Paisley Hope: Kézben a gyeplő (Silver Pines Ranch 1.)

"  - Kedvesem! Leejtetted a hajcsavarós cuccodat! Drágám!"

*

Vegyél ​egy mély levegőt, és ereszd el a gyeplőt. 

CeCe végre kiszabadult a mérgező párkapcsolatból, ami egész eddigi felnőttkorát beárnyékolta. Visszatér Kentuckyba, a családi ranchra, ahol lovakat tartanak. Fogalma sincs, mit tartogat számára a jövő. Bátyja legjobb barátjánál, Nashnél kap munkát, aki igazi sztárnak számít a környéken, mert nemrég még a Dallas Stars csapatában jégkorongozott. Nash nem tudja levenni a szemét CeCeről – CeCet azonban enyhén szólva idegesíti Nash. 

Lehetséges, hogy a kezdeti ellenszenv dacára röpködni fognak a szikrák kettejük között? 

Egy igazi fülledt cowboy románc: a nő hazatér, és a bátyja legjobb barátjával csakhamar egymásba gabalyodnak a Silver Pines Ranch-sorozat első kötetében. 

Paisley Hope Kanadában nőtt fel, és gyerekkorától arról álmodozott, hogy a világba, amit megteremt az olvasói el fognak merülni, és azt kívánják majd: bárcsak ez lenne a valóság. Amikor nem ír, kertészkedik, jógázik, süteményt süt, és a családjával tölti az idejét. Egyszer-egyszer nem mond nemet egy pohár jó fehér borra.

" - Tényleg elegem van abból, hogy úgy teszek, mintha nem akarnálak téged minden rohadt nap minden pillanatában, CeCe."

Első cowboy románcom, viszont tuti, hogy nem az utolsó, mert IMÁDTAM!!! Miért nem mondta senki, hogy nekem sokkal hamarabb el kellett volna merülnöm a cowboyok vidéki életében? Arról nem is beszélve, hogy Nash hokisból lett cowboy!! Az írónő nagyon tudja, hogy mit csinált a Kézben a gyeplő alatt, mert a lehető legjobb trope-kat vadászta össze hozzá.

A Kézben a gyeplő egy igazán szerethető, szexi, lendületes kisvárosi cowboy románc, amiben nemcsak a cowboyok élete, a család és a szenvedély kap hangsúlyt, hanem a hoki is. Végig ez a két életstílus versenyzik egymással, és mutatják meg, hogy egymás mellett is tökéletesen megférnek. Vannak azok a könyvek, amik már az első mondattal, vagy éppen az első fejezettel levesznek a lábadról, megmutatják, hogy humorosak és szórakoztatóak lesznek, na Paisley Hope regénye pont ilyen. Már az elején nagyon megfogott magának a kötet, CeCe karaktere, na meg Nash, aki egy két lábon járó kísértés. Borítékolható volt, hogy a fülledt levegő nagyon gyorsan tettekké fog alakulni, és az a helyzet, hogy éltem ezért az age gap, brother's best friend típusú romantikus történetért. A kisvárosi hangulat, a család és az összetartozás számomra mindent vitt, és sikeresen meggyőzött, hogy érdemes cowboy románcokat olvasni, és ezennel végre én is beléptem a cowboy romance erámba. Köszi érte Nash!! A szenvedély mellett humorban sem volt szűkös a kötet, de emellett a gyógyulás és a múlt traumái is fontos szerepet kaptak. Nemcsak CeCe lépett egy új útra, hanem Nash is, akinek nem volt éppen vidám a gyerekkora, és ez a trauma a kötet jelenére is kihatással van. Emiatt kapott egy komolyabb hangvételt, de ezt tökéletesen egyensúlyozta az írónő a szexi és pikáns jelenetekkel. Nagyon megszerettem ezt a kötetet, és alig várom, hogy a sorozat többi részét is olvashassam, mert eszméletlenül jó volt a Kézben a gyeplő és még több Silver Pines Ranch kell az életembe!!

Már a magyar megjelenés előtt szemeztem ezzel a kötettel, viszont örülök, hogy magyarul is megjelent, mert egy szórakoztató történet tele kedvelhető karakterekkel, szállóigévé vált mondatokkal (save a horse ride a cowboy), vonzó férfi karakterekkel, és a tökéletes kisvárosi country hangulattal. Kell ennél több? Egy ex-hokis például, aki részmunkaidőben cowboy?

Nash-t az elejétől a végéig imádtam, főleg a fejezeteit olvasni, és cseppet sem bántam volna, ha nemcsak CeCe kapja meg a lehetőséget arra, hogy megmentsem egy lovat, ha értitek, hogy mire is gondolok. Egy igazi megtört lélek, megrögzött szingli, akinek nincs szüksége párkapcsolatra, és aki szerint nem érdemli meg a boldogságot, pedig nála jobban senki nem érdemlé meg. Itt jön a képbe CeCe, és minden a feje tetejére áll.

CeCe-t is megkedveltem már az elején, és örülök, hogy nem egyből csöppentünk bele az érzelmek kavalkádjába, hanem jóval csak utána. Jót tett a kötetnek a bonyodalom, a cseppnyi dráma és az, hogy CeCe újra otthon legyen a családjával, és az élő kísértésként mindenhol felbukkanó Nash-sel, aki a hoki és a cowboy címkék mellett bartender is, na meg hoki edző is.

Maga a hangulat hozza az elvártakat. A kisvárosi milliő már az első fejezetek alatt leterített, és őszintén nem akartam, hogy vége legyen. Nagyon megkedveltem CeCe családját, a barátnőit, az egész várost, és azt a példaértékű összefogást, amit a gyerekek és a hoki miatt csináltak. Megtelt a szívem szeretettel és boldogsággal olvasás közben, és nem lehetek ezért elég hálás neki. Egy ízig-vérig kisvárosi romantikussal mindig le lehet venni a lábamról.

A kötet szexuális töltete, azaz a pikáns és 🌶️🌶️🌶️ jelenetek a lehető legjobban egészítik ki a cselekményt, se nem túl sok, se nem túl kevés a mennyisége, és sikerült az írónőnek megtalálni az arany középutat, már ami az érzelmeket és a testiséget illeti. Tetszett a kötetben az, hogy végig szabad volt, lebegett előtte egy cél, amire törekedett, hogy elérje, de ehhez nem siettette a karaktereket, és hagyta, hogy a maguk tempójában ébredjenek rá arra, ami már az elejétől ott volt közöttük.

Maga a cselekmény laza, pörgős és elég sokszor éreztem azt olvasás közben, hogy én is ott vagyok CeCe és Nash közelében, és ergo az első sorból nézhettem végig, ahogy egymásra találnak. Jó, azért a perzselő jeleneteknél elbújtam, és csak mint külső szemlélő vettem részt. :D A Kézben a gyeplő sikere az erőteljes kémiában, a karakterek szerethetőségében, és a kisvárosi hangulatban keresendő. Engem megvett magának kilóra, na meg egy jó kis age gapnek sem tudok ellenállni, ha meg ebbe valahol childhood friends to lovers is társul, akkor teljesen el vagyok varázsolva, le vagyok véve a lábamról. Egy igazán cuki romantikus kötet, viszont készülj fel arra, hogy a 🌶️ erősen dominál, és sokkal pikánsabb, mint amit a borító sejtet. Nekem nagy szerelem lett ez a kötet, és remélem, hogy másoknak is legalább annyira fog tetszeni, mint amennyire én szerettem olvasni a Kézben a gyeplőt. Ha szereted a szenvedélyes, kisvárosi románcokat egy kis exhokis-cowboy románccal megspékelve, és az erős kémiának sem mondasz nekem, akkor imádni fogod Paisley Hope Kézben a gyeplő c. romantikus cowboy románcát!! Ha pedig megmentenél egy lovat ajánlani tudom Nasht a cowboy szerepre!

"A mocskos szájú Nash megizzaszt, és ennek semmi köze az augusztusi meleghez."

"Ráébredek, hogy nem csipán akarom Nash Cartert, hanem most azonnal eladnám érte a lelkemet."

"Ilyen az én szerencsém, hogy a férfi, akiről fantáziálok, olyan férfi, akit nem lenne szabad akarnom, és akit nem kaphatok meg."

" - Elég dögös vagy ahhoz, hogy sokáig bent maradnék veled dolgozni, és nem mondanám el a feleségemnek - jegyzi meg Olivia mosolyogva."

"Szeretem ezt a nőt.

Úgy szeretem őt, mint a hegy fölé emelkedő nap sugarait az arcomon vagy a friss jeget a korcsolyám alatt, vagy mint amikor a fejem fölé tartom a kupát. Úgy szeretem a kis szentjánosbogaramat, mintha nem lenne más választások, és az igazság az, hogy talán soha nem is volt."

"A fenébe, Cowboy Nash rohadt dögös!"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Laura Steven: Our Infinite Fates - Végtelen sorsunk

"A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett."

*

A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett. 

Evelyn számtalan életet élt már. Mindegyikben megölték a tizennyolcadik születésnapja előtt. 

De a mostani életében a kishúgának szüksége van rá az életben maradáshoz. Ahhoz, hogy a húgát megmenthesse, és túlélje a születésnapját, Evelynnek a következőket kell tennie: 

1. Meg kell találnia ősellenségét, aki minden életében vadászik rá. 

2. Meg kell tudnia, miért vadásznak rá, hogy egyszer és mindenkorra megtörje az átkot. 

És ami a legfontosabb: meg kell próbálnia nem beleszeretni az ellenségbe… megint.

" - Szerintem már nagyon régen megértettem, hogy a nagy örömök ugyanannyit érnek, mint az apró örömök."

Összetörte a lelkem ez a kötet, de nagyon szerettem. Fájt olvasni, viszont azt hiszem, hogy megérte, mivel sokat adott, meggyötört és érzelmek hadát váltotta ki belőlem. Egy igazán különleges és ismétlődő szerelemnek lehetünk szemtanúi, ami úgy igazán sosem teljesülhet be, és ami darabokra szed.

Laura Steven ezzel a különlegessel könyvvel megmutatta milyen is egy évezredet átölelő szerelem, milyen az, ha minden egyes életben addig tart a létezés, amíg meg nem találod ezt a szerelmet, de minden véget ér a 18. szülinapod előtt. Sok jót hallottam a kötetről, viszont arra nem voltam felkészülve, hogy majd ennyire megérint, és mélyre hatol. Maga a történet alapja a végletekig eredeti, elgondolkodtató és ráébreszt arra, hogy ne vegyük készpénznek a szeretteink szeretetét, mert bármikor vége szakadhat, és bármikor eljöhet a vég. Minden egyes visszaemlékezéssel azt éreztem, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre ás az írónő, és addig nem nyugszik, amíg legalább egy könnycseppet ki nem csikar belőlünk. Érzelmileg nagyon megterhelő volt, és aki legalább már egyszer volt szerelmes azt biztosan meg fogja hatni a Végtelen sorsunk. A jelen és a múlt párhuzama folyamatosan építi a cselekményt, és rakja le a most mellé azokat a múltbéli eseményeket, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy összetörjünk. Evelyn és Arden szerelme fájdalmas, tele van elengedéssel, meneküléssel, halállal, szerelemmel, ami hol fájdalmas, hol sorszerű, hol pedig végzetes, és egy sötét titokkal, amire csak a kötet végén kaphatunk választ.

A történet nyelvezete könnyed, nagyon olvasmányos és egyes részeknél a lírai vonal is kivehető. A fordítás is szerintem nagyon jól sikerült, a kis versek sokat hozzátesznek az élményhez, és szerettem, hogy eleinte nem tudtuk, hogy kicsoda is Arden, és nem lehettünk benne biztosak, hogy mikor fog felbukkani, és kezdi el az ördögi ismétlést, ami Evelyn pusztulásához vezet.

Romantikus történet egy kis misztikummal és fantasy elemmel megspékelve. A romantikus elemek dominálnak, de a kötet végén azért a fantasy vonal is beköszön, és megmutatja, hogy végig ott volt, tevékenykedett a háttérben, és alig várta, hogy eljussunk a végéhez, ahol ledobta a bombát, és teljesen új megközelítésembe került általa minden.

A múlt-jelen váltakozása miatt kicsit darabos a történet, megtöri az élményt, ugyanakkor hozzá is ad, hiszen minden egyes múltba való betekintés megmutatja, hogy mindegy ki Evelyn és ki Arden, egymásra találnak, az ördögi kerék nem nyugszik, és minden egyes ciklus újrakezdődik. Ezzel még inkább összetör minket az írónő, ugyanakkor reménnyel is eltölt, hiszen a jelennek nem feltétlenül kell a múlt hibáiba esnie.

A karakterek, Evelyn és Arden ennél nem is lehetne különbözőbb. Míg az írónő Evelynt egy erős, és kézzelfogható karakterként ábrázolja, aki nemcsak bátor, és mindent megtenne a húgáért, érzelmileg is kiemelkedő. Nemcsak ő hal meg minden egyes találkozásnál, hanem a lelkünk egy darabja is. Az ő nézőpontja mentén haladunk a történetben, emiatt sokkal közelebb érezzük magunkhoz, mint Ardent.

Arden végig titokzatos, egyik idősíkon sem tudatjuk biztosan, hogy mikor fog felbukkanni, viszont azt tudjuk, hogy ha felbukkan, akkor ott vége, és kezdődhet minden elölről, egészen addig, amíg Evelyn közel nem kerül a 18-hoz. Az írónő nemcsak titokzatos karakterként ábrázolja, hanem valamilyen szinten őt állítja be a gonosznak is, holott az igazság sokkal fájdalmasabb, és mindent a feje tetejére állít.

Az írónő a múltbéli eseményeket hol brutális eszközökkel (elmegyógyintézet, háború) ábrázolja, hol pedig sorszerű találkozások hadát mutatja be. A jelen dinamikáját megtörik, ugyanakkor kell a Végtelen sorsunknak az, hogy ne csak a jelent lássuk, hanem a múltat is, az ismétlődő véget, és a szépen elporladó szerelmet. A Végtelen sorsunk egy igencsak fájdalmas regény a szerelemről és a feláldozásról. Ugyanakkor a múlt ismétlődő motívuma kecsegtetéssel is szolgál, hiszen kell lennie mögötte motivációnak, kell hogy legyen szándéka vele, kell hogy megmutassa nem biztos, hogy a jelenben is véget kell érnie. Nagyon reménykedtem egy boldog befejezésben, de az írónő jól megdolgoztatott, hiszen még a vége előtt bedobta a bombát. Szó szerint versenyt futottunk az idővel, és sosem tudhattam, hogy mikor jön el a vég Arden személyében, és mikor öli meg Evelynt, ezzel újrakezdve a ciklust, ami ismétli önmagát időről időre. Ha szeretnél egy különleges szerelemről olvasni, akkor ne hagyd ki Laura Steven Our Infinite Fates - Végtelen sorsunk c. kötetét!

"Bár mindig megtaláltam a módját, hogy együtt éljek a szeretteim elvesztése miatt érzett gyásszal: úgy hordoztam őket magamban, mint örökké égő mécseseket, amíg az idő lassú dagálya el nem mosta az emlékeiket."

" - A lelkem mélyén úgy érzem, hogy a sorsot kísértem, amikor kimondom: ha megmutatom az univerzumnak, mennyire szeretem a családomat, csak azért is elveszi tőlem. Talán a szeretet tényleg erről szól. A sors végtelen kísértése az egész."

"A szerelmünk olyan, mint a folyó, amely évről évre, évszázadról évszázadra végighömpölyög a földön, és minden forduló, minden kanyarulat után egyre mélyebb, szélesebb lesz. A tudat, hogy a víz mindig egy bizonyos irányba folyik, megnyugvást jelent."

"A szerelmespár egyik fele azután sóvárog, hogy a másik előtt haljon meg, mert a párja nélkül elviselhetetlen lenne számára az élet."

" -Az irántad érzett szerelmem olyan végtelen, mint az óceán, Evelyn."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Lauren Blakely: Double Pucked - Álbarátnő akcióban (Hokis románcom 1.)

"Szeretném leszögezni, hogy imádom a kutyámat."

*

Egy ​megcsalt könyvmoly, aki édes bosszút tervezget, és két hokijátékos, akik mindenben segítenek neki… 

Amikor rájövök, hogy a barátom megcsalt, felkapom a kutyámat, Nachost, és azonnal a költözés mellett döntök. Mielőtt kiviharzok az ajtón, magamhoz ragadom azt is, ami az exemnek a legfontosabb: a nyeremény VIP-jegyeit egy hokimeccsre, amihez ráadásként jár egy közös esti program a város két legismertebb hokiistenével. Alig várom, hogy az exem orra alá dörgöljem az idoljaival készült szelfiket! 

A srácok azonban nem csak simán kedvesek velem: igazi VIP-élményt ajánlanak estére! 

Ám amint Ryker és Chase tudomást szerez arról, hogy mit tett velem az exem, megkérnek, hogy legyek a szobatársuk egy hétig, hadd dédelgessenek. Én pedig a mindig morcos Rykernek segítek majd, hogy a közvélemény megszeresse, Chase-t pedig el kell kísérnem egy esküvőre, az álbarátnőjeként. 

Naná, hogy igent mondok. Nem is tehetnék mást. Ez a két srác túl tökéletes ahhoz, hogy másként döntsek. Hiába tudom, hogy ebből baj lesz… 

Ennek a csodás időszaknak lejárati dátuma van. Csupán egy hét, és mindennek vége. Vajon a szívem is felfogja mindezt?

" - Nincs szükségem másra, csak egy szexjelenetekkel teli könyvre és nyugalomra."

Gyógyír szakításra? Menj el egy hokis VIP-eseményre, engedd, hogy két hokis hazavigyen, és éld meg a legtitkosabb vágyaidat. Akár ez is lehetne a kötet receptje, amit az írónő egy nagyon szórakoztató stílusban tálalt nekünk. Annyiszor, de annyiszor nevettem olvasás közben, és annyira jól éreztem magam miközben ezt a why choose regényt olvastam! Nem egy komoly hokis románc, de nem is az az emészthetetlen, statisztikáktól túltengő.

Goodreadsen nem valami erős a kötet értékelése, emiatt nagyon érdekelt, hogy vajon miért nem, de az a helyzet, hogy én kellemesen csalódtam, mert nagyon szórakoztató volt, és úgy érzem, hogy néha kellenek ezek a nem szokványos felállású románcok is. A Double Pucked - Álbarátnő akcióban egy rövid, 9 napot felölelő MFM (male-female-male) hokis történet romcom elemekkel, szexualitással és megannyi pörgős, komikus jelenettel. Kettő fantasy kötet között szerintem tökéletes választás, hiszen nem igényel teljeskörű figyelmet, és nagyon gyorsan a végére lehet érni. Olvastatja magát, a hokis részek izgalmasak és a karakterek is felettébb kedvelhetőek, ugyanakkor nem egy világmegváltó kötet, viszont nem is kell sok mindent várni tőle, és pont ebben rejlik a szépsége. Könnyed kikapcsolódást kínál, és azt is nyújt. Van benne egy kis adag dráma, de leginkább a karakterek kapcsolatára, a hármasra helyezi a hangsúlyt, és arra, hogy mi minden sülhet el ebből a felállásból. Nekem személy szerint nagyon bejött, és élveztem Trinával felfedezni ezt az új territóriumot, amit Chase és Ryker kínált. Vicces, pörgős, szexi és letehetetlen olvasmány. Csak ajánlani tudom, ha egy olyan hokis történetet olvasnál, aminek nincs nagy tétje.

Nagyon spicy volt, amit cseppet sem bánok, hiszen egy jó romantikus regénytől elengedhetetlen, hogy legyenek benne szexi és pikáns részek. Ezeket a részeket tökéletesen ellensúlyozta a vicces jelenetek, a Trina exén való bosszúállás, és a fiúk védelmező jelleme. Nagyon véletlenszerű a kezdés, de nekem pont ez tetszett benne, ahogy Trina exe ergo elindította az egész cselekményt, és szó szerint belelökte Trinát Chase és Ryker karjaiba.

Trina egy igazi badass hősnő, akit nem kell félteni, de azért jó, ha ott van mellette a két srác, és úgy védelmezik és kényeztetik, ahogy tudják. Egy vagány könyvmoly, aki nem fél megélni a szexualitását, akinek merész ötletei vannak, és nem fél megvalósítani azokat. 

A két srác totális ellentétei egymásnak. egyfelől kapunk egy grumpy karaktert, Rykert és egy golden retrievert, Chase személyében. Ég és föld a két karakter, mégis összeköti őket a hoki és a Trina iránti érzelmük, ami insta love-ként alakul ki, de ebben az esetben nem bántam, mert jól állt a Double Puckednak.

Chase és Ryker is sármos, két lábon járó kísértés, és én teljes mértékben megértem Trinát, hogy egyfelől nem tudott ellenállni a kísértésnek, másfelől beleszeretett mindkettejükbe. A why choose trope nagyon ütősen került elő, és megfűszerezte a sorokat. Emellett egy igazán szimpatikus, kedvelhető és valamilyen mértékig aranyos történet. 

Nagyon tetszett az insta love, illetve a vonzalom a srácok és Trina között, és az, ahogy Trina magabiztosnak, gondtalannak, dédelgetettnek és kívánatosnak érezhette magát miattuk. Receptre írnám fel mindenkinek szívfájdalmakra ezt a két hokis szépfiút, hiszen kinek ne esne jól egy goldie és egy grumpy figyelme? Főleg akkor, ha előtte nem sokkal törték össze a szívét? Lauren Blakely ezzel a regényével engem teljes mértékben meggyőzött, úgyhogy még biztos fogok tőle olvasni, és szorítok, hogy jöhessen a többi rész is magyarul. Ha szereted a hoki románcokat, a why choose regényeket, az insta love-ot, a spicy könyveket, az édes bosszút, a grumpy illetve golden retriever típusú férfi karaktereket, a badass hősnőket, a szobatársak trope-t, a bugyievő kutyákat, a kamu kapcsolatokat és a cinnamon roll hősöket, akkor ne hagyd ki ezt a szórakoztató, vicces, néhol perzselő hokis románcot Lauren Blakely tollából. Hidd el, ilyen VIP-élményre te is beneveznél. Chase és Ryker gondoskodik a jó hangulatról, és arról, hogy egy percig ne unatkozz olvasás közben. Nem tökéletes regény, de nem is törekszik arra, hogy az legyen. Szimplán ki akar kapcsolni, és engem maximálisan ki is tudott kapcsolni!

"Közös. 

Azt hiszem, ez lett a kedvenc szavam."

" - Annyi orgazmusod volt már, hogy azt a pontot nyugodtan számolhatod duplán. Vagy négyszeresen, akkor kijön egy szextett, ami az egyik kedvenc szavam."

"Közelebb lép, és a téglafalhoz szorít. A csuklómnál fogva felemeli a karomat, könnyedén a falnak nyom, és megcsókolja a nyakamat. Egyik erős kezével átfogja mindkét csuklómat, teljesen ki vagyok szolgáltatva neki. A megkötözés lenne az egyik fétisem? Csajszi, hamarosan két férfival fogsz ész nélkül kefélni. Több fétised van, mint gondolnád."

"Ez a következő kérdésemet is megválaszolta: mit kezdjek ezzel a… vággyal? Ezzel a semmiből rám törő vágyakozással, hogy beletúrjak Chase hajába, a másik kezemmel pedig Ryker szakállát simogassam. Ezzel a vággyal, hogy szeretnék közéjük szorulni."

"Olyan nő lennék, aki a combra izgul? Ezt eddig nem is sejtettem. Na de hellóka, izmos combok! Bírlak titeket. Mindkét párt. Ami még ennél is fontosabb, miért nem szólt nekem senki, hogy a hokijátékosok öltönyben járnak a meccs után?"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Diana Hunt: Ragadozók háza (Prédák háza 2.)

 "Mindannyian szörnyek vagyunk."

*

Készen állsz a játékra? 

Akkor is, ha meg kell bíznod valakiben, aki egyszer már összetörte a szíved?

A szabályok egyszerűek… A szereposztás megváltozik, a préda ragadozóvá válik. 

Képzeld el, hogy a titkos társaság, amit kerestél, létezik. 

Fő fegyverük a hipnotizálás, bármit képesek elhitetni veled. A Carnivora Akadémia sokkal veszélyesebb, mint azt elsőre gondoltad, az iskola hideg falai között sehol nem vagy biztonságban. 

A társasággal kapcsolatos rögeszméd veszélybe sodor. 

Megszállottá válsz, mindenhol őket keresed. 

Mindenkiben őket látod. 

Ahhoz, hogy megmentsd a barátaidat, ki kell derítened az igazságot. Ahogy egyre mélyebbre merülsz, a valóság és a képzelet határvonala elmosódik. A túléléshez mindent fel kell áldoznod, talán még azt is, ami a legfontosabb számodra. Ne félj tőlük, érd el, hogy ők féljenek tőled!

"A vörös mindig a prédák színe."

Diana Hunt Ragadozók háza c. kötetével megmutatja, hogy még koránt sincs vége a vadászatnak, és csak egy hajszálon múlhat kiből lesz vadász, és ki lesz a préda. Nekem ez a második rész sokkal jobban tetszett, mint a Prédák háza! Már azt is imádtam, de a Ragadozók háza még ezen is túltett. Eszméletlenül zseniális volt, és még több kell nekem ebből a sötét és titkokzatos világból!!

Ha van olyan 2025-ös megjelenés, amit tűkön ülve vártam, akkor az Diana Hunt újdonsága! A Ragadozók háza egy zseniális folytatás tele a Carnivora Akadémiára jellemző hangulattal, dark academia jegyekkel, félelemmel, hipnózissal, és egy hate to love szerelemmel. Ahogy elkezdtem olvasni, én is bekerültem a körforgásba, és minden egyes új fejezettel tövig rágtam a körmöm. Sokkal kiélezettebb és veszélyesebb a helyzet, mint a sorozat nyitókötetében, és emiatt sokkal nagyobb hatást is gyakorolt rám. Nemcsak a történet kivitelezése minőségi, hanem az egész kötet. Ennyire különleges és gyönyörűen kivitelezett kiadással is nagyon rég volt már dolgom, de Diana Hunt az az író, akinek iszom minden szavát, hiszen zseniálisan szövi a szálakat, és megmutatja, hogy Edinburgh nemcsak a való életben nyűgöz le, hanem a kötet lapjain is. Nem véletlenül a vörös a prédák színe, és nem véletlenül lett ez a borítón is a motiváló szín. Elizabeth és William újfent megmutatja, hogy mennyi minden rejlik bennünk, és kifejezetten örülök annak, hogy végre William is megmutatja magát, és kicsit beenged minket a fejébe. A kötet minden egyes sorát imádtam, és alig várom, hogy újra visszatérhessek a Carnivora Akadémiára!!

Amikor elkezdtem olvasni ezt a második részt tudtam, hogy igazán különleges élményben lesz részem. A Prédák háza hozzá képest csak egy bemelegítés, mert az a helyzet, hogy ráfüggtem a Ragadozók háza minden egyes szavára, és szó szerint faltam a sorokat, annyira különleges ez a történet. Maga a sorozat, és a titkos társaság/ prédák és vadász párhuzama is zseniális, én meg teljesen odáig vagyok ezért az izgalmas, néhol veszélyes és titkokkal terhes dark academia kötetért!!

Amit nagyon szerettem a történetben az az, hogy lépcsőzetesen épült fel, és ahogy egyre több információ került a birtokodba, úgy kezdtem el elbizonytalanodni, hogy vajon a valóságot mutatja, vagy hipnózis segítségével belemászott a fejembe, és egy olyan képet mutat, amit el akar hitetni velem? Sokszor éreztem azt, hogy nem tudok abban sem bízni, amit leírva látok, mert bármikor jöhet egy olyan fejezet, ami megcáfolja az előtte olvasottakat.

Elizabeth élete a Ragadozók háza alatt életveszélyben forog, egyre mélyebbre és mélyebbre ás, olyan mélységeket érint, amik záros határidőn belül el fogják nyelni, és amik egy olyan lavina megindulását eredményezik, aminek nem lehet elejét venni. A tűzzel játszik, és ez a tűz hajlamos mindent porig égetni. Ahogy egyre közelebb került a titkos társasághoz úgy lett egyre baljósabb a hangulat, és úgy mutatta meg az írónő a zsenialitását, és azt, hogy még korántsem tudunk mindent. Annyi titok és árulás lapul ebben a kötetben, amivel már nagyon rég nem találkoztam.

William még nagyobb kedvencem lett, és őszintén nem értem, hogy mégis hogy a fenébe tudott Elizabeth ellenállni neki. Én biztos nem tudtam volna, de az is igaz, hogy nem is akartam volna. A kettejük között kialakult feszültség és feszült hangulat a kötet előrehaladtával egyre inkább oldódik, és csak idő kérdése, hogy mikor alakul a színlelt gyűlölet valami egészen mássá. 

Olyan érzelmeket váltott ki belőlem a Ragadozók háza, amik végig bennem voltak, de ez a kötet kellett ahhoz, hogy ki tudjanak törni a ketrecükből. Együtt izgultam, és néhol féltem Lizzel, együtt epekedtem Willel, és szakadt meg a szívem amiatt, amiket a Will általi szemszögekben láthattunk. Nagyon jót tettek a regénynek, és kellettek ahhoz, hogy még inkább William Black fanok legyünk. Will és Liz párosa nekem még mindig nagyon Dramione-s, de éltem-haltam miattuk, és emiatt még jobban kedvelem őket. A tention és az angsty részek is a megfelelő helyeken kerülnek elő, és anyám az a vég...

A Ragadozók háza minden várakozásomat felülmúlta, és igazi megszállottja lettem! Ez az a kötet, amire nem elég 5 csillagot adni, mert annál jóval többet érdemel. Végig izgalmas, pörgős és felettébb lebilincselő. Egyes részeknél csak úgy kapkodtam a fejem, hogy mi történik, és annyira felpörgetett, hogy legszívesebben már most nyúlnék a folytatásért. Egyik sokkoló fejezet után jött a következő, ami miatt leesett az állam, és ha van kötet, ami megéri a hype-ot, akkor az nem vitás, hogy a Ragadozók háza!! Ennyire egyedi, különleges, baljós és sötét dark academia könyvet sem olvastam még, és várom, hogy nekem is megérkezzen a Carnivora Akadémia levele, miszerint felvételt nyertem, és indulhatok Elizabeth Harperrel együtt nyomozni a titkos társaság után, akik egyik halálesetet tussolják el a másik után, és akiknek a tagjait homály fedi. Várom, hogy én is William hálójába kerüljek, hogy átverjen, de aztán megmutassa, hogy mennyire is vagyok fontos a számára. A Ragadozók háza nem egyszer okozott fangirl pillanatokat, és nem egyszer éreztette azt velem, hogy veszélyben az életem. Ha szeretnél egy olyan dark academia kötetet olvasni, ami után elakad a szavad, és érdekel a hype a Carnivora Akadémia körül, akkor semmiképp se hagyd ki Diana Hunt zseniális, különleges és szemet kápráztató újdonságát, a Ragadozók házát! De aztán ne lepődj meg, ha vörös szalagot látsz, és ne félj elmerülni a sötétségben, a titkok kuszaságában és a rejtélyek szerteágazóságában!

" - Szoktál rám gondolni? 

Szája vékony vonallá feszül. 

- Csak a rémálmaimban. 

Ez hízelgő. 

Az, hogy fontos voltam neki, gyűlöletbe csapott át, de a vonzalom nem tűnik el nyom nélkül. Ó, annak bizony ott kell lennie valahol mélyen az elméjében. Egy jól eldugott kis szegletben. 

- És mit csinálok veled a rémálmaidban? 

Halkan felsóhajt. 

- Szörnyű dolgokat, és én ezt szörnyen élvezem…"

"Most nem Black akarok lenni, nem az, akitől félni kell, nem az, aki átverte, aki csak játszott vele. Csak ma este hadd legyek valaki más, valaki, akit nem utál."

"Utálom, hogy állandóan rád gondolok. Utálom, hogy hozzád akarok érni. Utálom, hogy minden alkalommal, amikor egy szobába vagyok veled, csak erre tudok gondolni. Utálom, hogy azt kell néznem, hogy más ér hozzád helyettem. De a legjobban az utálom, hogy elgyengülök tőled."

"Igaza volt Theonak. Nem hiszek a szerelemben. Én benne hiszek. A lányban, aki meglátta a legsötétebb részeimet, és ennek ellenére is akar engem."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Rina Kent: God of Malice - A Gyűlölködés Istene (Legacy of Gods 1.)

"A rossz dolgokat mindig a sötét éjszakák hozzák."

*

Killian ​Carson egy kifinomult, elbűvölő külső mögé rejtőző ragadozó. Hidegvérű, manipulatív és romlott. Kisugárzása és intelligenciája révén bolonddá tart mindenkit, Glyndon azonban rögtön keresztüllát rajta. Látja benne a pszichopatát, és bár az esze azt súgja, hogy meneküljön, a lelke mélyén titkon tudja, hogy a szörny üldözni fogja…és hogy ő azt szeretné, ha elkapná. 

Glyndon King sosem érezte, hogy bárkinek is a kedvence lenne. A családjában az anyja és a fivérei rendelkeznek művészi tehetséggel, és Glyndon tudja, hogy ő sosem ér majd fel senki elvárásaihoz. De Killian? Ő nem támaszt vele szemben elvárásokat azon túl, hogy Glyndon most az övé. Az sem számít, hogy a főiskoláik versengenek egymással, kettejük másokat kizáró, mindent felemésztő szenvedélye minden mást elfojt. 

De valóban képes-e két összetört lelkű ember begyógyítani egymás lelki sebeit? Képes-e sötét és bűnös vágyuk győzedelmeskedni a múltjuk felett? És amikor kiderül, hogy ez a két múlt még nyugtalanítóbban összefonódik, mint azt korábban hitték, akkor két lehetőség áll előttük: megerősödve kerülnek ki a harcból vagy a vesztükbe rohannak.

"Nem minden lány van oda a hősökért. Nekem a gonosz rabolta el a szívemet."

Aww imádtam!! Rina Kent egy igazi istennő, a Legacy of Gods sorozata meg nagyon is nekem való. Egyszerre beteg, elvetemült, bűnös és sötét A Gyűlölködés Istene. Megvan benne minden, amit a dark romance műfajában szeretek, az írónő meg azóta kedvencem, hogy először olvastam tőle. Pont annyi sötét szivárog a kötet lapjaiból, ami még nem tesz tönkre végérvényesen, és nem lök a szörnyeteg karjaiba.

A kötet Glyndon és Killian mániákus, beteg és gyötrő szerelméről szól. Adott a férfi karakter, Killian Carson, aki nem ismeri a nemet, az ellentmondást és mindig megkapja, amit akar. Ha ez a valami Glyndon King, a rivális egyetem üdvöskéje, akkor Kill mindent bevet, hogy az övé és csakis az övé legyen. Nem mondom azt, hogy nem volt toxikus a kötet, mert nagyon is az volt, de nagyon jól állt neki. Talán még sötétebb, mint a Steel Princess, bár az sem semmi, ugyanakkor a God of Malice a morális kérdésekkel, a birtoklási vággyal, a pszichopata személyiségjegyekkel ugyanúgy játszik, mint a művészettel vagy a jó kislány attitűddel. Egy igazi beteg dark romance ez a kötet, amit a műfaj igazi rajongói fognak igazán értékelni. Sötét, elborult, megkérdőjelezhető, veszélyes, durva, szexuális és romboló. Ezek a jelzők mind igazak a történetre, és arra a világra, amit az írónő megálmodott. Egy privát szigetre helyezi a cselekményt, ahol két rivalizáló iskola diákjai kerülnek a középpontba. A kötet már az első fejezet alatt bedob a mélybe, és onnan csak egyre mélyebbre ereszkedünk. Ha az első fejezet meghökkentő, akkor a többi egyenesen bűnös, ami a vágyakra, a testiségre és a birtoklásra irányítja a hangsúlyt. Killian elől nincs menekvés, és mindig eléri azt, amit akar kerüljön bármibe. Imádtam ezt a birtokló, possessive oldalát, ami végig toxikus és fenyegető volt. Egy igazi pszichopata, akivel nagyon kell vigyázni, mert sosem tudhatod, hogy a szexinek induló fojtogatás mikor fordul át élet-halál kérdéssé.

A manipulatív és sötét múltú Killian mindent megtesz, hogy a kötet végére ne csak Glyndonban tudatosuljon, hogy az övé, hozzá tartozik, hanem benned is. A brutális kezdés után egyre jobban szivárog Killianből a sötétség és kegyetlenség. Fokozatosan repedezik az álarca és alig várja, hogy megmutathassa a felszín és a traumák alatt rejtőző fiút, aki nem ismer kegyelmet, és aki maga a sátán fia.

A kötet nemcsak egy újabb dark romance könyv, hiszen ezzel a sorozatával az írónő függőséget vált ki a műfaj rajongóiból. Én egyenesen imádtam, és már most akarom olvasni a többiek történetét. Az intenzív érzelmek igazi harcot vívnak az erotikus jelenetekkel, amik mellé nem lehet elég 🌶️ emojit tenni. Csak úgy perzseltek a lapok, és azt érzem, hogy egyes helyeken lángra is kaptak.

Nagyon megosztó a dark romance könyvek rajongói körében ez a kötet, én viszont nagyon örülök, hogy magyarul is olvashatjuk. Gyengéim azok a könyvek, ahol a rosszfiú, jelen esetben a pszichopata jellemmel megáldott Killian és az elnyomott jó kislány találnak egymásra ebben a zavaros, kegyetlen és félelmetes világban. Erős kezdése a God of Malice a sorozatnak, de pont annyi sötétség van benne, amit még elbír a történet.

A Gyűlölködés Istene tipikusan az a könyv, amiről úgy kezdesz el beszélni, hogy hallgass meg, ne ítélkezz. Talán elsőre brutálisnak tűnhet a trope-kat nézve a történet, de ígérem, hogy nem annyira durva. Igen, Killian egy erőszaktevő, akinek arra áll fel, hogy megdughatja és elveheti Glyndon szüzességét, de a klisék alatt van cselekménye is a kötetnek.

Glyndon karaktere elsőnek nem tűnt kiemelkedőnek, eltűnt a többiek mellett, kis szürke egérke, aki várja, hogy kimászhasson a csigaházából, és ehhez ott van Killian, aki a megszállottja, aki nem bírja elengedni, és viaskodik magával, hogy utat engedjen e az érzelmeknek vagy bántsa, esetleg ölje meg? Morálisan tökéletesen megkérdőjelezhető, egy szörnyeteg, a kötetnek mégis baromi jól állt.

Érdekes a világ, és nemcsak a riválizáló iskolák miatt, hanem azért is, mert egy nagyobb kép egy szegletét mutatja meg, és olvasás közben folyamatosan arra ösztönöz, hogy ismerjük meg a teljes világot, ne csak a felszínt, hanem ássunk mélyre. A kötet különlegessége, hogy a főszereplők mellett néhány fejezet erejéig a szülők is megkapják a szereplés jogát, és szemtanúi lehetünk annak, hogy mit is gondolnak. Lehet, hogy már mondtam, de akkor elmondom újra, hogy egyszerűen imádom azokat a teljesen nyakatekert, sötét történeteket, amikben a pszichopaták/szociopaták esnek szerelembe, és a maguk sajátos módszereivel próbálják megszerezni az áhított nőt. Rina Kent karakterei nem zsúfolhatóak bele egy dobozba, és ez különösen igaz Killian Carsonra, aki miatt ennyire sötét és fenyegető a God of Malice cselekménye. Összességében nekem nagyon tetszett, imádtam, hogy sokkal sötétebb témához nyúlt az írónő, és megmutatta, hogy a jó kislányok néha arra vágynak, hogy valaki megrontsa őket, és a bűnbe taszítsa minden elhatározásukat. Killian jött, látott és győzött! Beleette magát a gondolataimba, és alig várom, hogy a többi karakter is sorra kerüljön, főleg Nikolai, akit már most imádok. Ha egy olyan kötetre vágysz, amiben a pszichopata megkapja a lányt, akkor ne hagyd ki Rina Kent God of Malice - A Gyűlölködés Istene c. kötetét, ami az eddigi legsötétebb dark romance, amit olvastam. Öveket becsatolni, mert Killian mellett kétesélyes, hogy túléled e a történetet!

" - Amit irántad érzek, az nem nemes és nem is gyengéd. A megszállottság, a birtoklás és az őrjítő vágy kitörni kész vulkánja. Ha a szerelmem kell, akkor szeretlek, de ez egy más fajta szeretet. Szeretlek annyira, hogy beengedjenek a falaim közé. Szeretlek annyira, hogy megmutassam a démonjaimat. Szeretlek annyira, hogy hatalmad lehessen felettem, holott eddig még senkinek sem engedtem, hogy mindent elsöprő uralma legyen felettem."

"Az egész világot lángba borítom, ha kell, csak hogy biztonságban legyen."

"Ha azt mondom, hogy Glyndon egyre merészebb, az igazán enyhe kifejezés. És nem azért, mert szigorú vagyok vele szemben. 

Egyszerűen napról napra egyre inkább önmaga, és egyre inkább egy olyan pusztító erővé fejlődik, ami az életemet veszélyezteti."

"A világ nem működne rendesen, ha mindenki érzelgős, erkölcsileg igaz életet élne. Az egyensúly elengedhetetlen, különben eluralkodna a káosz."

"Lehetne, hogy a halált lecserélem egy csókjára? Bár részemről az is oké, ha meghalok a csókjáért."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Vi Keeland: A beosztott - újrakiadás

            "Micsoda idő - és energiatékozlás - teljesen feleslegesen borotváltam le a lábam selymesen simára!"

                                                                                                                     *

Amikor ​az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást. Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról. 

Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez. 

Később – elhaladván az asztalunk mellett – Chase kajánul vigyorgott, én pedig a pimaszul szexi, kemény fenekét bámultam, miközben odament a lányhoz, akivel együtt vacsorázott. Képtelen voltam megállni, hogy néha lopva ne pillantsak rá erre a beképzelt és lekezelő modorú alakra, aki a terem túlsó végében ült a barátnőjével. Természetesen többször rajtakapott, hogy nézem, és mindannyiszor rám kacsintott. 

Amikor ez a szívdöglesztő fazon és a hasonlóképpen szexi barátnője hirtelen ott termett az asztalunknál, megrémültem, hogy ez a jóvágású idegen be akar árulni a pasimnak. Ehelyett azonban úgy tett, mintha régóta ismernénk egymást, majd leült az asztalunkhoz a párjával, és mindenféle kiagyalt és rám nézve módfelett kínos történettel szórakoztatta a társaságot a nem létező közös gyermekkorunkról. 

A fickó – aki mellett addig halálra untam magam – furcsa módon izgalomba jött a tolakodó ismeretlen sztorizásától. 

Amikor az este véget ért, elváltunk egymástól, én pedig sokkal többet gondoltam erre a vonzó idegenre, mint azt valaha is be merném vallani. Még annak ellenére sem voltam képes kiűzni a fejemből, hogy tudtam, sosem látom újra. 

Úgy értem, mi az esélye annak, hogy csupa véletlenségből ismét belefutok valakibe egy nyolcmilliós nagyvárosban? A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy hónap múlva ez a szexi pasi lett az új főnököm…

"Ezért illetünk olyan jól egymáshoz. Én voltam az ellensúly a bizonytalanságára, és ő vot a bátorság elixírje a félelmeimre."

Vi Keeland rajongójaként nem tudtam nem kihagyni ezt az új borítós kiadást sem, hiszen annyira illik a többihez, és hozza az írónőre jellemző hangulatot. A fülszöveg egyből felkelti az ember figyelmét, és nekem a meztelen pasis borítók is bejönnek, na nem minden esetben, de A beosztott borítója nálam telitalálat. A lehető legjobb döntés volt az Álomgyár részéről, hogy ezzel a borítóval elhozták nekünk A beosztottat.

Amikor elkezdtem már tudtam, hogy mire is számítsak, hiszen az írónő védjegye a szenvedélyes, romantikus és perzselő regények. Maga a történet egy vicces sztorival kezdődik, ahol bármi megtörténhet, s ahol már szemtől-szembe kerülhetünk a két főszereplővel. Az ismerkedés része és a cselekmény sűrűjébe a bevezetés páratlan, szórakoztató, megmosolyogtató és nagyon buja. A szófordulatok, a kitalált történetek, és maga a szituáció is garantáltan elhozza azt a löketet, ami egy bestsellertől elvárható. Nagyon gördülékeny és olvasmányos a sztori. A párbeszédek szellemesek, kalandosak, őszinték, és néhol képes arra késztetni minket, hogy elpiruljunk vagy bazsalyogjunk éppen rajta. Emellett a cselekmény nem szokványos, sokkal több minden rejlik a felszín alatt, sokkal több mélyebb gondolatot hordoz magában, mint ahogy azt reméltem. Egy üde, forró történetre számítottam, amit megkaptam, de emellett bölcs gondolatokat is ébresztett bennem. A témafeldolgozás, miszerint munkahelyi románcról van szó már-már sorsszerűen alakul ki, mégsem érezzük azt, hogy ne lenne a helyén. Gondolom már mással is megesett, hogy beleszeretett vagy csak egyszerűen többet érzett egy munkatársával kapcsolatban, s még ha nem is lett semmi belőle, akkor is érdemes kézbe venni A beosztottat, mert ami nekünk fejben megvan azt maga az írónő szavakba öntötte, és egy olyan történetet hozott ki belőle, ami maradandó, és a maradandósága mellett még élvezetes és szexi is, mert valljuk be, hogy az erotikusabb részek is szerves részei a kötetnek.

Teljes mértékben át lehet élni az eseményeket, könnyű szerrel bele tudjuk képzelni magunkat Reese helyébe, aki a történet női főszereplője, és 90%-ban az ő gondolatai és érzései vezetik a cselekmény szálát, és a fordulatokat is. Sok elfeledett vagy éppen jól takargatott titok kerül a felszínre, amik miatt nemcsak szívfájdítóan gyönyörű részeket hordoz magával a kötet, hanem még meg is tépkedi a lelki világunkat. Alapjában véve egy romantikus történettel van dolgunk, erotikus részekkel egy kis titokkal megfűszerezve egy olyan köntösben, ami nagy valószínűséggel nemcsak a női olvasók figyelmét fogja felkelteni, hanem bizony a férfiakét is.

Az uralkodó elem, ami az egész regény körüllengi az természetesen a vágy, hiszen mégiscsak egy alapjában véve felnőtteknek íródott könyvről van szó. A brutális őszintesége és a titkok megléte miatt nem is igen ajánlanám 18 éves kor alatt, mivel azért eléggé megrázó eseményekkel is dolgunk van, amik rendesen megcsavarják a szíveket, és a sok boldogsághormon és örömteli, szexi jelenetek mellett még jól a földbe is döngöl, a szó legnemesebb értelmében. 

Maguk a párbeszédek nagyon fondorlatosak, összetettek, kézzel foghatóak és őszinték. A karakterek már-már lelépnek az oldalakról, s olyan mintha a lelki szemeink előtt peregne le a cselekmény, olyannyira valósághű, s annyira jól van megírva. Magát a műfajt eleve szeretem, s ha csak ennyire jókat olvasnék, mint A beosztott talán nem is akarnék új kategóriák után kutatni, de sazért egy jó kis dark romance-ról nem mondanék le.

Nagyon örülök, hogy immár mi magyarok is részesei lehetünk a romantikus és erotikus, vágyakkal és eltitkolt múltakkal teli történeteinek. De persze mindez nem lett volna ekkora élmény, ha nem a szívéből írt volna az írónő, hiszen már az első mondat után meg lehet mondani, ha valaki csak a hírnévért ír. Emellett összefüggő, következetes, lehengerlő és fordulatos írásmód jellemzi a kötetet. Nagyon imádtam. Ha tehetném már most olvasnám a következő írását az írónőnek, olyannyira elvarázsolt és bizalmat keltett bennem.

Szerettem, ahogy Reese feltárta előttem a cselekményt, ahogy szépen mindenféle következetesség nélkül jöttek velem szembe a Chase általi részek és, ahogy szemtanúja lehettem az élettörténetének, ami odáig vezetett, hogy az a Chase legyen, akinek mindig is lennie kellett. Baromi nagy akaraterő kell ahhoz, hogy az ember egy akkora veszteségből felépüljön, mint amit a mi drága, ám piszkosul szexi főnökünknek kellett átélnie, de mint a mondás is tartja veszteség nélkül, nincs nyereség. Ugyanúgy megmutatja a sötét és a világos oldalát is a történetnek, a jót is, és a rosszat is. Mindezt kendőzetlenül tárja elénk. Reese múltjába is betekintést enged, ezáltal közelebb is engedi magunkhoz. Maga a kötet nem lenne az igazi, ha nem lenne még egy kis szenvedés benne a vége felé, s ez kellett is ahhoz, hogy még jobban és még mélyebben megérintsen bennünket a történet. Az epilógussal tökéletes befejezést ad a történetnek, és ezzel együtt keretbe is foglalja azt. Már csak emiatt is megérte elolvasni annyira szép és figyelmes gesztus figyelhető meg az utolsó oldalakon, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez eddigi könyves pályafutásom egyik legszebb lezárása. Ha egy szóval kellene jellemeznek csak annyit tudnék mondani, hogy imádtam és merem azt garantálni, hogy aki szereti a műfajt az nem fog csalódni benne, sőt tűkön ülve fogja várni a következő és az azt követő regényt is az írónő tollából.

" - Rendben. Vagyis nem. Te azért büntetsz egy nőt, mert gyönyörű, és mert vonzódsz hozzá. Ez pont olyan helytelen, mint valakit hátrányosan megkülönböztetni a kora vagy a bőrszíne miatt." 

"Miért nevettem azon, amikor azt mondta nekem, dobjam Bryant, a barátomat, és inkább ugorjak fejest az ő ágyába? Ez a pasi semmivé foszlatja a józan ítélőképességemet." 

"Ez a pasi a hernyókat egy csapásra pillangókká változtatta, amelyek most gyönyörű szárnyacskáikkal ott verdestek a gyomromban." 

"Ha minden csókunknak története van, akkor ez a csók olyan volt, mint amikor a hős királyfi rátalál élete szerelmére, és együtt ellovagolnak a naplementében." 

"Chase megfogta a kezem, és csak ekkor vettem észre, hogy reszket. Az én macsó, magabiztos, nagyarcú pasim remegett az idegességtől. Ha lehetséges, abban a pillanatban még jobban beleestem. Megszorítottam a kezét, hogy megnyugtassam, mire összeszedte magát. Ezért illettünk olyan jól egymáshoz. Én voltam az ellensúly a bizonytalanságára, és ő volt a bátorság elixírje a félelmeimre."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Jenny Holiday: Grófi utazás (Grófi utazás 1.)

"Ami a grófi utazáson történik, az ott is marad. Általában."

*

Még ​egy grófnak is szüksége van hűséges barátokra, és Archibald Fielding-Burton, Harcourt grófja szerencsésnek tartja magát, amiért neki kettő is van. Az éves kirándulás, amelyre Archie a legjobb barátaival, Simonnal és Effie-vel szokott elutazni, szent helyet foglal el mindegyikük naptárában. Idén Archie különösen vágyik rá, hogy elszabaduljon, mígnem sürgős levél érkezik a család egy régi barátjától, aki azért könyörög, hogy Archie segítsen megelőzni egy fenyegető botrányt. A kaland hirtelen női útitársakkal bővül, mivel meg kell menteniük Archie gyerekkori barátait, Clementine és Olive Morgant. Ez… bonyolítja a dolgokat. A felnőtt Clementine, bár ugyanolyan őszinte és üdítő, mint amilyenre Archie emlékszik, mégis különbözik attól a vad, szeles lánytól, akit ismert. Bonyolult és meglepő… és makacsul ellenzi a házasságot, amit Archie – olyan okokból, amelyeket nem is mer túl alaposan megvizsgálni – egyre bosszantóbbnak talál. Aztán Clem illetlen és igazán elragadó ajánlatot tesz, arra kérve a férfit, hogy mutassa meg neki a hitvesi ágy örömeit, mielőtt megállapodik a vénleányi élet mellett. És miféle úriember lenne, ha visszautasítana egy hölgyet?

" - De így te voltál rákényszerítve, hogy hozzámenj!"

Jenny Holiday Grófi utazás c. regénye egy szórakoztató történelmi romantikus, ami ötvözi a Bridgerton és a The Buccaneers világát. Olvasás közben sokszor volt jó hangulatom, nevettem és szerettem elmerülni ebben a fergeteges világban. Nagyon közel állnak hozzám a történelmi romantikusok, de a Grófi utazás az egyik legszórakoztatóbb, amit valaha olvastam. Tele van baráti pillanatokkal, egymásra találással és megannyi feledhetetlen kalanddal.

Nagy reményeket fűztem ehhez a kötethez, amit szerencsére be is teljesített. Nemcsak a fülszöveg érdekes és a borító meseszép, hanem a történet is aranyos és imádnivaló. Gyógyír volt a lelkemnek, és nagyon jólesett elmerülni benne. Imádtam olvasni, és a részese lenni ennek a nem szokványos, sokkal lazább történelmi romantikusnak, mint amihez hozzá vagyok szokva. Annyira édes volt, ahogy Archie és Clementine újra egymásra talált, ahogy felvették a rég elfeledett fonalat, és ott folytatták az egymás iránti szeretetet és barátságot, ahol abbahagyták. Gyorsan haladtam vele, mert olvastatta magát, és végig arra sarkalt, hogy ne tegyem le, és tudjam meg minél előbb, hogy mikor is fog eljönni a nagy pillanat, az áttörés, amikor már nem tudják tagadni, hogy nem bírják a másik nélkül. Van egy pillanat, ami nagyon megmaradt bennem, mégpedig az, amikor kivetíti Clem a saját életére az édesanyja nagy pillanatát. Itt teljesen elolvadtam, és először éreztem azt, hogy megolvad a szívem. Egy nagyon kedves utazás a Grófi utazás, aminek a végén a botrány helyett valami egészen mással távozik Clem, és maga Archie is. Egyikőjük sem számított erre a végkimenetelre a szökés és az utazás elején, de úgy hiszem, hogy ez koronázza meg igazán a történetet.

Nagyon-nagyon szerettem ezt a laza, friends to lovers típusú szerelmet, ami emellett a régens korban játszódik, és romantikus vígjáték is. Ez a kombináció nekem nagyon bejött, és jó volt látni, ahogy a baráti, illetve testvéri kapcsolatok egyre szorosabbak és szorosabbak lettek. Nemcsak a fiúk vettek részt az utazáson, hanem Clementine és Olive is, akiknek igazán elválaszthatatlan lett a kapcsolatuk a végére.

Ami a kötet kezdését jelenti nagyon parádés, hiszen minden egy szökéssel kezdődik, ami arra hivatott, hogy megvédje Celemtine jó hírét, hogy legyen még egy esélye arra, hogy hiába nincs ellene kifogása, de ne váljon vénkisasszonnyá. Azt hiszem az ő életébe nem is jöhetett volna jobbkor a Grófi utazás.

A karakterek egytől-egyig szerethetőek, van bennük egyéniség, és nem azok a tipikus történelmi romantikus hősök, mint akiket szívesen megjelentetnek az ilyen műfajú regényekben. Archie például az egyik legkedvesebb férfi karakter, akiről volt szerencsém olvasni. Egy nagyon rendes ember, akire lehet számítani, aki nem ijed meg semmitől, és aki nem támaszt előítéleteket mások elé. Úgy szereti a barátait, mitn amilyenek, és nem próbálja őket megváltoztatni azért, hogy a társadalom jobban befogadja őket.

Ha néhány szóval kellene jellemeznem a kötetet, akkor azt mondanám, hogy: humoros, elbűvölő és egyszerűen imádnivaló. Egy lassan égő szerelemnek lehetünk a szemtanúi, amit az írónő a talált család trope-jával fűszerez meg és mutatja meg, hogy senki számára sem lehetetlen a szerelem megtalálása, legyen akármilyen esélytelen is a helyzet. Emellett olyan komoly témával is foglalkozik, mint az időskori demencia, és Archie anyukáján keresztül mutatja meg a demenciával járó fokozatos leépülést.

Összességében én nagyon szerettem olvasni, hihetetlenül jól éreztem magam közben, és pontosan azt adta, mint amire szükségem volt tőle. Ez nagyon jól megírt, szórakoztató, történelmi romantikus a Grófi utazás. Csodálatos szereplőkkel, szellemességgel, humorral, lebilincselő párbeszédekkel, élénken leírt helyszínekkel, a nővérek és hűséges barátok közötti elszakíthatatlan kötelékkel, szívmelengető románccal és egy mindent kielégítő befejezéssel. Az első Jenny Holiday könyvem volt, viszont biztosan nem az utolsó. Archie és Clementine nagy kedvencem lett, imádtam ezt a nem megszokott egymásra találást, az érzelmek és a kötődés kialakulását, és azt, hogy minden olyan természetesen alakult közöttünk, mintha a sors is úgy akarta volna, hogy Clemnek Olive után kell mennie, és Archie-ék is pont abban a fogadóban kelljen megszállnia, ahol a lányok és a kalamajka kezdődött. A csillagnézős jelenetek aranyos pluszt adtak, és nemcsak Archie, hanem mi is kicsit beleszerettünk ebbe a barátokból szerelmesek történetbe, abba hogy a legváratlanabb pillanatokban is megtalálhat minket a szerelem. Ha egy igazán szórakoztató és szívet melengető történelmi romantikusra vágysz, akkor semmiképp se hagyd ki Jenny Holiday Grófi utazás c. kötetét. Szó szerint maga a sugárzó napsütés ez a kötet!

"Arra is emlékezett, milyen jó volt visszatérni az otthon kényelmébe az utazásaik után, és azokban az években az anyja is köztük volt. Tutujgatta, fürdeni küldte, és teázott vele a nappalijában, miközben Archie a vadászatról mesélt. Mindig sokkal izgalmasabbnak tüntette fel a távol töltött időt, mint amilyen valójában volt."

"Archie-nak a szavakkal általában olvasáskor vagy íráskor voltak problémái, nem pedig beszéd közben, de most túl sok gondolat kavargóit a fejében. 

Hogy Clem majdnem elment az átkozott Amerikába! Örökre elhagyta volna Angliát."

" - Mi okozta ezeket az örömteli pillanatokat? - kérdezte Simon. 

- Volt némi levelezésem az utóbbi időben, ami arra késztetett, hogy átgondoljak néhány dolgot."

" - Nem tudok olyat elképzelni, amit jobban szeretnék, mint leveleket kapni öntől, kivéve talán azt, hogy válaszoljak önnek. Nagyon szeretek leveleket írni és kapni is."

"Clementine, otthon a vadon szélén. 

Archie lélegzete elakadt. 

Ami, tekintve a szájában lévő tekintélyes mennyiségű szalonnát, köhögési rohamot okozott. 

A zaj végighullámzott a kerten, és magára vonta Clementine figyelmét."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)