"Hanna, abbahagyva a hisztérikus röhögést, zokogni kezdett, ezzel tartva az ütemtervet a napi mentális összeomlás beiktatásával."
*
Valóra vált álom?
Hanna, a huszonnyolc éves, mérsékelten életunt főhősnőnk kérdéses mentális állapotban tengeti mindennapjait. Semmi értelmét nem látja létezésének.
Mígnem egy reggelen öt mágikus lény jelenik meg a hálószobája ajtajában. Azt állítják, hogy ő a démonkirály régóta keresett, elrejtett lánya. Mivel a lány nagy fantasy-rajongó – aki sokszor kívánta, bárcsak valaki kiszakítaná a szürke hétköznapjaiból, és igaz lenne mindaz, amiről a könyvekben olvasott –, velük tart a Mágikus világba. Ám ekkor még nem is sejti, az igazi élete csak most kezdődik…
De vajon mindenben igazat mondanak neki a mágikus lények?
És hogyan sikerülhet magára találnia egy számára ismeretlen világban?
Lisa Merrick regénye egy szarkasztikus humorral fűszerezett, rendkívüli romantasy, amelynek főszereplője egy traumatizált lány, aki maga se tudja, hogy mire vágyik igazán. A sors viszont már döntött. Megannyi kaland és egy mindent elsöprő szerelem vár rá.
"Ez nem verseny… A fájdalom az fájdalom. A trauma az trauma."
Az utóbbi idők egyik legérdekesebbb regénye lett Lisa Merrick Hőség c. kötete, ezért elhatároztam, hogy amint megjelennek élfestetten a Rage and Freedom köteteket azokat is el fogom olvasni. Nagyon érdekelt már csak a borító és az élfestés miatt is, na meg mindenki úgy emlegeti mint egy olyan fantasyt, amihez még nem volt dolguk, így a műfaj fogyasztójaként nem is tudtam tovább ellenállni neki, és bele is vetettem magam a Düh és szabadságba.
Elöljáróban annyit hozzá szeretnék tenni, hogy látszik ezen a köteten, hogy ez volt az írónő első regénye, ugyanakkor az is, hogy mennyit fejlődött, hiszen a Hőség már egy sokkal kiforrottabb Lisa Merrick regény. Szeretem a fantasyket, a démonos fantasyket meg nagyon, így természetes volt, hogy esélyt adok Hanna és Lucas történetének. Nagyon hamar a kötet végére értem, szerintem 1 nap alatt simán befaltam, és habár nem lett életem regénye, mégis nagyon jót szórakoztam olvasás közben, és többször hangosan felnevettem vagy azért, mert tök abszurd volt, amit olvastam vagy annyira cinikus volt Hanna, hogy nem bírtam ki nevetés nélkül. Adott egy életunt lány, aki éli az unalmas mindennapjait, amikor is betoppannak a házába és közlik vele, hogy egy démonhercegnő. Mit csinál ilyenkor az ember lánya? A kis csapattal megy és megtapasztalja a fantasy hősnők életét. Maga az alap szerintem jó volt, a világ maga érdekes. Különösen tetszett az, hogy minden fajnak megvan a maga területe, a maga helye és azon képességek, amik segítségével boldogulnak az életben. Plusz pont, hogy nemcsak információk tömkelegét ismerteti Lisa, hanem azt is megmutatja, hogy ezekkel a képességekkel mégis mire képesek. Persze a fókusz továbbra is Hanna karakterén van, na meg azon, hogy egy igazi őrült az apja, aki nem mellesleg démon és valahogy meg kellene állítani. Itt kezdődik el úgy igazán a kalamajka, és ismerhetjük meg Hanna alpári, szókimondó és semmit sem visszafogó oldalát. Hol azt vesszük észre, hogy bólogatunk olvasás közben és helyeseljük Hanna tetteit, hol pedig fogjuk a fejünket, hogy nem, ezt talán nem kellett volna.
Hanna mellett Lucas még a hangsúlyos, hiszen ő a másik főszereplő, akiről szól a Rage and Freedom és az a helyzet, hogy már az elején sikerült megkedvelnem a karakterét, ugyanakkor Lisa nem ad annyi teret neki, amivel el tudná venni Hanna elől a szereplés lehetőségét, elvégre mégis csak Hanna történetéről beszélünk tele régi sérelmekkel, bosszúval és egy traumákkel teli gyerekkorral, ami bizony rányomta a bélyegét Hanna életére.
A megálmodott világ számomra a kötet egyik erőssége, már csak azért is, mert jól át van gondolva, ugyanakkor nem bántam volna, ha kicsit jobban ki lett volna fejtve. Hanna fejében létezünk szinte majdnem végig, és amilyen a lány személyisége, olyan maga a kötet hangulata és stílusa is. Ahol azt érezzük, hogy Hanna bunkó ott a történet is az, és ahol Hanna tele van tettvággyal ott a történet alakulása is erre az útra visz minket.
A stílus nekem eltér attól, amit a Hőségben olvastam, és kellett jó néhány fejezet, mire fel tudtam venni a fonalat, és úgy igazán élvezni tudtam a cselekményt. Hol izgalmas, hol informatív, hol pedig tele van izgalmakkal a Rage and Freedom. Minden karakternek van benne rendeletetése, és alapvetően egy gyorsan olvasható kötetről van szó. Nem veszünk el a részletekben, végig lényegre törő, és a legszükségesebb információkat adja csak át.
A maga 300 oldalával a pörgősebb és könnyebben olvasható fantasyk közé tartozik. Egy olyan sorozat kezdőkötete, aminek nagyon várom a folytatását, már csak azért is, mert két olyan karakterről szól, akiket nagyon megkedveltem. A Rage and Freedom egyik erőssége, persze a világ mellett az az olvasmányossága. Ha egyszer elkezded biztos vagyok benne, hogy a végére akarsz érni, és nagyon nehéz nem elveszni a fejezetekben. Velem az történt, hogy hiába mondtam azt magamnak, hogy még csak egy fejezetet fogok elolvasni, és aztán alvás, mire felocsúdtam már a kötet felén is túl voltam. :D Pozitívumként muszáj vagyok kiemelni az illusztrációkat, hiszen annyira hozzák a történet színvonalát, és annyira passzolnak az egyes jelenetekhez, hogy kár lett volna kihagyni őket. Összességében nekem tetszett Lisa írása. Kellőképp volt őrült ahhoz, hogy végig figyeljek rá, és az biztos, hogy valóban egy olyan sorozatot és egy olyan világot álmodott meg a karaktereivel együtt, akikből nincs még egy a világon, és akik lehet, hogy forrófejűek, de legalább a háború jó oldalán állnak, és készek harcba szállni a szeretteikért. Ha egy igazán egyedi és megismételhetetlen fantasyre vágysz, akkor nagyon jó helyen jársz, mert a Rage and Freedom ilyen. Tele olyan pillanatokkal és eseményekkel, ami miatt a Düh és szabadság nem egy szokványos fantasy. Plusz pont, ha szereted a szabadszájú hősnőket, akik úgy beszélnek, mint a kamionosok. :D
" - De mi lesz a cuccaimmal? A könyveimmel? - kérdezte Hanna."
"Na de a lényeg a mai napra az, hogy mégis mi értelme lenne az életnek? Élsz, dolgozol, hogy élj, élsz, hogy dolgozz, közben szenvedés, meg vannak jó napok is, de aztán az ember végtére is semmit nem test hozzá a világhoz."
"De itt nem te vagy az áldozat. És én sem vagyok az. Túlélő vagyok. Túléltelek. Túléltem mindent, amit bennem okoztál. És most itt vagyok."
"Sokáig így maradtak, miközben a függönyön keresztül átszűrődött a késő délutáni fény. Ilyen egy tökéletes nap."
" - Ahova megyünk, ott lesz pszichológus?"
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése