Rachel Harrison: Démoni örökség

 

"Könnyebb valakit őrültnek bélyegezni, mint elfogadni, hogy igaza lehet."

*

Clio Louise Barnes stylistként és influenszerként látszólag tökéletes életet él. A csillogó felszín alatt azonban súlyos traumát rejteget: gyerekkorát egy kísértetjárta házban töltötte. Pontosabban egy megszálltban. Szülei viharos válása után került oda a nővéreivel, anyjuk, Alex pedig váltig állította, hogy egy démon lakik velük. Csakhogy a testvérek egészen másként emlékeznek a történtekre, és a bíróság meg is vonta a felügyeleti jogot az asszonytól, miután úgy ítélték, hogy elvesztette a józan ítélőképességét. 

Évekkel később, Alex váratlan halála után a hírhedt ingatlan a három lányra száll. Míg a többiek gyerekkori traumájuk helyszínét látják az épületben, Clio megragadja a lehetőséget, hogy élőben közvetítse a felújítást a rajongóinak. Ám ahogy megkezdődnek a munkálatok, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az anyjuk állításaiban lehetett igazság. Az emlékek visszatérésével pedig régi borzalmak kelnek új életre, melyek alapjaiban rendítik meg Clio gondosan felépített, tökéletesnek hitt életét. 

Rachel Harrison új regénye nagyszerű újragondolása a klasszikus kísértetházas történeteknek. A Démoni örökség sötét és szórakoztató horror azoknak, akik szeretik, ha a természetfeletti borzalom mögött nagyon is emberi félelmek és fájdalmak lappanganak.

"Az ég kék, a fű zöld, a mi világunkat pedig alig választja el valami attól a másiktól."

Idén a legparább könyv, amit olvastam az kétség kívül a Démoni örökség. Nem tudom, hogy miért nem került még Rachel Harrison kötet a kezembe, de innentől mindent is el kell olvassak tőle, mert amennyire para volt ez a könyv, annyira zseniális is. Egyszerűen képtelen voltam elszakadni tőle, és muszáj voltam megtudni, hogy Alexandra csak beképzelte a démont, vagy valóban ott volt a házban és valóban az őrületbe kergette szépen lassan. Ha horror könyvekről van szó nem valami széles a skála, amin belül olvasok. Viszont a Démoni örökség ezt meg fogja változtatni. Ha csak egy hátborzongató és para könyvet olvasol el idén novemberben, ami miatt borsódzik a hátad, akkor az ez legyen!

A kötet eleinte nem is annyira para, sőt... Nem is felüdülés, hiszen egy halál hírrel és egy temetéssel kezdődik. De utána szépen adagolja az írónő a horror elemeket, és mire felocsúdsz már te is annyira belegabalyodtál, hogy muszáj a végére járnod. A történet különlegessége az az, hogy nemcsak Clio szemszögéből láthatjuk az eseményeket, hanem Alexandrának köszönhetően egy könyv lapjai is megelevenednek a Démoni örökség sorai alatt, amiben a valóság keveredik a kitalációval, de csak rajtad áll, hogy mennyit hiszel el belőle. A 3 testvér közül úgymond Clio, a legkisebb az, akit a legjobban be tud húzni a démon, és ő is az, aki segít az Edgewood utca 6-os számú házának rejtélyét kibogozni. Már nemcsak az a tét, hogy bebizonyosodjon, hogy van e valami a házban, hanem az is, hogy igazságot szolgáltasson Alexandrának, és ettől lesz, na meg a démoni jelenléttől oly érdekes a történet. Egyes helyeken nagyon Rém romos, és imádtam érte. Imádom a régi házakat, hiszen történetük van, ugyanakkor nem biztos, hogy mindent hátrahagyva be mernék költözni egy ilyen házba. Clio olyan fába vágja a fejszéjét a Démoni örökségben, amire még ő sem számít. Az igazság a legmeglepőbb pillanatban képes beigazolódni, de lehet, hogy az odáig vezető út teljesen elveszi az eszedet.

Az írónő a lehető legjobb kísértetházas kellékeket fogta egy csokorra és mutatta meg, hogy még tud újdonságot mutatni. A démonos vonal keveredése a házéval szerintem zseniális húzás lett és eléggé para ahhoz a kötet hangulata, hogy megfogja az embert és addig ne eressze, amíg a végére nem ért. Hol félelmet áraszt magából a regény, hol pedig arra késztet, hogy lépj be a házba és légy te is részese a tébolynak, és menjenek neked is el otthonról.

A három lánytestvér közül Clio az, aki a legjobban fogékony a démoni jelenlétre, de azok a titkok amik a végén előjönnek alaposan felkeverik az állóvizet, és megmutatják, hogy máshogy is alakulhatott volna a történet. Családi titkokra derít fényt, olyan eltitkolt viszonyt hoz előtérbe, amit eddig nem figyeltünk nagyon, aztán a végére minden értelmet nyert. Mégis pont ezért oly zseniális! Persze félelmetes is, hiszen horror történet, de nem annyira félelmetes, hogy ne tudj aludni éjszaka tőle.

Ami nekem nagyon tetszett a történetben az az írónő stílusa, a történetvezetés, a lépcsőzetes felépítés és az, hogy nem vágta egyből a képünkbe a tényeket, hanem hagyta, hogy Alexandra könyve és Clio által tapasztalt furcsaságok által mi is átéljük a kísértetjárta ház minden zeg-zugát és magunk jöjjünk rá arra, hogy amikor azt hinnénk egyedül vagyunk kiderül, hogy mégsem, hiszen valaki csak rajzol a falra és figyel a sötétben. Emiatt jó párszor libabőrös lett a karom, és azt éreztem, hogy hideg van, közben pedig nem is volt.

A történet maga tele van elfeledett gyerekkori emlékekkel, amik Alexandra könyve miatt másképp élnek Clioban, és sokszor feljön, mint lehetséges problémaforrás, hogy nem tudja mi a valóság, és mi az, amit a többiek szeretnének, ha a valóság lenne. Ugyanakkor traumák és meg nem magyarázható események is előjönnek a történetet olvasva. Emellett van egy enyhe szerelmi szál is, ami nem hangsúlyos, hiszen a ház van előtérbe, viszont ezt most nem bántam, mert Clio egy független, okos és sokszor bajkeverő személyiség, de hiszem hogy a Démoni örökségnek pont rá volt szüksége ahhoz, hogy ennyire bele tudjuk élni magunkat a lány helyébe. Összességében nekem igazi meglepetés volt a történet, ugyanakkor nagyon szerettem. Nem az a szokványos történet, amiket olvasni szoktam, viszont a ködös, borúsabb napokon tökéletes választás lehet, már csak azért is mert ez a fajta időjárás tökéletes alapot adhat Rachel Harrison Démoni örökségének. Ha szereted a kísértetjárta házakat, a rémtörténeteket, és érdeklődsz a horror műfaja iránt is, de nem mozogsz annyira otthonosan benne, de abszolút nyitott vagy rá, akkor adj egy esélyt az írónőnek, és a Démoni örökségnek!

"Vannak leckék, amikre csak a megbánás taníthat meg."

"A szorongás rossz döntéseket szül, amik aztán katasztrófához vezetnek. Minden nehéz helyzet így romlik még tovább."

"Mindenki a maga módján küzd meg a problémákkal."

"A világ az őrületbe kergeti az embert, hogy aztán mutogasson rá és nevessen rajta."

"Nem szoktam sokat kutatni az emlékeim között. Az a gyerekkor, ami nekem jutott, nem igazán ösztönöz nosztalgiára."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)