendszerét csúcstechnológiájú katonai eszközök erősítik: programozhatók, mégis önállóak, hűségesek, és közben nem ismernek irgalmat. De bármilyen sikeresek is, a MI3 mégiscsak mintapéldány, és a tesztelés végén szétszerelik őket. Csakhogy a félelmetes gépekben három elveszett kedvenc van, és felerősített képességeik a túlélésre is érvényesek, egy olyan ösztönre, amely erősebbnek bizonyul annál, ahogy alkotóik sejtették. 

Amikor pusztulás vár rájuk, a MI3 megszökik: ki a rémítő, zavaros külvilágba, ahol most épp olyan fenyegetést jelentenek, mint azok, akik vadásznak rájuk. A kíméletlen hajsza során a MI3 úgy harcol, akár egy zászlóalj… és közben ott motoszkál benne egy halvány emlék … az otthonról. 

A két világklasszis alkotó csúcsteljesítményei közé tartozó MI3 történetét a nagyszerű Grant Morrison (All-Star Superman, Batman: Arkham Elmegyógyintézet, Új X-Men – E mint eltörölni) írta, és a páratlan Frank Quitely (Az Igazság Ligája: Föld Kettő, Új X-Men – Birodalom) illusztrálta.

"2 fut!"

Ha Grant Morrison képregényt veszek a kezembe biztos lehetek abban, hogy egészen különleges élménnyel gazdagodom. Amiket eddig olvastam tőle azok nagyon tetszettek, ezért is szavaztam bizalmat az MI3-nak, ami egy igazán érdekes témát boncolgat, és ami megmutatja, hogy milyen különleges vizekre is lehet evezni képregény berkeken belül.

Maga az alap nagyon érdekes, miszerint az amerikai kormány kísérleteket végez annak kapcsán, hogy az emberi erőt le tudja cserélni állatokra, olyan erőre, amik feláldozhatóak, és bármikor megsemmisíthetőek, és jóformán erről is szól a történet. Kísérletekről, amik képesek lennének megváltoztatni egy háború sorsát, és ehhez állatokat használ fel. 

A MI3, ahogy az könnyen kitalálható a 3 állati főszereplőnkre értetendő. Adott egy cica, egy kutya és egy nyuszi, akiket mind keresnek a gazdáik, de nem találnak meg. Veszedelmesek, alap intelligenciával rendelkeznek, a kommunikációjuk darabos, mégis egységként mozognak, és harcolnak az életben maradásért, a túlélésérért.

Maga az alap szerintem nagyon jó, és a képkockák is arra hivatottak, hogy szavak nélkül megmutassák a történetet, legyen az éppen a kormány általi szemszög, vagy a kísérleti állatoké, akik jóval fejlettebbek és veszélyesebbek lettek annál, mint amit vártak tőlük.

A színes, ugyanakkor néhol sötétebb kockáknak köszönhetően bontakozik ki a lelki szemeink előtt a történet, mindezzel megmutatva a MI3 történetét, ami nem szokványos történet. Mint az állatkísérlet nem elrugaszkodott gondolat, mégis ezt továbbfejlesztve vezet be minket Grant Morrison a sűrűjébe. Nemcsak azt mutatja meg, hogy mit alkotott az amerikai kormány, hanem azt is, hogy milyen gyorsan képes megsemmisíteni azt, ha az érdekei úgy diktálják.

Eleinte úgy vannak beállítva ezek a kísérleti állatok, mint érzéketlen "robotok", de a kötet előrehaladtával mégiscsak megmutatja a történet, hogy ők is érző lények, akiknek nem feltétlenül a rombolás és a gyilkolás áll az életük középpontjában, hanem a szabadulás gondolata, és ezért készek áldozatokat hozni.

A történet már a legelső képkockákkal belevág a cselekmény közepébe, nem finomkodik és a legbrutálisabb, legvéresebb részeket is megmutatja. Nem szokatlan a vér, illetve a brutalitás ábrázolása a képkockákon, de pont emiatt lesz olyan emberi a történet, hiszen viszontagságokon keresztül ismerjük meg a tank kutyát, a kém macskát és az aknákat telepítő nyulat, akik végigkísérnek a képregényen.

A történet valahol a brutalitás és emberi gyarlóság alatt szól a szabadságról is, a szabad akaratról, és olyan brutális őszinteségről szól erről a három állatról, hogy akarva-akaratlanul is, de a szíveden viseled a sorsukat. 

A történet legerősebb pontja a történet mellett az ábrázolási mód. Élénk színeket ötvöz a nyers brutalitással, és még ha nem is vagy állatszerető biztos vagyok benne, hogy neked is össze fog szorulni a szíved a sorokat olvasva, mert szörnyű, amit ezekkel az állatokkal tettek. Valakinek a házikedvencei voltak, a kormány meg gyilkolóeszközöket csinált belőlük.

Ahogy az várható volt végig szurkoltam az állatoknak, hogy sikerüljön megszabadulniuk a béklyóktól, és olyan életet élhessenek, amit eddig is kellett volna nekik, ha nem is juthatnak vissza a gazdáikhoz, igenis megérdemlik a szabadságot és a szabad akaratot. A képregény pont ezt a szabad akaratot vette el tőlük, és lehet hogy állatok, de az állatoknak is vannak érzéseik, és ők is fontosak valakinek. Kicsit megviselt a történet, de nem bánom, hogy elolvastam, mert igazán különleges perspektívát és alapot adott Grant Morrison a MI3-nak.

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)